Egyik nap Géza bemutatta nekünk a Gyilkos tavat és a Békás-szorost.
Változó időjárást fogtunk ki, inkább borús volt az idő, de azért ki ki sütött a nap is kis időre.
A táj varázslatosan szép, mesebeli. Jól éreztük magunkat, vidáman.
Géza kint létem alatt volt a túravezetőnk, reggeltől estig sorolta a nevezetességek földrajzi, történelmi múltját és legendáit.
Mi meg hallgattuk, hiszen olvastunk már róla, de egészen más ha ott vagyunk, s közben látjuk is és halljuk közbe a tudnivalókat, s gyönyörködünk abban a világban, amit úgy neveznek Tündérország....

A Gyilkos-tó ( régi magyar nevén: Veres-tó) egy természetes torlasztó a Hagymás-hegységben, a Keleti-Kárpátokban, Hargita megye északkeleti részén.
1837 nyarán a keletre fekvő Gyilkos-kő (1378 m) oldalán felhalmozódott agyagos lejtőtörmelék nagy esőzések hatására lezúdult a völgybe, nekicsúszott a Cohárd délkeleti lábának és elzárta több patak folyását,

1968-as adatok szerint évente 4,88 cm hordalékkal töltődik fel, emberi beavatkozás nélkül 2080-ra a Gyilkos-tó teljesen eltűnik.

Gyilkos-tó legendája:

Élt valamikor Gyergyó környékén egy csodaszép lány, Fazekas Eszter. Haja kökényfekete volt, szeme szürkészöld, alakja, mint a szélben hajladozó büszke jegenye.

Egy napsütéses júliusi délelőtt Eszter elment a szentmiklósi vásárba. Ott találkozott egy olyan daliás legénnyel, aki két karjának szorításával kipréselte a medvéből a szuszt, és aki a legszívhezszólóbban furulyázott az egész környéken, de tudott házat ezermesterkedni és szekeret faragni is. Ahogy a szemük összevillant - és mert a szerelem hirtelen jön, és szíven üt, mint a villám - megszerették egymást. A fiú égszínkék selyemkendőt vásárolt Eszternek a tükrös pogácsa mellé és megkérte, hogy legyen a mátkája. Az esküvőre nem kerülhetett sor, mert a legényt elvitték katonának. A lány hűségesen várta kedvesét.

Esténként, amikor a nap a hegyek mögé ereszkedett, agyagkorsójával kiment a fenyvesek alá a csobogóhoz és ott sóvárgott órákon át szíve választottja után. Még a közeli hegyeknek is meglágyult a szíve a sóhajtozásaitól, fájdalmas szép énekétől.

Történt azonban egyik vasárnap délután, hogy meglátta Esztert arra jártában egy zsiványvezér. Nyergébe kapta a gyönyörű lányt és elvágtatott vele, mint a szélvész a Kis-Cohárdhoz, az ezerarcú sziklák közé, ahol tanyája volt

Aranyát, ezüstjét ígérte Eszternek, gyémántos palotát akart építeni, csakhogy megszeresse. A fiatal lány nem viszonozta a zsivány szerelmét. Régi mátkáját várta vissza, amikor felkelt a nap, és akkor is, amikor lehunyta szemét a világ.

Ennek láttán feldühödött a zsivány és kényszeríteni akarta Esztert, hogy legyen a felesége. Eszter a néma szemtanúkhoz, a hegyekhez kiáltott segítségért. Sikolyát megértették a sziklák és ezen a júliusi éjszakán eget-földet rázó mennydörgéssel válaszoltak. Zuhogott az eső, a cikázó villámok megvilágították a koromsötét éjszakát. Hajnaltájban hatalmas robajjal óriási szikladarabok zuhantak a mélybe, és az iszonyatos földindulás maga alá temetett mindent, a lányt, a zsiványt, sőt meg a pásztort is nyájastól, aki a szembe levő hegyoldalban legeltetett.

Július utolsó vasárnapjának hajnalán, a nap első aranyló sugarai bevilágították a sziklákkal borított vidéket. A völgyet, ahol tegnap még kristálytiszta vizével a Vereskő-patak csobogott, teljesen elzárta a leomlott hegyoldal. Amikor a megáradt patakok zavaros vize elérte a sziklagát tetejét, megfojtotta a füveket, bokrokat és megölte a fákat. A keskeny völgy helyén tó keletkezett, amelynek vizéből máig is kiállnak a fenyőerdő maradványai. A környék pásztorai Gyilkos-tónak nevezték el ezt a tavat. Így lett a hegy halálából az élet vize.

Ha napsütésben belenézel a tó vizébe, Eszter szürkészöld szemei tekintenek szelíden.

Az Oltárkő (1154 m) a Békás-szoros legszembetűnőbb sziklatornya. Jól elkülönül környezetétől és az egész szurdokvölgy fölött uralkodik. Csúcsára a Békás-szoros legszebb sziklamászó útjai vezetnek. Először a brassói alpinisták jutottak fel rá 1934-ben, ma három alpinista-útvonal vezet a csúcsra.

1981. július 4-én a tizenhárom esztendős Erőss Zsolt az Oltárkő keleti gerincén jutott fel a csúcsra.
Ez volt élete második mászóútja, Kőmíves Johán és Beczásy György hegymászókkal, a Postaút meghódítása után két héttel.

2013. július 6-án gránit emléktáblát helyeztek el az Oltárkőn Erőss Zsoltnak, felesége, Hilda itt vett búcsút a Kancsendzöngán május 21-én eltűnt férjétől.

A Békás-szoros–Nagyhagymás Nemzeti Parktól kért engedély révén került a klasszikus út kijáratához a tábla Erőss Zsolt születésének és eltűnésének dátumával, egy Wass Albert-idézettel:

„Üzenem az otthoni hegyeknek... A víz szalad, a kő marad”.

A Békás-patak és az országút ismét egymás mellett halad a sziklaszorosban. Alig száz méterrel alább a Pokol tornácánál, jobbkéz felõl a Bardócz-fal, balról pedig a Fekete-torony tart állandó árnyékot a járókelõknek. Az út és a patak között találjuk azt a háznyi nagyságú magányos sziklatömböt, melyen egykor – az 1940-es években – szellemes tábla hívta fel a turisták figyelmét:

„Ez a hely a Pokol tornáca, aki innen tovább megy, az a Pokolba jut".

Nemsokára az út baloldalán egy leágazó hidat találunk, amely átvezet bennünket a csörtető, morajló Békás-patakon.

A Magyarok-hídja 1940-44 között épült, azzal a céllal, hogy kikerülje azt a meredek lejtőt, ami ezután következik, így könnyítve az autós közlekedésen.

A híd teljesen nem volt befejezve sohasem.

A Békás-patak egyik mellékága a Kis-Békás-patak, melynek szurdokvölgyét Kis-Békás szorosnak nevezik. A patak a  Ter-kő  nyerge alatt ered, és egy 20 kilométer hosszú völgyben halad. A szoros legvadabb része a Kis-Szurdok-kő és a Csíki-bükk között található.

A XIX. század végén a szoros alsó részét cölöpökön fekvő keresztgerendákkal fedték le, amelyen a kitermelt fa szállítását végezték. Az akkoriban ipari remekműnek számító építmény csupán tizenkét évig üzemelt.

A Kis-Békás-patak a Békás-patak egyik jelentős jobb oldali mellékvize. Forrás patakai a Tarvész-patak és a Rejtek-patak. Elválasztja a Hagymás-hegységet a Tarkő-hegységtől.

A szorost 1971-ben védetté nyilvánították, jelenleg a Békás-szoros - Nagy-hagymás Nemzeti Park része.

Békás-szorosban Marikával