Csővárról jóformán csak azt tudtam eddig, azt is munkámból kifolyólag, hogy sok a környékén a vaddisznó, tehát feltételezhetően erdőben sem szenved hiányt. Kánikulai meleg miatt az aznapi túrára valami patakban-gázolósat szerettünk volna… Nos Csőváron a térkép szerint nem csak általam még ismeretlen vár, de patakvölgy is van… Bepattantunk hát az autóba és irány a felfedezés…

Csővár a maga 631 fő lakosával igazán nem mondható egy óriás településnek, ehhez jön még fekvése, rendezettsége, a szembejövők közvetlensége… Nomeg az játszóteres, öreg-fás, óriási méretű központi park. Nos ezt bármelyik város is megirigyelné… Nincs mit kertelni, megtetszett!

Rövidke túránk útvonala

Hőség volt a javából, de szerettük volna a várat is megnézni a patak előtt, így fölfelé vettük az irányt (Rákóczy út, földút (PL jelzés erre jön). Vaddisznós-nyiladékos tölgyesekben, szekérúton haladva jutunk fel a dombocskára, majd onnan a jelzést követve a várhoz.

Még a vár előtt a tölgyes-cserjés területen került elénk egy piros madársisak (Cephalanthera rubra)

Bár eme odavezető út nem túl szemet gyönyörködtető, de maga a vár annál különlegesebb bizarr formájú falmaradványaival, sziklagyep virágaival, alacsonysága ellenére is gyönyörű körpanorámájával.

A várat a tatárjárás után IV. Béla által támogatott várépítési hullámban a 13. században építhették. A 15. sz-ban betörő, fosztogató cseh husziták a helyi Csővár-Nézsai famíliával összefogva megerősítik, rablófészekké teszik. Mátyás király huszitákat kiűzi, a Nézsaiak fiú utód nélkül hallnak meg. Corvin Jánosé, majd Ráskai Balázs dúsgazdag báró és tárnokmesteré. Ez volt a vár fénykora, a belső vár reneszánsz lakópalotává alakul. A török harcokban a törökök 1551-ben a várat könnyedén beveszik, majd miután nem vélik eléggé védhetőnek megbontva falait el is hagyják. 1730-ban köveiből acsán kastély épül… 1950-ben, a végső romlás előtti utolsó pillanatban kitisztítják, az öregtornyot aláfalazva megerősítik, a ciszternából faragott kőtárgyak kerülnek a Penci falumúzeumba.

Mára a vár állapota ismét kezd kritikussá válni, a természet egyre jobban visszahódítja a területet!

A vártetőt szinte mindenhol a Festő pipitér (Anthemis tinctoria) sárga virágai borítják…

Nomeg a kígyósziszé, szürke galajé, vagy éppen a képen látható ékes vasvirágé (Xeranthemum annuum) virágai…

Nevének megfelelően ez a bogáncslepke (Cynthia cardui) éppen az útszéli bogáncs virágain pihen…

A vár után P jelzésen ereszkedünk le a Sinkai-patakhoz, amelyben azonban víz alig-alig folyik… Azért néhány szakaszon egy-egy lábáztatás erejéig belemegyünk, majd meg sem állunk a játszótérig…

A nap fénypontja, legalábbis a gyerkőcöknek. Még ha kicsi is a víz, a dagonya jó nagy :)

A patakban a gyerkőcök nagy örömére fogunk egy fiatal vízisiklót (Natrix natrix)

Nagy gyöngyházlepke (Aegymnis paphia) és egy kisebb rokona jól megfér egymás mellett a csemegén :)

Címkék: Cserhát Csővár Gyerektúra