Túra és Túratárs kereső közösségi oldal
Üdv a Túratárs-on, jelenleg Vendégként vagy itt. Jelentkezz be vagy Regisztrálj itt <<<
TÚRATÁRS CHAT | RAKJ A KEDVENCEKBE
TÚRABLOGOK  
 

Vulkánpark a Ság-hegy lábánál
2014/06/23 16:13:21 Küldte: Gejza

Hajdan, mikor a Kohász kék-túrát jártuk, Istenmezeje után azt mondta   Bandi:

-         Ha látsz valami szép helyet, álljunk meg reggelizni!

Csak hogy ott Ózd környékén, a meddőhányók, rozsdásodó csillék és futószalag roncsok, beton monstrumok, és szeméthegyek között sok mindent lehetett találni, csak  szép helyet nem. Így esett, hogy a reggelinket fél kettő tájban, valahol a Csondró völgyben ettük meg.

Megértem, hogy a felhagyott, bányák rekultivációja hatalmas pénzeket emészt fel, s az ott maradt beton épületek és a rozsdásodó vasszerkezetek elbontására már nem igen jut belőle, de hogy valaki szándékosan ilyet tervezzen? Más pedig még pénzt is adjon rá? Ezt már az emberiség ellen elkövetett bűntettnek tartom!  Ilyen gondolatok járnak a fejemben, miközben beléptem az Őrségi Nemzeti Park Ság-hegyi látogatóközpontjába

Hajdani oktatóim úgy tanították, hogy a kertépítőnek az a feladata, hogy az épületek merev, szögletes formáit a növényekkel megbontva tájba illessze azokat. Ugyan olyan tájseb ez a rusnya nagy betonkocka, rozsdásra imitált vaslemez darabjaival, mint a mellette lévő, kibányászott hegy, csak amazt a növényzet már jócskán visszahódította.

Talán, annak is oka van, hogy a helyben kapott tájékoztató füzet meg sem említi a tervező nevét.

De, mint mindennek, ennek is van előnye: Egy tájba illesztett épület senkinek sem tünne fel. Ez az ocsmányság talán kiváncsivá teszi az ide láátogatót, hogy belülről is megnézze!

 

De nem erről akartam most írni! Hanem az épületben található a vulkánokat bemutató páratlanul érdekes és gazdag kiállítást szeretném a kőzetek után érdeklődő túratársaimnak ajánlani.

Turistakalauzainkból megtudhatjuk, hogy a Visegrádi-hegység, a Börzsöny a Mátra, és a Sátoros-hegyek, valamint a Tapolcai-medence bazalthegyei, valójában kialudt vulkánok. A száraz ismertetésekből azonban nem igen tudjuk magunk elé képzelni a hajdani krátereket és lávafolyásokat. Továbbá, hogy az ősvulkánokból hogyan alakultak ki a ma is látható hegységek domborzati elemei.

Az itteni 3D filmek, és az interaktív eszközök segítségével ezekbe a folyamatokba is betekintést nyerhetünk. A terepasztalokon és modelleken, nyomon követhetők a vulkánok kialakulása, és a már kihunytakon végbemenő eróziós folyamatokat. A vetítőteremben a legismertebb vulkán kitörések képei peregnek. Arra is választ kaptam, miért vannak az Észak-Börzsönyben lyukas sziklák, melyeket néhány barátom emberkéz által alkotott kultikus helynek gondoltak! Pár millió éve a láva körbefolyta a fák törzsét, s a megszilárdult kőzetből kikorhadt a fa. (Ilyen láva által elpusztított erdőt magam is fotóztam pár éve az Etna egyik parazita kráterén.)

Nagy öröm számomra, hogy ma már nem csak a Vezúv és az Etna lábánál láthatunk ilyen nagy szakértelemmel összeállított kiállításokat. Tudom ajánlani kicsiknek és nagyoknak, egy tartalmas családi program keretében.

Szép időben pedig érdemes a szomszédos Ság-hegy tanösvényét is bejárni. Szak-vezetetővel megnézni, ami a vulkánból a bányászat után még megmaradt!

Szádeczky-Kardoss Géza szkgeza51@gmail.com

 

Címkék: Etna Vezuv Börzsöny Badacsony





Bejegyzések 1 - 4-ig. Összes bejegyzésed: 4

Gejza
2014/06/27 12:50:50

Vonzódom a működő vulkánokhoz. Több más mellett arra is kíváncsi voltam, hogy egy-egy vulkán kitörést követően mennyi időre van szükség a növényzet megtelepedéséhez? Megdöbbentő volt az eredmény. Még  ki sem hült a vulkáni pernye a Sztombolin, de öt hónap multán már páfrány előtelepek voltak rajta. Az Etán pedig 11 hónap elteltével hat páfrány faj és két virágos növény élt. A Vezuv 1945-ös láva folyását mára bokrokkal fákkal vegyes ligeterdő takarja.


Így aztán jó lett volna, ha a tervező gárda nem csak az épület belsejében kívánják megjeleníteni a "vulkán logikáját", hanem a külső felületeket is beültetik, befuttatják növényekkel, s az egészet egy tájképi parkba helyezik.


Persze nézhetjük a dolgot a jó oldala  felől is. Más épületek a szépségükkel vonják magukra a figyelmet. A fontos azonban az, hogy  bemenjünk, és megnézzük ezt a csodálatos kiállítást!



petour
2014/06/26 18:20:09

Az értelmes tájrehabilitáció szellemében pl. a Bélkő és az Esztramos esetében szinte maradéktalanul eltüntették a bányaüzem szörnyű betonkocka-épületeit.

Itt meg pont ezeket akarják feltámasztani! Embertelen ötletnek tartom!



Gejza
2014/06/25 07:54:20

Mint tudjuk, minden cigány a maga lovát dícséri. De ettől a ló nem lesz sem szebb, sem bátrabb...


Köszönöm Péter, hogy feltetted az épület fotóját! Így mindenki eldöntheti, tetszik   neki az alig egy éve elkészült épület és annak tájba illesztése, vagy  sem.



petour
2014/06/24 15:34:00

A tervezők - Földes László és csapata - így írnak az épületről:

"A ház koncepciója
A vulkánpark épülete maga a vulkán. Nem fomájában akar hasonlítani a tűzhányóra, nincs kúp alakja. A vulkán logikáját képeztük le az épület belső térrendszerében.
Az épületet végigjárva, a látogató a magma útját járja végig. A forró
és folyékony kőzet a föld mélyéről indul el felfelé. Keskeny rés vezet a
földfelszín felé, néhol leágazik, keresi a felfelé vezető utat. A forró
láva útja a föld belsejében rejtelmes, míg felérkezése a felszínre
drámai, katartikus. A tornyot végigjárva ehhez hasonló térélményben van
része a látogatónak. A fogadó szintre történő megérkezés után változatos
tereken, térbővületeken, barlangszerű zárt dobozokon át vezet az út
felfelé, hogy a legfelső szintre felérkezve hirtelen feltáruljon a táj,
benne a Ság-hegy.

Ság-hegy
A néhány százezer évig tartó vulkáni
tevékenység a Somló-hegyhez hasonló tanúhegyet hagyott maga után. Erre
rakódott rá a XIX. században felvirágzó iparszerű kőbányászat. Az 50
évig működő bánya mintegy 17 millió tonna bazalt kockakövet termelt ki a
hegy gyomrából. Ezáltal alakult ki a hegy mai, szaggatott formája. A
bányászatnak köszönhető az is, hogy feltárultak a hegy titkai:
napvilágra került a vulkáni kürtő, a magmacsatorna, és a bazaltláva
megkövesült, hatalmas darabjai. Ennek köszönhetően a vulkáni működés
tanulmányozhatóvá és bemutathatóvá vált. Ez a két hatás egymást erősítve
alakította az általunk tervezett épület hangulatát, szellemiségét.

Az épület elhelyezése
Az
elhagyott kőbánya épületei által kirajzolódó tengelybe illesztettük
bele a Vulkánpark tömegét. Ezen az úton szállították annak idején, a
hegyen bányászott köveket. Az épület markáns tömege építészeti jel, a
sík mező és a hegy találkozásánál.

Homlokzat
Az épület homlokzata, a rusztikus
zsaluzatot látni engedő, sötétszürke beton. Ennek ellenpontja a vöröses
árnyalatú dobozok világa, melyek corten anyagúak, rozsdás acéllal vannak
burkolva. A lőrésszerű ablakok elhelyezkedése, ugyanolyan
véletlenszerű, esetleges, mint a főtömegből kitüremkedő dobozok
kompozíciója.

Gépészet
Az épületgépészeti rendszer kialakítása
során a környezettudatosság és az olcsó üzemeltetés volt a fő szempont. A
levegős hőszivattyús fűtési-hűtési rendszer, a felülethűtés a padlón, a
mennyezeteken illetve a nagy hőtehetetlenségű szerkezetekbe építve, a
szabványosnál nagyobb hőszigetelés mind ezt a célt szolgálják."




*** Túratárs.com - Túra és Túratárs kereső közösségi oldal ***

Rendszerünkön keresztül a túrát és egyéb outdoor programokat kedvelő emberek megismerkedhetnek egymással, közös túrákat szervezhetnek melyet a túranaptárban helyezhetnek el vagy együtt csatlakozhatnak egyéb szervezett túrákhoz. Az oldalon lehetőség van saját profil kialakítására, melyen keresztül a tagok bemutatkozhatnak egymásnak, illetve feltölthetik kedvenc túrafotóikat. A kapcsolatfelvételről üzenőrendszer és chat gondoskodik.