Túra és Túratárs kereső közösségi oldal
Üdv a Túratárs-on, jelenleg Vendégként vagy itt. Jelentkezz be vagy Regisztrálj itt <<<
TÚRATÁRS CHAT | RAKJ A KEDVENCEKBE
TÚRABLOGOK  
 


Emlékek a forradalomról 3.
2013/10/23 10:19:33 Küldte: Gejza

Ím már harmadszor írok az 57 ével ez előtti emlékeimből. Tudom, idén is lesz, aki megpróbálja ezt az írást flobolni. Ne vegyük el az ő örömét, nem vagyunk egyformák, ki így, ki úgy ünnepel...

Délutánra elcsendesedett a környék. Anyám a gáztűzhelyen lisztből csirizt készített, és a hideg ellen újságpapírokkal ragasztotta be a kitört ablakokat. A szobákból már összeszedtük a lakásunkba érkezett töltényeket. Volt vagy két tucat.

Már alkonyodott, s Gedussal a sarokszobából néztük a tűzijátékot. A Filmmúzeumnál egy géppuska kelepelt, s fényes zöld pontok repültek a levegőben. Aztán anyám a belsőszobákba parancsolt minket. Utóbb Laci bácsi elmondta, hogy ez nem tűzijáték, hanem nyomjelzős lövedékek voltak. A géppuska tárjába minden negyedik, ötödik lövedék foszforral van bekenve, és ugyan úgy foszforeszkál, mint a vekker számlapja.

-------------------------------

Egyik reggel korán ébredtem. Már világosodott. Éjjel többször hallottam lövöldözést, de most csend volt. Kimentem pisilni, aztán bekíváncsiskodtam a gyerekszobába, aminek az ablakai a Tanács körútra néztek. Az járdákon és az úttesteken elszórva bácsik aludtak. Aztán egy lovas kocsi jött lassan a Majakovszkij utca felől. (ma Király utca) Két hatalmas muraközi ló húzta. Bácsik jöttek mellette, és az utca kövezetén alvókat rakták fel rá. Volt, aki még akkor is markolta a puskáját. Aztán megijedtem, mert nem vettem észre, amikor anyám megállt mögöttem.

-         Te mit csinálsz itt? Gyere be azonnal!

-         Hová viszik a bácsikat?

Memi nem válaszolt, csak megfogta a kezem és visszavezetett a belső szobákba. Közben a sírással küszködött, aztán csak annyit mondott:

-         Gyere, nincs már itthon kenyér. Segítsél nekem krumplit pucolni!

Aznap krumplistésztát ettünk csőtésztából, és nagyon finom volt.

--------------------------------------

A tereken, utcákon mindenütt tömegével hevernek a töltény-hüvelyek. Gedus talált három olyan töltényt is, amin még a hüvely is rajta volt. Laci bácsi azt mondta, onnan lehet megismerni a magyar töltényeket, hogy az aljukon van egy kis domborulat. Az oroszokénak az alján viszont egy horony van. (Felnőtt fejjel már tudom, hogy a forradalmároknak jobbára csak levente puskáik voltak, míg az oroszok géppisztollyal lőttek. A sorozat lövő fegyverek töltény hüvelyén azért van a horony, hogy a kilőtt, üres hüvelyt kilökve csőbe kerülhessen a következő lövedék.)

Aztán fenn a lakásban Laci bácsi az egyik éles töltény alját fogóval lecsavarta, és az így kiszedett lőport gyufával meggyújtotta.  Én nem voltam akkor ott, de Gedus elmesélte, hogy nagyon félt. Mert akkor már látta, hogy lenn az utcán a gépfegyverek golyói még az öntöttvas kandellábereket (villanyoszlopokat) is keresztülütötték. A bemenet kisebb, de a másik oldalon, ahol kijött a lövedék, két-háromszor  akkora lyukat tépett magának a golyó.

A puskapor azonban egy pillanat alatt fehéren felizzott, és hatalmas füsté vált. Akkor Gedus megértette, hogy a robbanás csak zárt térben olyan borzasztó.

--------------------------------

Már nem lőnek. Újra járnak a villamosok. Az Erzsébet téren, a színház mellől felszedték a sárga keramit kockákkal lerakott járdákat és torlaszokat építettek belőlük. A Máv-aut pályaudvar közelében frissen hantolt sírok vannak elhervadt virágokkal, mécsesekkel és hevenyészet összetákolt keresztekkel. A rendőrséggel szemben a hinta korlátját kidöntötték a tankok. Rajtunk kívül senki sincsen a játszótéren.

Aztán busszal Anyám testvéréhez, Dezső bácsiékhoz mentünk át Budára, mert a forradalom kitörése óta semmit sem tudtunk róluk. Az utakon még mindég sok az elszórt töltényhüvely. A megállóban felvettem egyet, de Memi eldobatta velem. Aztán otthoni gyűjteményünket is elkobozták. Pedig azok közül már egyikben sincs lőpor, hogy felrobbanjon.

A röpcédulákat is kidobálták. Azt mondták jobb, ha nem találnak nálunk semmi ilyesmit. Gedusnak azt mondta Memi, hogy most néhány hónapig ne vigye le az utcára a játék puskáját. A felnőttek megtorlásokról, meg házkutatásokról beszélnek. Nem tudom mi az. Nem is kérdezem, csak a szép fényes vörösréz puskagolyókat sajnálom!

 © Szádeczky-Kardoss Géza szkgeza51@gmail.com

 


Címkék: 1956 Október 23





Bejegyzések 1 - 10-ig. Összes bejegyzésed: 11


Oldal:  1 | 2 | Következő >  Utolsó >>

Gejza
2013/10/26 23:16:29

A gyerek nem ismeri még a jót, a rosszat, a halált, és a szenvedést. Ha meg is rémül valamitől, s aztán látja szülei   nevető arcát, tudja, hogy semmi baj sincsen. Örül   a szélnek, a fényeshátú bogárnak, a felrebbenő madárnak, s a patakcsobogásnak. Boldog,  mert nem ismeri még a veszélyt és az emberi   gonoszságot. Én is boldog  voltam... Felnőtt fejjel persze sok mindent másként látok, s értékelek, de akkor még olyan dolgoknak is tudtam örülni, amit ma már talán észre sem veszünk...


Láttam, hogy nagyszüleim felszabadult örömmel   integetnek a szomszéd erkélyről, s felvonulásnak hittem az ütemesen skandáló tüntető tömeget. Tűzijátéknak a halálosztó  géppuska tüzét. Játékként fogtam fel, hogy olajba mártott újságpapírból lesz az ablakunk. és boldogok voltunk, hogy kenyér helyett Mama lángost, palacsintát, meg házi sütésű maceszt készít nekünk vacsorára. Arról nem is beszélve, hogy együtt a család, és sokkal többet játszunk és beszélgetünk   egymással. Anyám nem siet munkába, csak nagyapám vonul  néha félre, hogy a fordítását folytassa...



Zsuzsanna56
2013/10/25 19:09:58

Köszönöm Géza a történeted. Gyerekszemmel látni és átélni a forradalom eseményeit egész életedre megmaradandó fájdalmas emlék lehet. Én akkor voltam 2 hónapos csecsemő....

Épp a napokban ahogy olvastam a neten a történeseket, megdöbbentett egy hír, "....Azon 200 ezer magyar menekült között, akik az 1956-os forradalom és
szabadságharc leverését követően az osztrák határt átlépve elhagyták az
országot, 20 ezer olyan gyermek volt, akiknek szülei vagy meghaltak,
vagy eltűntek...." (Forrás: Nové Béla, Eurozine.com) s írja mennyi borzalmakon kellett átmenniük, s bizony sokan orosz lágerekbe is kerültek, brutális kegyetlénsegeket kiállva.....te még a szerencsésebb gyerekek közt lehettél !

szép napokat, üdv. Zsuzsa




matyoka
2013/10/24 21:16:25

:)



Gejza
2013/10/24 20:39:24

Köszönöm, így már  értem. Más dolog Erdélyországot  járni, és ott élni...



Pal_Andras
2013/10/24 11:36:31

Erre én is válaszolhatok.  Itt Romániában a tricolor egyértelműen a román zászlót jelenti.  A román zászlót nem is nevezik másként.  Ezét hat zavarólag, és nem szeretjük, ha valaki a mi zászlónknak adja ezt a nevet. 



matyoka
2013/10/24 11:34:41

Kedves Gejza

Bocsánatot kérek , kicsit szűkszavú voltam. Tudom mit jelent a trikolor.:)

Nagyon szeretem a helységnevek eredetét taglaló írásaidat, felüdülés olvasnom őket és bevallom várom is.

Erdélyben mást jelent a trikolor, nem ezt a három színt... és a szó a történet lelkiségéhez nem illett.

Felháborodásnak nyoma sincs és nem is volt bennem, nem vétek nem magyar szót használni Rá, csak nem illett a szöveg környezetbe. Ennyi.

Csak csendes  megjegyzés volt .

Továbbra is tisztelettel 

Matyó( cím és név  a szerkesztőségben :) )



Gejza
2013/10/24 10:50:14

Kedves Matyoka!


A trikolór három színűt jelent. Nem többet és nem kevesebbet. Tiszteletben tartom a gondolataidat, de nem értem a felháborodásodat.


Megpróbűáltam kicsit utána nézni a világhálón: 1681-ben I. Lipót király Eleonóra nevű feleségénemk koronázásán a soproni templom lépcsőjét a latin nyelvű híradás szerint "pannonicus trikolor panus-szal" takarták le. 1796-ba Martinovics Ignác vallomásában szintén zöld-vörös-fehér trikolórról beszélt, melyet 1848-ban a reformkor fiatal értelmiségei valósítottak meg.


Megköszönném, ha elmondanád mit vétek akkor, ha a Tokaji üveg nyakán lévő nemzeti szineket trikolórnak nevezem.


Barátsággal: Szádeczky-Kardoss Géza



matyoka
2013/10/24 00:49:55

Gejza,

nem szeretnék szemtelenkedni, de a piros -fehér--zöldet, ha lehet ne nevezzük trikolornak.

Nem illik rá. annál több .




Gejza
2013/10/23 20:19:47

Tudom. Nálatok sokkal nehezebb. Még is sokkal szebben beszélitek a magyar nyelvet. Van bennetek tartás, és kitartás. Bizony, van mit tanulnunk tőletek...


Jó pár éve a Mezőségben egy öreg bácsi jött oda a buszunkhoz, hogy adnék-e neki egy kicsi piros-fehér-zöld zászlócskát, vagy  szallagot? Bajban voltam, mert ilyennel nem készültem. Végül egy 78-as évjáratú Tokaji aszut adtam, melynek nyakán ott volt a trikolór... A bácsinak nem jött ki hang a torkán, csak magához szorította, bólintott, és elsírta magát... Soha sem fogom elfelejteni!



matyoka
2013/10/23 18:54:00

köszönöm ...




Oldal:  1 | 2 | Következő >  Utolsó >>


*** Túratárs.com - Túra és Túratárs kereső közösségi oldal ***

Rendszerünkön keresztül a túrát és egyéb outdoor programokat kedvelő emberek megismerkedhetnek egymással, közös túrákat szervezhetnek melyet a túranaptárban helyezhetnek el vagy együtt csatlakozhatnak egyéb szervezett túrákhoz. Az oldalon lehetőség van saját profil kialakítására, melyen keresztül a tagok bemutatkozhatnak egymásnak, illetve feltölthetik kedvenc túrafotóikat. A kapcsolatfelvételről üzenőrendszer és chat gondoskodik.