Kis-Fátra, Szlovákia, vagy egy pünkösdi hosszú hétvége története…
A történet első helyszínéül: Hronský Beňadik települést választottam, nos nem véletlenül. Ahol még ekkor hosszúnak és kényelmetlennek semmi képen sem nevezhető, alig 160 km utat hagyva magunk mögött a busz hirtelen megállt és kiszálltunk. Életemben először állhattam Európa földrajzi középpontjában…
GARAMSZENTBENEDEK – Hronský Beňadik
![Fénykép](https://lh4.googleusercontent.com/IhKWV2K3HTq3689pPcjU5Sxglj2zq8LU34x_MCn72zc=w156-h207-p-no)
![Fénykép](https://lh4.googleusercontent.com/c4_sIYlval2dlLp36PyUUN8UM_kEbDD_8zwRLFthnD4=w278-h207-p-no)
Az Újbánya (Nová Baňa) déli részén fekvő Garamszentbenedek (Hronský Beňadik) község sziklás magaslatán áll a nagyszabású megerősített benedek rendi kolostor, Szlovákia egyik legrégebbi és legjelentősebb építkezési műemlékeinek egyike. A Bencés-rendi kolostort templommal Géza király alapította 1075-ben. Ennek romjain épült fel a háromhajós koragótikus Szent Egyed bazilika, mely mint erődítmény is szolgált. A keleti szárny zárókövét Nagy Lajos címere díszíti. A déli oldalhajóban őrzik a 14. századbeli Szent Vér ereklyét. Gyönyörű kéttornyú gótikus templom maradt fenn Garamszentbenedeken, amely egyes mérések szerint éppen Európa középpontjában fekszik. A Magyarország egyik legrégebbi bencés apátságát még a 11. században emelték román stílusban, majd a 14. században gótikus elemek felhasználásával alakították ki a templom mai háromhajós formáját. Az évszázadok során többször átépítették, legutóbb 1884-ben egy tűzvész után kellett szinte teljesen újjáépíteni. Ennek ellenére őrzi ódon hangulatát, amit a gyönyörű festett üvegablakok tesznek teljessé.
Fentről szép kilátás nyílik a Štiavnické vrchy az-az a Selmeci-hegység csúcsaira, amelyek még messze eltörpülnek a Kis-Fátra 1500 métert meghaladó, fenyvesekkel határolt, kopár bérceitől, vagy a Magas-Tátra 2000 méter fölé magasodó, tekintélyt parancsoló sziklás, gerincétől, amelyet még nyár elejéig hótakaró borít… Ez a hegység kialakulásában, kiterjedésében és élővilágában is leginkább a mi Börzsönyünkhöz hasonlatos. Legmagasabb csúcsa a Sitno (Szitnya) 1009 méter… De mielőtt még jobban belemerülnénk a Selmeci-hegységbe kalandozzunk vissza a buszunkhoz amely a következő állomásunkra szállít minket Bajnicére ahol a Bajmóci várat és környezetét tekintettük meg…
Bajnice-Bajmóc: Körmöcbánya
A vár Bajmóc településen, a Strážovské vrchy hegység tövében, egy travertin (mészkőtufa) dombra épült. Az egyik legrégibb és legjelentősebb vár Szlovákia területén. Először 1113-ban említik a zobori Apátság egyik levelében. Nemzeti kulturális műemlék. A vár falai között a legkülönfélébb kulturális és társadalmi eseményeket rendeznek: koncerteket a Hunyadi teremben, történelmi haditorna bemutatókat, esküvői szertartásokat az Arany teremben és a hagyományos Szellem- és Kísértet Fesztivált.
A várat egy csodálatos kastélypark övezi. Itt látható Corvin Mátyás hársfája. A legenda szerint a hársfát a trencséni Csák Máté ültette 1301-ben, III. András, az utolsó Árpád-házi király halálának évében. A 28 m magas, monumentális hárs koronájának átmérője hajdan 36 m, törzsének átmérője 12 m volt. Corvin Mátyás (1458-1490), akiről köztudott, hogy szívesen és gyakran tartózkodott Bajmócon, a hárs árnyékában ünnepi lakomákat rendezett. A vár érdekessége a várdomb tövében található barlang, mely 22 m széles, 6 m magas és 26 méterrel fekszik a 4. várudvar szintje alatt. A barlangban 2 tavacska található, melyek valószínűleg a feltételezett barlangrendszer részét képezik. A barlangban talált régészeti leletek bizonyítják, hogy a barlang már a kőkorban lakott volt.
A település jelentőségét emeli, hogy egy ismert gyógyfürdőnek és egy jelentős állatkertnek is helyet biztosít.
A várban található múzeum az európai művészet emlékeit mutatja be. A tárgyak csak egy kis részét képezik annak a gyűjteménynek, melyet a vár utolsó tulajdonosa, Pálffy János gróf gyűjtött össze. Pálffy gróf kívánsága, mely szerint valamennyi összegyűjtött műtárgy egy jövőbeni múzeum tulajdona legyen, sajnos nem vált valóra. Az örökösök a gyűjtemény tárgyainak túlnyomó többségét értékesítette. A Múzeum tárlatai: Nemesi élet és lakáskultúra, művészettörténeti tárgyak gyűjteménye…
![Fénykép](https://lh5.googleusercontent.com/VK0PtifBUx7ha9YnCUeWdQJRvOeP2A2Ootz8AxUsRA4=w157-h207-p-no)
![Fénykép](https://lh4.googleusercontent.com/jMGOBBmsBUz0iLT7u5UMgu4uI0VVE30FnXRO5ePxGD0=w297-h221-p-no)
Alapos kultúr program és hosszas pihenés után folytattuk utunkat tovább a Észak-nyugatnak a Kis-Fátra irányába, de még mielőtt mai utunk vég céljához Terchovára a szállásunkhoz érnénk muszáj még egy kevéssé ismert hegységről, a Madarasról is szólnom.
![](http://egykisfoldrajz.freeiz.com/SzlJavornikHg01.jpg)
A Madaras-Vtácnik hegység a Felvidék közép-nyugati részén, a Garam és a Nyitra folyó között emelkedik, legmagasabb pontja a névadó Vtácnik (Madaras) csúcs (1346 m). A vulkanikus hegység nyugati oldala észak felé nyitott, beszakadt kaldera maradványa, csodálatos sasbércekkel - valószínűleg ez adja a hegység magyar elnevezését. A hely, illetve a tágabb környék szépsége lenyűgöző.
Megérkeztünk Terchovára vagy régi nevén Terhely falucskába, amely közvetlenül az Kis-Fátra lábainál helyezkedik el. Szállásunkról jól láthattuk másnapi és harmadnapi úti célunkat a Kis(Maly) és a Nagy (Velky)-Rozsutec 1609 méter magas csúcsát. Illetve azt az elképesztő völgyet mely fölött mindenféle alakú sziklák magasodtak, melyet a helyiek csak Teve-szikla ként említenek, mint Gábortól a szobatársamtól megtudtam, aki nagyon jól beszél szlovákul és nagy segítségünkre volt, mert itt mint kiderült, mindenki szinte csak az anyanyelvén volt hajlandó kommunikálni… Gyönyörködtünk a szemben magasodó hegyek oldalában elterülő fenyvesek szépségében, amíg azt a lenyugvó nap fénye lehetővé tette nekünk. Magyarán nem sokáig… Ki csapolt sörrel a helyi kiskocsmában, ki a hipermarketben vett palackos sörrel mulatta az estét… Ki-ki a maga módján belekóstolt a szlovák falvak nyári szombat esti hangulatába.
![](https://lh5.googleusercontent.com/-i7c8RRNkQkI/U5cxi3dMrBI/AAAAAAAAAnI/pQR7AUAZ7Co/w769-h577-no/P1011123.JPG)
II. nap
A Kis-Fátra központi vonulata északkeleti-délnyugati irányban helyezkedik el, és szabálytalan elliptikus alakot képez. Kiterjedése hosszúságban 72 kilométer, szélessége átlagosan 16 kilométer. Magassági viszonyait tekintve a Kis-Fátra középhegységi, illetve magashegységi jelleggel rendelkezik. Felszínének legnagyobb része a legutóbbi jégkorszak idején alakult ki, amikor a hegység felső 200 méteres területét örök hó borította.
A Vág folyó Sztrecsnói-szorosa részre osztja a hegyvonulatot, a dél-délnyugati régió neve Lucskai-Fátra vagy Rajeci-havasok, észak-északkeleten pedig a Kriváni-Fátra található. A központi főgerincből, amely nagyrészt a hegység középső részén húzódik végig, több hosszabb mellékgerinc ágazik ki, melyek meredeken végződnek a hegyvonulat peremén.
A főgerinc magasabban fekvő része a Kriváni-Fátrában helyezkedik el, ahol a magasabb hegycsúcsok magassága az 1600 métert is elérheti, míg a Lucskai-Fátra csúcsai nem sokkal haladják meg az 1200 métert. A Lucskai-Fátra legmagasabb pontja az 1476 méter magas Veľká Luká, míg a Kriváni-Fátra legmagasabb csúcsa az 1709 méteres Nagy-Kriváň.
![](https://scontent-a-vie.xx.fbcdn.net/hphotos-xpf1/l/t1.0-9/10443552_280966935409814_5344836085784880963_n.jpg)
Útnak a hegyek felé…
Egy félelmetes, és impozáns látványt nyújtó szurdokban vezetett a műút, és persze Patrik a buszsofőr.
![](https://lh5.googleusercontent.com/-V8ch2eKAzag/U5ckCtsht9I/AAAAAAAAAeM/5g5Ryq1zjvU/w769-h577-no/P1011232.JPG)
Forgolódtunk jobbra-balra és a smaragd zöld erdőket és hegyeket lestük mindenfelé. Kiszállás Chata Vrátna végállomás! Mindenki hátára vette túrazsákját, megigazította bakancsát és megváltotta 8,5 € jegyét a és elfoglalta helyét a síliftben. A lanovka lassan elindult felfelé és elénk tárult a csoda… És ami az után fogadott minket, ahogyan kiszálltunk a felvonóból, azt leírni nem lehet. Hegyek körbe mindenütt ameddig csak a szem ellát mindenütt hegyek. Hatalmas tér tárult ki az ember előtt, mintha madárként szálltunk volna fel az erdők és bércek fölé. Pedig „csak” a Velky-Kriván 1708 méter magas, kopár csúcsán a Kis-Fátra tetején álltunk. Majd újabb és újabb csúcsok következtek ahogyan lassan haladtunk, le-föl a gerincen. Chleb 1645, Hromové 1686, Stenách 1480, Poludhovy grún 1460, Stohové sedlo 1230…
![](https://lh3.googleusercontent.com/-xg7sFNs9Xrg/U5cwbBd5ptI/AAAAAAAAAmI/Hbbu5WFsZbo/w769-h577-no/P1011156.JPG)
A nap végig tűzött ránk, de az árnyat adó fákra még várni kellett, sokan már a tartalék vizüket kortyolták. Volt aki árnyékért és volt aki hűsítő forrásért imádkozott… A kérés meghallgatatott az árnyék és a forrás megadatott. Következett az utolsó csúcs megmászása, mindegyik közül a legszebb és a legnehezebb Rozsutec névre keresztelt sziklaóriás állta utunkat. A Medziholie 1185 méter magas völgyében voltunk,
![](https://lh6.googleusercontent.com/-2ujKPMYnnk8/U5clDnaC7yI/AAAAAAAAAfE/GjOAQDWdkX8/w769-h577-no/P1011222.JPG)
amit inkább egy mesébe illő, fenyvesekkel körbevett, zöldellő rétnek neveznék, amelyből egy lélegzetelállító szikla párkányokkal körülvett hegycsúcs emelkedett ki előttünk az 1609 méter magas Velky Rozsutec. A hegy megmászása idő és persze kellő elszántság hiányában sajnos elmaradt, még a láncokig sem jutottunk… De ami késik, az nem múlik… Biztosan adódik még rá alkalom és néhány elszánt és gyakorlott túratárs, akivel sikerül majd meghódítani ezt a csodálatos hegyet…
![](https://lh4.googleusercontent.com/-ZUaoIRGaaHw/U5cmBRIRXKI/AAAAAAAAAfw/UCPqOWczor8/w769-h577-no/P1011213.JPG)
![](https://fbcdn-sphotos-f-a.akamaihd.net/hphotos-ak-xap1/t1.0-9/10366030_280961588743682_2646379922723273660_n.jpg)