A hazai kullancsok jelenlegi ismereteink szerint kilencféle betegséget terjeszthetnek, melyek közül egyet vírus, egyet egysejtû parazita, a többit baktériumok okoznak.

A kullancscsípés nagy ijedtséget okoz, pedig ez a riadalom elkerülhetõ, ha megismerjük a kórokozókat. A kullancsokban tucatnyi baktérium, vírus és egysejtû is gazdára lel.

A vírusos agyvelõgyulladás (kullancsencephalitis) védõoltással megelõzhetõ, a többi betegség pedig antibiotikummal gyógyítható. Tehát nem állunk tehetetlenül a betegségekkel szemben: többségüket eredményesen lehet kezelni, amelyiknél pedig nincs specifikus kezelési lehetõség, azzal szemben hatásos védõoltással rendelkezünk.

A kullancsok által terjesztett fertõzõ betegségek többsége a csípés után 3-30 nap között jelentkezik.

Mit kell figyelni? Mi a teendõ?

Elõször is, ha lehet, védekezzünk a kullancscsípés ellen. Ez a legjobb megelõzés. A megfelelõ öltözék (pl. nadrágszárra felhúzott zokni, nadrágba betûrt ing), a kullancsot távol tartó riasztó kenõcsök krémek 3-4 óráig hatásosak, utána ismételni kell használatukat. Tévhit, hogy a "polybé" tabletta riasztja a kullancsokat, ezzel szemben biztosan kellemetlen vizelet- és testszagot okoz.

Ha nem sikerült megelõzni a csípést, mielõbb el kell távolítani a kullancsot. Minél tovább tartózkodik a kullancs a bõrben, annál nagyobb a fertõzés esélye. A napi "kullancsvizit" célszerû minden kirándulás, kertészkedés, erdei-mezei munka után. A gyermekek fehér bõrén a szülõ könnyen észreveszi a kifejlett kullancsot. A kullancslárva észrevételéhez azonban nagyon jó szem kell. Egy alkalommal csecsemõ tanácsadáson egy anya mutatta a 8 hónapos csecsemõje nyakát, hogy ott lát "valamit". Az alig 1 milliméteres "valami" a mikroszkóp alatt vizsgálva kullancslárvának bizonyult.

A kullancs eltávolítása nem orvosi feladat. Egy egyszerû csipesszel mindenki elvégezheti. A gyakorlott vadászok, erdõn dolgozók között akad, aki a kés hegyével is ki tudja emelni a bõrbe fúródott kullancsot. Ha eltávolításkor a kullancs feje bennszakad, akkor sincs baj. Két hét alatt idegentestként (mint egy szálka) kilökõdik. Ellenben, ha megpróbáljuk tûvel vagy egyéb eszközökkel kiszedegetni a fej darabkáit, menthetetlenül befertõzzük a csípés helyét, aminek bõrgyulladás, esetleg orbánc lesz a következménye. Jegyezzük fel a kullancscsípés és az eltávolítás idejét (erre a késõbbiekben szükség lehet). A kullancsbetegségek többsége két héten belül jelentkezik. A legfontosabb tünetek: láz, fejfájás, bõrpír, nyirokmirigy-duzzanat.

Mi látható a kullancscsípés helyén?

Az eltávolított kullancs helye lehet teljesen békés, reakciómentes. Máskor, fõleg, ha a kullancs hosszabb ideig volt a bõrben, lencsényi halványpiros göb látható. A kullancs nyálára érzékeny személyekben 2-3 cm-es élénkpiros viszketõ folt jelentkezik, amely a következõ 2-3 nap alatt magától elhalványodik. Ettõl sokat megijednek, pedig ez nem Lyme-kór. Azonban a csípés után legalább 3 nappal, esetleg hetekkel késõbb kezdõdõ, fokozatosan növekvõ, vándorló bõrpír a Lyme-kór korai tünete, amely kezelést igényel.

Milyen jelentõsége van a láznak?

A kullancsok által terjesztett fertõzõ betegségek további fontos tünete lehet a láz, különösen kullancsencephalitisben és tularemiában, de a ritkább kullancs terjesztette betegségekben is. A Lyme-kórra viszont nem jellemzõ a láz.

Milyen betegségekre utal a nyirokmirigy-duzzanat?

A nyirokmirigy-duzzanat a kullancscsípéshez legközelebb esõ régióban tularemiában (nyúlpestis), bartonellosisban és TIBOLA -fertõzésben fordul elõ. Fontos azonban tudni, hogy a nyirokmirigy-duzzanat számos más fertõzõ és nem fertõzõ betegség kísérõ tünete lehet, ezért az orvosi vizsgálat elengedhetetlen.

Ízületi és más mozgásszervi panaszok

Heveny lázas betegség kezdetén nem ritka a végtagfájdalom (pl. influenza, egyéb légúti fertõzések), amely azonban a lázcsillapodással egyidejûleg fokozatosan elmúlik. A kullancsencephalitis kezdetén is jelentkezhet végtagfájdalom. A Lyme- kór késõi tünetei között elõfordulhat egy-egy nagyízület fájdalmas duzzanata. A szimmetrikus (kétoldali) ízületi fájdalom azonban nem jellemzõ a Lyme-kórra.

A kullacsok terjesztette betegségek lappangási ideje 3 nap és egy hónap között van. Egy hónapnál hosszabb lappangási ideje csak a késõi Lyme-kórnak van. Ennek felismeréséhez infektológus szakorvos segítségét célszerû igénybe venni.

Az ország erdeiben és bokros-csalitos tájain, fõleg a Nyugat-Dunántúlon, igen elterjedtek a kullancsok. A legtöbb megbetegedést Zala, Somogy, Vas, Gyõr-Moson-Sopron megyébõl jelentik. Kullancscsípés azonban a kiskertben és városi (fõvárosi) parkban is szerezhetõ!

Védõoltás vírusos agyvelõgyulladás ellen

A kullancsencephalitis súlyos idegrendszeri tünetekkel, nem ritkán izombénulással és kellemetlen maradványtünetekkel járó betegség. Minden korosztályt érinthet, de legsúlyosabban a felnõtt férfiak betegednek meg. A megfigyelések szerint a gyermekek betegsége enyhébben zajlik.

A kullancsencephalitis elleni védõoltás jó 15 éve hozzáférhetõ a hazai gyógyszertárakban. Az oltási sorozat három adagból áll: az elsõ oltás után 1, majd 12 hónap múlva, ezután pedig háromévenként egy újraoltás szükséges.

A gyorsított immunizálás azok számára javasolt, ahol nincs idõ az egy hónap kivárására. Ebben az esetben az elsõ oltás után 1 héttel kapják a másodikat, újabb két hét múlva a harmadikat, majd 12 hónap múlva a negyediket. Ettõl kezdve szintén háromévenként ajánlatos az emlékeztetõ oltás.

Felnõttek és gyermekek számára külön oltóanyag van forgalomban. Az oltási reakció enyhe: az elsõ oltás napján magától múló hõemelkedés és fejfájás jelentkezhet, a többi oltásnál még ennyi reakció sincs. Az oltás helye 2-3 napig érzékeny. Szabályszerûen oltott felnõtt esetében gyakorlatilag nem fordul elõ kullancsencephalitis.

A kullancsok hozzátartoznak a környezetünkhöz. Kiirtásukra tett minden kísérlet sokkal nagyobb környezeti kárral járna, mint megtanulni a védekezést, amellyel az általuk terjesztett betegségek elkerülhetõk.

Forrás: Dr. Schneider Ferenc, infektológus, osztályvezetõ fõorvos, Vas Megyei Markusovszky kórház, Szombathely