Lassan itt a tavasz - gondoltam, mikor kinéztem az ablakon és kint sütött a nap, nem volt hideg, kb 7 fok.

Ez mit is jelent? Hát annyit, hogy itt az ideje egy jó kis bicózásnak a Bükkben. Sejtettem, hogy az út vizes lesz, meg persze a tavaszi fáradtság így úgy döntöttem, kocsival megye a Bánya hegyi parkolóig, majd onnan tekerek egyet. Mikor elkanyarodtam Felsőtárkány felé, már látszódott, hogy gyönyörű látványban lesz részem, a Bükk már messziről fehéren ragyogott az este esett hótól.  Ahogy egyre feljebb kanyarogtam a szerpentinen kezdett a táj "behavazódni". Ahogy megérkeztem a Bánya hegyi parkolóhoz, láttam mást is felcsigázott egy ilyen ígéretes nap, több autó sorakozott egymás után libasorba. Kis előre-elakadás-hátra-előre után sikerült nekem is elfoglalni egy szimpi helyet és indulhattam is, immáron a drótszamarammal.

Az út igen keménynek tűnt, főleg, hogy nem volt letaposva a hó, eltekintve a gyalogosok nyomaitól. Gondolta, azon majd kényelmesen feltekerek, de nem így lett, ide-oda csúszkáltam ás állandóan egyensúlyoznom kellett, de ettől függetlenül nagyon élveztem. Sokszor úgy éreztem, jobb, ha kimegyek az érintetlen hóba. Ez egy darabig jó is volt, de egy-két alattomos keréknyom mindig kizökkentett a kinézett nyomvonalból.

Mivel szeretem a kihívásokat, úgy döntöttem akkor is látni akarom a fensíkot, így tovább folytattam utamat. A Bükk fensík széléhez érve találkoztam a Bükki Nemzeti Park egyik őrével, aki épp terepjáróval járta be a környéket, szerintem meglepődött, hogy bringást lát :-) mindenesetre ezúton is köszönöm neki, hogy először Bánya hegyig ment, mert így vissza felé kicsit könnyebb volt a haladásom. 

Ezen a túrán talán jobb lett volna gyalog menni, de így is nagyon élveztem, megérte.

Fotók

Címkék: Bükk Mtb Tél