Mond, kedves olvasó! Meg tudnád nekem mondani mi a különbség az égzengés, és a menydörgés között? Mind két kifejezés a villámlást követő hangjelenségről szól, még is más-más értelmeket takarnak. Amíg ezen töprengsz, elmondok néhány ehhez kapcsolódó érdekességet.

Tegnap, a szerda-napi túra keretében a Holdvilág-árok, Nagy-Csikóvár, Kő-hegy környékét jártuk túratársaimmal. Sok más egyéb mellet elmondtam, hogy a Kő-hegy alatti vízmosások egyikét Zengő-völgynek, míg a szomszédosat Süket-völgynek nevezi a népnyelv. Ehhez tudnunk kell azt, hogy a visszhang szót a XIX. század elején nyelvújítóink hozták létre a visszahangzó igéből. Ha a turistatérképek helyneveit böngésszük, láthatjuk, hogy korábban erre nem volt megfelelő kifejezésünk.

A Duna-kanyarban, Kismaros felett találjuk a Morgót, a Magas-Tátrában szintén van Nagymorgás-hágó. A Bakonyban Zörgő-tetőt és Dörgő-hegyet lelünk. A Mecsekben a Zengőre akarták a NÁTÓ lokátort építeni, melyet a természetvédők akadályoztak meg. A Zempléni-hegyekben pedig a Pengő-kő, a Nagy-, és Kis-Péter-ménkű, továbbá a Nagy-hallgató van. A felsorolt hegyek, völgyek, hágók és sziklák kivétel nélkül a villámlás hangjait verik vissza. De ott van még a Mátrában, Ágas-vár alatt a Csörgő-lyuk nevű barlang, mely a bekiáltott hangot tizenháromszor adja vissza.

Nyári zivatarok idején az elektromos kisülés (villámlás) miatt felforrósodó levegő hirtelen kitágul, és lökéshullámot létrehozva keletkezik a hanghatás. A hang – hőmérséklettől függően 290-380 métert tesz meg másodpercenként. Így, ha a villanáskor az óránkra pillantunk, vagy számoljuk a másodperceket, hozzávetőlegesen megtudhatjuk a tőlünk való távolságát

Ennyi mellébeszélés után ideje, hogy visszatérjek az írásom elején feltett kérdésre. Ha a villám közvetlen környezetünkben, vagy pár száz méter távolságra csap le, a villanással egy időben recsegő, sziporkázó, sistergő, zengő, pengő hangokat hallunk.

A tőlünk1,5-9 kilométer távolságra érkező ménkű hangja, 1-3 másodperc késéssel, ropogó, dörgéssel ér el hozzánk. Míg a tíz kilométeren túliak. egyre halkabb morajló morgássá szelídülnek. A tizenöt kilométernél távolibbak pedig már olyan halkak, hogy az egyéb hangok azokat elnyomva általában már csak a villanás fényét látjuk a távolban. Ennek az az oka, hogy a magas hangok sokkal gyorsabban nyelődnek el a térben, mint a mélyek. Éjszaka, amikor csend van, persze nagyobb távolságokról is meghalljuk a halk morajlást.

© Szádeczky-Kardoss Géza szkgeza51@gmail.com

Címkék: Villámlás Menydörgés Zengő-völgy