Túra és Túratárs kereső közösségi oldal
Üdv a Túratárs-on, jelenleg Vendégként vagy itt. Jelentkezz be vagy Regisztrálj itt <<<
TÚRATÁRS CHAT | RAKJ A KEDVENCEKBE
TÚRABLOGOK  
 



Rezi három vára II.
2015/03/12 16:07:22 Küldte: Gejza

Rezi középkori vára.

A középkori vár a Cservárnál már leírt gerinc északi irányba előreugró dolomit sziklafokára épült, ahová csak a déli oldal felöl lehetett bejutni. Előtte a déli oldalon egy nagyrészt mesterséges árok választja el a hegyfok többi részétől Ennek a várnak könyvtárnyi irodalma van, így most csak néhány fontosabb adatra térek ki.

A várat feltehetően a XIV. század elején a Pécz nemzetség építhette. A csa­lád kihalása után az 1333-as oklevél már Károly Róbert kezén említi. A következő évtizedekben számos család birtokolta, végül 1430 körül Zsigmond király Gershei Pető Péternek és Lászlónak adományozta.

Rezi várát először 1554-ben próbálták a törökök elfoglalni. Az ostromot kö­vetően Gershei Pető János királyi kapitány jelentősen korszerűsítette. Ebből az időszakból ismerjük a vár korabeli ábrázolását, melyet 1572 körül Giulio Turco[1] hadmérnök készített.

Gersei Pető János több levele is fenn maradt, melyekben a győri főkapitány anyagi segítségét kéri, egy elővár megépítésére. Végül 1571-ben a család úgy ha­tározott, hogy az eddigi 12 helyett már csak négy darabontot tudnak megfizetni, ami persze nem hogy védelemre, de a vár karbantartására sem volt elég. Amikor 1589-ben a török felégette Tátikát, feltehetően Rezi vára is elpusztulhatott. Az 1592-ben kelt oklevél már romba dőlt várként említi.

1998 telén kidőlt a keleti falszakasz jelentős része. Ezt követően az ásatások 2000-2004-ben, majd 2010-ben folytak Vándor László és Havasi Bálint vezetésé­vel. Ennek eredményeit Vándor László az alábbiakban foglalta össze:

„A feltárások – annak ellenére, hogy meg nem fejeződtek be, – több lényeges kérdésben megváltoztattak ismereteinket Nem a lakótorony a var legkorábbi épülete, a XIII-XIV század fordulóján épült var ettől délre helyezkedett el. Egye lőre a varudvaron végzett kutatások egy, a mai falakon belül álló kisebb, kő építésű, északi sarkain támpillérekkel záruló erődítményt sejtetnek. A második periódusban, a XIV. században épülhetett a deli rész lapos fennsíkjára egy 125 cm vastag es körülbelül 3 méter magas fallal körülvett udvar és a két déli torony a kapu-szorossal. A Gershei Pethőkhöz és a XV. század közepéhez kapcsolható a feltehetően háromszintes lakótorony építése a vár északi kiugró szirtfokára. A falakon megfigyelhető negyedik építési periódust a XV század végi, Mátyás halála utáni katonai eseményekhez lehet kapcsolni. Ekkor meghagyva a sérült falakat, arra valamivel vékonyabb új falat raktak. Az új fal felhúzása után körülbelül 6 méter magas, védőfal keresztezte a vár udvarát. Az új felmagasított fal koronájára védőoromzatokat raktak.

Az utolsó, ötödik építési periódus a XVI. század közepére tehető, amikor Rezi vára egy időre végvár lett. Az új várépítkezési szakasz idején körülbelül 3 méterrel magasították fel az udvar falát, úgy, hogy ismét csak régebbi építményekre falaztak rá. Ez az építés nagymértékben érintette a kapurészt is. Bizonyosan jelentős mértékben átépítették a kaputornyokat. Erre utal az itt talált nagy mennyiségű reneszánsz kőfaragvány. Ugyancsak ekkor készülhetett a déli fal elé az új védővonalat jelentő palánkfal. ”

A várban folyó ásatás Tátikához hasonlóan itt is félbeszakadt. Pedig a várudvar feltárá­sához még hozzá sem kezdtek. A Berg Károly[2] féle felmérésből tudjuk, hogy itt egy belső fal védte még a sziklaoromra épült lakótornyot. A kiásott falakat kátránypapírral és ideiglenes tetőkkel látták ugyan el, de már korhad a létra is, melyen a lakótoronyba lehet lejutni. A befedett, zár­ható kaputornyok gazdátlanul nyitva állnak… (De legalább látogatható a vár.)

Megközelítés:

A várat elvileg az Országos Kék-túrából a községben, és a Garábi hídnál kiágazó kék romjelzéseken közelíthetnénk meg. 2014-ben azonban ezek követhetetlen, igen elhanyagolt állapotban voltak. Így inkább a térképet használva a faluból kivezető dózer utakat és a Rezi Várbarát Egyesület által az elágazásokba kitett fatáblákat kövessük!

Északról, Zalaszántó irányából 2014 októberében még gyalázatosabb volt a helyzet. A Garábi hídnál kiágazó romjelzést csak a turista térkép jelölte. A terepen már egyáltalán nem volt fellelhető! Így ebből az irányból csak az induljon neki, aki tökéletesen tud térkép és tájoló alapján tájékozódni!

Figyelem! A vár a Balaton-felvidéki Nemzeti Park kiemelten védett területén fekszik, így a jelzett utakról nem szabad letérni. (Már persze, ha egyáltalán megtaláljuk azt! Mert a jelenlegi állapot sem a Nemzeti Parknak, sem az Önkormányzatnak nem válik dicsőségére.)

Szádeczky-Kardoss Géza szkgeza51@gmail.com

 

 

 




[1] Giulio Turco olasz hadmérnök, aki a Dunántúli várakat végigjárta, felmérte, és javaslatokat tett azok megerődítésére. Rajzai valójában látványtervek. Tehát az általa javasolt átépítéseket is tartalmazzák már. Terveiből alig valami valósult meg.

[2] Berg Károly építész 1880 és 1893 között több Balaton-felvidéki várat felmért és/vagy lerajzolt.

Címkék: Balaton-felvidék Keszthelyi-hegység Rezi





*** Túratárs.com - Túra és Túratárs kereső közösségi oldal ***

Rendszerünkön keresztül a túrát és egyéb outdoor programokat kedvelő emberek megismerkedhetnek egymással, közös túrákat szervezhetnek melyet a túranaptárban helyezhetnek el vagy együtt csatlakozhatnak egyéb szervezett túrákhoz. Az oldalon lehetőség van saját profil kialakítására, melyen keresztül a tagok bemutatkozhatnak egymásnak, illetve feltölthetik kedvenc túrafotóikat. A kapcsolatfelvételről üzenőrendszer és chat gondoskodik.