III. nap

A Vrátna-völgye

A Vrátna-völgyében (36 km2) viszonylag kis területen igen változatos természeti formákkal találkozhatunk, a völgyet alkotó hegyek gerince hol lágy hajlatú, hol vadregényesen meredek ívelésű, a kopár bércektől a dús növényzetű lankákig ép úgy megtalálható itt iminden… A Vrátna völgye Szlovákia egyik legfestőibb tája. A völgyet délről és keletről a Kis-Fátra gerince szegélyezi, nyugat és észak felől Báranierky 1269 méter, Kraviarske 1360 méter, a Mály Rozsutec 1344 méter magas csúcsai határolják, legvégül a Boboty és Sokolie hegyek zárják le. A hegyláncolat leg impozánsabb látványt nyújtó fellegvárai, a Kis és Nagy Rozsutec bástyái. A hegy természetes kapuja a Szokolie és a Boboty között húzódó szikla szoros a Tiesňavy. A Völgy bejárata előtt található Terchová község és a feudalizmus ellen lázadó, legendás betyár Juro Janosík 7 méter magas vasból készült szobra. Az 1945 évi harcok során a német csapatok Terchová alsó és középső részét felgyújtották. A falu újjáépítése után már csak a Terchová felső részén láthatók a hagyományos, jellegzetes szlovák faházak…

A Hotel Diery parkolójától indultunk egy kellemes sétaúton értük el a Jánošíkove diery magyarul Jánosik szakadékok bejáratát a Dolné dieryt az-az, az Alsó-szakadékot. Itt tábla figyelmeztetetett, hogy hol járunk: Národná prírodná rezervácia Rozsutec (Rozsutec Nemzeti Park Természetvédelmi terület). A zugoly három különálló részből áll: Alsó szakadék ( Dolnié Diery), Új szakadék (Nové Diery)és a Felső szakadék(Horné Diery) . A lezúduló patakok vize vájta ki, alakította ki ezeket a szurdokvölgyeket. Hidakkal, láncokkal és létrákkal kiépített tanösvény vezet végig a szurdok legszebb részein, néhol sziklákhoz simulva lehet csak haladni, mert nagyon kicsi a hely, miközben alattunk végig ott zubog a patak… Az első szakaszon átérve egy erdős rész következett, amelyet újabb, láncokkal felszerelt szurdok követett. Végül egy nagyon szép völgyben találtuk magunkat, ahol egy forrás is folydogált, közvetlenül a Kis-Rozsutec lábánál a Sedlo Medzirozsutce 1200 méter magas nyergében voltunk. Mondanom sem kell, hogy ez is lenyűgöző látványt nyújtott akár csak a Nagy Rozsutec (részletek az elöző blogban). Mivel már jócskán kifutottunk az időből, erre a csúcsra sem mentünk fel, de egy  igen szép, panorámákban bővelkedő  rész kárpótolt minket ezért. Ez után(másfél órás) igen meredek, éles lejtésszögű út állt előttünk… Szép lassan és óvatosan ereszkedtünk le a hegyről, kora este volt mire a Prislop nad Bielod  810 méteren fekvő üdülő falujához értünk. Majd érzékeny búcsút vettünk a Fátrától a hegyektől és a közös élményektő.  De megfogadtuk, hogy még vissza térünk ide, lehet, hogy már legközelebb veled, kedves olvasó…

És végezetül, de nem utolsósorban a két Rozsutecről se feletkezzünk meg, mert a jövőben ezek meghódítása is még egy ránk váró szép feladat lesz…