Hajdan, mikor a Kohász kék-túrát jártuk, Istenmezeje után azt mondta Bandi:
- Ha látsz valami szép helyet, álljunk meg reggelizni!
Csak hogy ott Ózd környékén, a meddőhányók, rozsdásodó csillék és futószalag roncsok, beton monstrumok, és szeméthegyek között sok mindent lehetett találni, csak szép helyet nem. Így esett, hogy a reggelinket fél kettő tájban, valahol a Csondró völgyben ettük meg.
Megértem, hogy a felhagyott, bányák rekultivációja hatalmas pénzeket emészt fel, s az ott maradt beton épületek és a rozsdásodó vasszerkezetek elbontására már nem igen jut belőle, de hogy valaki szándékosan ilyet tervezzen? Más pedig még pénzt is adjon rá? Ezt már az emberiség ellen elkövetett bűntettnek tartom! Ilyen gondolatok járnak a fejemben, miközben beléptem az Őrségi Nemzeti Park Ság-hegyi látogatóközpontjába
Hajdani oktatóim úgy tanították, hogy a kertépítőnek az a feladata, hogy az épületek merev, szögletes formáit a növényekkel megbontva tájba illessze azokat. Ugyan olyan tájseb ez a rusnya nagy betonkocka, rozsdásra imitált vaslemez darabjaival, mint a mellette lévő, kibányászott hegy, csak amazt a növényzet már jócskán visszahódította.
Talán, annak is oka van, hogy a helyben kapott tájékoztató füzet meg sem említi a tervező nevét.
De, mint mindennek, ennek is van előnye: Egy tájba illesztett épület senkinek sem tünne fel. Ez az ocsmányság talán kiváncsivá teszi az ide láátogatót, hogy belülről is megnézze!
De nem erről akartam most írni! Hanem az épületben található a vulkánokat bemutató páratlanul érdekes és gazdag kiállítást szeretném a kőzetek után érdeklődő túratársaimnak ajánlani.
Turistakalauzainkból megtudhatjuk, hogy a Visegrádi-hegység, a Börzsöny a Mátra, és a Sátoros-hegyek, valamint a Tapolcai-medence bazalthegyei, valójában kialudt vulkánok. A száraz ismertetésekből azonban nem igen tudjuk magunk elé képzelni a hajdani krátereket és lávafolyásokat. Továbbá, hogy az ősvulkánokból hogyan alakultak ki a ma is látható hegységek domborzati elemei.
Az itteni 3D filmek, és az interaktív eszközök segítségével ezekbe a folyamatokba is betekintést nyerhetünk. A terepasztalokon és modelleken, nyomon követhetők a vulkánok kialakulása, és a már kihunytakon végbemenő eróziós folyamatokat. A vetítőteremben a legismertebb vulkán kitörések képei peregnek. Arra is választ kaptam, miért vannak az Észak-Börzsönyben lyukas sziklák, melyeket néhány barátom emberkéz által alkotott kultikus helynek gondoltak! Pár millió éve a láva körbefolyta a fák törzsét, s a megszilárdult kőzetből kikorhadt a fa. (Ilyen láva által elpusztított erdőt magam is fotóztam pár éve az Etna egyik parazita kráterén.)
Nagy öröm számomra, hogy ma már nem csak a Vezúv és az Etna lábánál láthatunk ilyen nagy szakértelemmel összeállított kiállításokat. Tudom ajánlani kicsiknek és nagyoknak, egy tartalmas családi program keretében.
Szép időben pedig érdemes a szomszédos Ság-hegy tanösvényét is bejárni. Szak-vezetetővel megnézni, ami a vulkánból a bányászat után még megmaradt!
Szádeczky-Kardoss Géza szkgeza51@gmail.com
Címkék: Etna Vezuv Börzsöny Badacsony