Túra és Túratárs kereső közösségi oldal
Üdv a Túratárs-on, jelenleg Vendégként vagy itt. Jelentkezz be vagy Regisztrálj itt <<<
TÚRATÁRS CHAT | RAKJ A KEDVENCEKBE
TÚRABLOGOK  
 



Tündérkerttől a Kakastaréjig - avagy kalandozásaink a Cibles és a Gutin hegységekben...
2014/05/27 21:28:35 Küldte: vador

Fotóalbum emitt

Tavaly ősszel vetettük fel, mi lenne, ha ellátogatnánk eme általunk még nem járt kedves részére az erdélyi hegyeknek... Tavaszra tolódott... Sikerült rábeszélnem a többieket, hogy ne csak a jártabb, ismertebb Gutint látogassuk meg, de legalább egy nap erejéig pillantsunk be a Cibles (Széples) titokzatosnak tűnő világába is. Nem gondoltam volna, hogy számomra ez az első, Cibles-béli nap lesz az egész túra legmeghatározóbb része. És még nem is csak az erdővel borított hatalmas járatlan hegygerincek, a koronaként kiemelkedő,  havas tetejű Arcser-Széples-Bran csúcsok, vagy a hegyről lerohanó zúgó patakok tették rám a legmélyebb benyomást, bár kétségtelen, hogy ezek látványáért is érdemesnek tartottam volna eljönni ide, akár csak egy napra is. A legnagyobb élmény számomra az erdélyi Derszu Uzalával, vagyis az Arcser költő-remetéjével való találkozás volt. Na de jöjjenek a részletek...

 Első nap: A Tündérkert

Budapestről hajnalban indulunk, bár a tervezettnél (az én hibámból) majd egy órával később. Igyekszem cserében ébren maradni és sofőrünket, Juditot is ebben az állapotban tartani. A navigálásom, csodával határos módon, nagyobb eltévedés nélkül sikerül, habár az utak nagy része régi erdélyi térképünkön még nincs is rajta. Nagybánya után, majd még inkább Magyarlápost elhagyva már mind a négyen a hegyekben gyönyörködünk, legszívesebben azonnal kiszállva és nekiindulva a zóld hegyes-völgyes mezőknek. Feltűnik a felhőket maga köré gyűjtő hármas Cibles-csúcs. Egyre kisebb utakon kanyargunk, mígnem Tőkésre (Grosii Tiblesului) érünk. Eme 2100 fős település hivatalosan csak mintegy 100 magyar lakossal büszkélkedhet, mégis mindenki beszél egy kicsinyként magyarul.  A magyarul csak „kicsinykét” értő, de végtelenül segítőkész falusiak elkalauzolnak minket egy házhoz, ahol egy kedves öreg házaspár folyékony magyarsággal válaszol útbaigazító kérdéseinkre, no meg mindenre ami éppen eszükbe jut.

Hamarosan már a Széples-patak völgyében haladó murvás földúton kerülgetjük  a pocsolyákat, kátyúkat úgy 10 km hosszan, majd a többemeletes vadászház nyilvánosnak látszó parkolójában megállva, a vadászház beállójában tömörülve várjuk, hogy csillapodjék a szakadó eső. Elvégre mára csak 2 mm- csapadékot jeleztek...

Az utunk továbbra is erdészeti úton vezet, elvileg még itt is lehetne kocsival jönni, csak a szembejövő faszállító kamionok melletti elhaladás lenne nehéz. A Széples patak vize az esőtől felduzzadva szürkésbarna színnel nyargal mellettünk, követjük az irányt amerről jön. Elérjük az erdészeti út végét jelző épületet, valószínű víztárolásra használt ciszternákat. Innen a jelzés (kék sáv), amely meglepetésünkre többé-kevésbé követhető, jobbra fordul és felkapaszkodunk az Arcser DNy-i lábát adó gerincre. Az idő kitisztul, a nap kisüt, az öreg-fákkal és nagy rétekkel tarkított gerincről minden irányban csodaszép kilátás fogad minket.


Vf Arcerul (Arcser - 1830m) és Vf Tiblesul (Cibles/széples - 1839m) (Fotó: Vador)

A gerincen tovább folytatva utunkat hamarosan kutyaugatást hallunk. Na neee! Oda minden varázs! Vagy mégsem? Az Arcser menedékháznál egy furcsa ember áll előttünk. Kopottas ruhájának és ápolatlan-bozontos szakállának furcsa ellentéte élénk, vidám, barátságos tekintete. Ioan, merthogy így hívják, sűrű bocsánatkérések közepette beszél, mivelhogy mára már a magyart keveset használja... Ej pedig régen! Megtudjuk magyar menyecskének udvarolt... Kezében papíron kézzel írt verssorok sorjáznak, rákérdezünk, igen verset ír... Na de elébb, mondja, menjenek ezen az úton fel az Arcser-re, majd a másikon a Széples felől jöjjenek vissza, ott fogom várni magikat a víznél. Nem ellenkezünk. Nekivágunk balra az ösvénynek, ahol elszórtan kék pont vezet minket. Az emelkedő után kitett sziklás gerincszakaszra érünk. Olyan, fordulok a mellettem haladó Jánoshoz, mint a Kelemenbe a Kis Beszterce csúcsára D-i irányból felvezető út. Bólogat, pont ugyanez járt az ő fejébe is. Sok-sok közös túra után sokszor vannak rokon gondolataink. Szép ez az út, különleges, mintha 500 m-el magasabban járnánk. Az újra nekieredő esőben különösen figyelnünk kell a kövek csúszására.

cibles00054
Kárpáti sáfrány (Crocus heuffelianus) (Fotó: Morsi)

Az Arcser csúcsán szél fogad minket, eső és csodálatos panoráma. A Széples havas csúcsát kihagyva, a két csúcs közötti hágóból (kék sáv jelzésen) sietve ereszkedünk lefelé a sötétedésig hátra lévő órákat számolva. Az Széples patak zuhogó vizénél pedig tényleg vár minket Ioan. Üvegeit töltögeti. Elmondja a Széples vize a legfinomabb. Az Arcsert is szokták inni, de annak valahogy más az íze. Mosolyog. Pisszeg, ne csapjunk nagy zajt, mert 100 m-re itt alszik a medve. A medve alvóhelye alatt átkelve hirtelen felfelé indul. Követjük. Nem tudjuk, hogy nem máshova vezet, mint az Arcser sziklafalai által határolt Tündérkertbe.

IMG_2215aa
"Most mutatok magiknak valami olyasmit, amit nem ismernek! Ez a Tündérkert!" /Ioan Mich/ (Fotó: Vador)

Mint egy óriási vulkán krátere, amely délnyugat felől bejárást enged. A Tündérkert szélén van Ioan kis ágakból eszkábált kalibája, bár most éppen megroggyant, használhatatlan állapotban. Maga a Tündérkert széltől védett, kőrös-körül sziklákkal szegélyezett, de napfényt beengedő katlana nyár elején virágok eldorádója lehet! A Tündérkert ÉNy végén kilátószikla, DNY-i végén pedig a magasba a tündérkertre tekintő ördögszarv emelkedik. Legszívesebben átölelném remeténket, nélküle nem jöttünk volna ide fel.

cibles00079tr
Beszélgetés Ioan Mich költő remetével... (Fotó: MOrsi)

A menedékháznál körbe ülünk, beszélgetünk. A pálinka megoldja Ioan nyelvét is. Elmeséli életének egyes eseményeit: régi munkahelyét, balesetét, leszázalékolása óta folytatott életét, majd kérésünkre elszavalja egyik versét. Komolyan, méltóságteljesen, néha szigorúan az ég felé tekintve néha csöndesebben magába mélyedve.

IMG_2233aatr
Arcser DNy lábán lefelé (Fotó: Vador)

Elköszönünk Ioan-tól, az Arcser-től, a Tündérkert-től. Fájó szívvel bandukolok a többiek után lefelé. Útközben szalamandrák, kék meztelen csigák. Egy valamit tudok, érzek biztosan: ide a Tündérkertbe, az Arcserre, és magába a Cibles hegységbe még visszajövök!

IMG_2247trcb
Kék meztelencsiga /Bielzia coerulans/ - Széples völgyében... (Fotó: Vador)

A vadászház mellett a patak partján sátrazunk. Éjszaka még hallani vélem Ioan szavait, az Arcser szelének zúgását. Képzelődöm? Vagy a Széples patak hozza-viszi a szavakat, a hangokat?


Második nap: A Kakastaréj

Napsütésre ébredünk, pakolászunk, indítjuk autónkat... Azaz indítanánk... Nekigyürkőzünk, hogy betoljuk, de mintha megérezné, első pöcre beindul...

Hegyi utakon kanyargunk Kaprikbánya felé... Bányavirág panziónál megbeszélt autó-parkolóhelyünk van... Már-már indulnánk nagyhátizsákjainkkal amikor leszakad az ég – cseresznye nagyságú jégdarabok koppannak fejünkön, így jobbnak látjuk fedezékbe vonulni... Reménykedünk, majd csak eláll... Dél elmúlik, mire indulni tudunk, nade így volt ez előző nap is, nyugtatjuk magunkat...

Kék kereszt jelzésen a Gutin völgyén (Valea Gutilului) haladunk felfelé a csepergő esőben. A térképen jelzett cabana izgatja fantáziánkat, esetleg eső elől beállhatnánk, megpihenhetnénk, de amikor az elhagyott elég nagyra méretezett épülethez érünk szigorú kutyaugatás tudatja velünk, jobb, ha továbbmegyünk. Az eső úgyis elállt, folytatjuk utunkat. A továbbiakban a jelzés néhol tényleg nehezen követhető, de Mlejnita mezőre anélkül is sikeresen felérünk, majd folytatjuk utunkat a gerinc irányába. A legmeredekebb kaptató közepén, a nyereg alatt  van a legjobb forrás, vizet töltünk, miközben fentről őzek ugatnak minket.

IMG_2283trcb2
Creasta Cocosului - Kakastaréj (Fotó: Vador)


A nyeregből zsák nélkül kinézünk a Szekatura (Vf Secatura) leégett tetejére. Talán pásztorok gyújtották fel a borókát? A tavaszi virágokat ez mindenesetre nem zavarja kakasmandikók, szellőrózsák nőnek mindenfelé.

IMG_2272trcb
Kakasmandikó /Erythronium dens-canis! - Gutin - Vf Secatura (1391m) (Fotó: Vador)
IMG_2289tr
Havasi harangrojt /Soldanella alpina/ (Fotó: Vador)
IMG_2293trcb2tr
Berki szellőrózsa /Anemone nemorosa/ (Fotó: Vador)

Másik irányba a Gutin csúcsára is teszünk egy kitérőt a napnyugta előtti csendes, jó időt kihasználva. A gerincet régen erdő boríthatta, amit letermeltek. A legeltetés alábbhagyásával aztán itt is ellepett mindent a boróka. A gerincösvény, bár követhető, végig a borókásban halad.

IMG_2302trcb
Vf Secatura és a Kakasttaréj, háttérben a Rozsály! (Fotó: Vador)

A Kakastaréj alatti kis tisztáson sátrazunk. Bár vizért lejjebb kell menni, a kilátás csodálatos. A lányoktól ismét tanulok, mégpedig tűzgyújtást a fenyők tövénél lévő elszáradó, eső által át nem áztatott ágacskákból. És ha már ég a tűz meg is alakítotjuk gyorsan a HP pártot, amelynek a túra utáni, éhgyomorra leküldött, két korty (nem több) jól megérdemelt pálinka okozta felemelő érzésen túl még az apolitikusság tűzhető ki zászlajára.

cibles00181
Mocsári gólyahír /Caltha palustris/, háttérben a Kakastaréj (Fotó: Morsi)
Harmadik nap: Lápokon át a Láposig

Reggel, a sziklák bejárása után, leereszkedünk a Kakastaréj alatti bükkerdőbe, majd a jelzésről letérve a Gutin tó tőzeglápjához. Hát mit mondjak – a villanyvezeték pont a közepén megy át. A tőzegrozmaringok, gyapjúsások és leselkedő fialó gyíkok azért így is szépek.

IMG_2347trcb
Tőzegrozmaring /Andromeda polifolia/ (Fotó: Vador)
IMG_2366tr
Hegyi, fialó vagy elevenszülő gyík /Lacerta vivipara/ - nőstények a hímeknél világosabb színűek és hasuk sem narancssárga (Fotó: Vador)

A Brebi tó, nevének megfelelően már tényleg tó, ingólápján egyensúlyozva gyönyörködünk a víz szinén napozó vízisiklóiban, vidrafüveiben.

Visszafelé sikerül belelépnem egy deszkából kiálló 20 cm-es rozsdás szögbe, nem terhelek rá, csak a cipőtalpam lyukad ki.

IMG_2401
Kuszma vagy lábatlan gyík /Anguis fragilis/ (Fotó: Vador)

Elérjük a hegylábi erdészeti utat, majd a Budfalva-Kaprikbánya közötti műutat, végül erről jobbra térve lesátrazunk a Lápos hegységbe (az ürülékekből itélve) egy jó kis medvejárta ösvény közepén. Jó volt szabadtűzön főzni, sajtot, kolbászt kenyérre olvasztani, teázni, és csak nézni – nézni - nézni...

IMG_2404
Tea tea tea... (Fotó: Vador)
 UTÓSZÓ és IRODALOM:

Köszönöm mindhárom túratársamnak, a hegyeknek, és komolyabb gondot végül nem okozó időjárásnak is ezt a csodálatos négy napot!

Ha valaki ismeri a Cibles-hegységet, vagy csak egyszerűen túrázott már benne, megköszönöm, ha megkeres. Minden adat, információ, élmény, régi vagy újabb leírás, térkép, botanikai-zoológiai vagy néprajzi érdekesség érdekelne. (E-mail címem: vadorakos@gmail.com.)

Fotóalbumot ide kattintva találjátok

A végére pedig egy kis irodalmi összefoglaló...

Cibles hegység:

A Wikipédia szerint a Cibles vagy Széples (románul Munții Țibleș) hegység a Keleti-Kárpátok belső vonulatának déli részén, a Vihorlát–Gutin-hegyvidék része. Nyugatról a Gutin-hegység és a Lápos-hegység, keletről a Radnai-havasok határolja. Legmagasabb pontja a Bran (1837 m), ezt követik a Széples (1839 m) és az Arcer (1830 m).

Erdély Hegyei sorozat Avas-, Gutin-, Cibles-hegység kötetében otthoni tervezgetéseim során az alábbiakat olvastam:

  • A Cibles-hegység nehezebben elérhető, de elszigeteltsége, érintetlensége miatt megérdemel egy többnapos túrát (5. o)
  • Szubvulkáni tevékenység következtében alakul ki (10. o)
  • A Cibles-hegység idősebb, mint szomszédai. 18 millió éve (miocén) kezdett kialakulni. A fiatalabb vulkáni rétegek, eltüntek az erózió következtében és felszínre bukkant a szubvulkáni (tehát a felszínre nem került, lassabban kihűlő magmaanyagból kialakuló, tökéletesebb kristályosodású) kőzettest. Ezeket a riodacitból és andezitből álló vulkáni tornyokat a még régebbi, paleogén időszakban lerakódó ledékes kőzetek szegélyezik (legnagyobbrészt: paleogén homokkő) (13. o)
  • A hegység koncentrikus szerkezetű, völgyek (és az ezekben haladó túristaösvények) radiálisan halad a központi csúcsoktól a szélek felé. Sziklás, vulkanikus kőzetekből felépülő gerincének csúcsai DK – ÉNY irányban: Bran(1837m) – Cibles(1839m) – Arcser(1830m) – Tomnatec(1483m) – Stregior(1472m) – Hudies(1479m) – Hudin(1611m). A főgerincet minden oldalról 1000 m magas hegylábak szegélyezik, támasztják, amelyeken túristautak ugyan nem vezetnek, de látványosságuk miatt sokszor megéri ezeken megközelíteni a magasabb régiókat (18-19.o).

A túraösvények, amelyek hiányosan jelzettek, leírása az Avas-, Gutin-, Cibles-hegység könyvecskében (térkép nélkül) és a DIMAP A Gutin, a Lápos és a Cibles hegység térképének hátoldalán is megtalálható. Nos valljuk be, kevés ilyen van, de talán éppen ez adja a hegység romantikáját.

A világhálón magyar nyelven élménybeszámoló gyanánt egy leírást találtam:

  • Griga Krisztina: Őszi Cibles-túra (Erdélyi Gyopár 2011/6) (Mi is ezen az úton közelítjük meg a „koronás királyt” J )

Régebbi leírások azonban festői nyelvezettel mély benyomást tettek rám:

Tündérkert leírása (Knizsek (1941)):

„Ennek a tündérkertnek kerítését hatalmas sziklák alkotják és védik magát a kertet a hideg szelek ellen, raktározzák a napsugarat, és így meleget szolgáltatnak a kertben nyíló sokféle virágnak. Az a népmese is járja, hogy itt sok kincs van elrejtve, melyet tündérek őriznek és holdtölte napján a kincstár kapuja ki is nyílik. Ilyenkor kell a kincs után menni, de ki kell jutni, mielőtt a hold a kőkerítés mögé bújik, mert különben a kapu bezáródik. Eddig azonban még senki sem hozott ki innen kincset. Innen a völgy felé tekintve, egy szék-szerű sziklát látunk, Pintye Grigor, a román Rózsa Sándor után Pintye székének nevezik. Azt mondja a népmese, hogy itt trónolt a vezér.”

irodalom:


Gutin-hegység:

A wikipédia szerint A Gutin-hegység vagy Gutin (románul Munții Gutâi) hegység a Keleti-Kárpátok belső vonulatában, a Vihorlát–Gutin-hegyvidékben. Hossza 45 km. Legmagasabb pontja a Gutin (1447 m). Kiemelkedő jellegzetessége a Kakastaréj, amely elsőrangú sziklamászóterep!

Erdély Hegyei sorozat Avas-, Gutin-, Cibles-hegység kötete szerint a Gutin hegység szintén vulkanikus eredetű, de a Ciblesnél fiatalabb! A hegység kőzetanyaga a felszínre jutó magmából alakul ki. Fő kőzete az andezit!

Az előbbieken túl a Hazajárók kisfilmjét mindenkinek csak ajánlani tudom J

Amennyiben a Gutintól Nyugatra, Északra eső rész bejárását is tervezzük, ahhoz már a DIMAP Rozsály, Kőhát, Gutin térképére is szükségünk lehet!

Címkék: Cibles Széples Arcser Arcer Gutin Erdély Vador





Bejegyzések 1 - 4-ig. Összes bejegyzésed: 4

vador
2014/05/31 22:44:36

Gejza Bátyám! Köszönöm soraid!

Madersprach Viktornak utánanézek! Wass Albert írásaiban nem is emlékszem, de könnyen meglehet, hiszen közel van a hegy az ő birodalmához :) Utánanézek ennek is!

Ezekről a helynevek ről van valami forrásod? Érdelekne ám nagyon :)



Gejza
2014/05/31 16:09:30

Köszönet Ákos a tartalmas beszámolóért! Írásodat olvasva szinte veletek jártam újra a rég feledett gerinceket.


Az általad felsorolt irodalmon kívül úgy emlékszem Maderspach Viktor tollából olvastam egy ciblesi medve vadászatról szóló elbeszélést. Ezen kívül Wass Albert vadász történeteiben is előfordul ez a hegység.


Más: A Tündérkert helynevet nem kell magyarázni. A Széples csúcs azonban az a hely, ahonnan a pásztorok a mondáikban élő szépasszonyt igyekeztek meglesni. (Ez egyébként nem mese, ilyen jelenség valóban előfordul a természetben!)



vador
2014/05/31 10:56:49

Köszi! Örülök, ha tetszett :)



atlas69
2014/05/30 18:00:38

Jó volt olvasni az élménybeszámolód, a fotóalbum pedig önmagáért beszél. :-)




*** Túratárs.com - Túra és Túratárs kereső közösségi oldal ***

Rendszerünkön keresztül a túrát és egyéb outdoor programokat kedvelő emberek megismerkedhetnek egymással, közös túrákat szervezhetnek melyet a túranaptárban helyezhetnek el vagy együtt csatlakozhatnak egyéb szervezett túrákhoz. Az oldalon lehetőség van saját profil kialakítására, melyen keresztül a tagok bemutatkozhatnak egymásnak, illetve feltölthetik kedvenc túrafotóikat. A kapcsolatfelvételről üzenőrendszer és chat gondoskodik.