Túra és Túratárs kereső közösségi oldal
Üdv a Túratárs-on, jelenleg Vendégként vagy itt. Jelentkezz be vagy Regisztrálj itt <<<
TÚRATÁRS CHAT | RAKJ A KEDVENCEKBE
TÚRABLOGOK  
 

Dinara Šatorral 2. rész
2016/06/12 23:09:49 Küldte: pavluxek

Veliki Troglav, Kamešnica

Kninben gyors bevásárlás, tankolás, után újra átkeltünk a hegység gerincén, s Bosansko Grahovo érintésével, a Šator alatt elhaladva a Linvanjsko polje feléig autóztunk délre. Itt, Sajković falunál kell letérnie a főútról annak, aki a Dinara-hegység legmagasabb csúcsát, az 1913m magas Veliki Troglavot akarja megmászni. Így tettünk mi is. Az erdő alján és vele párhuzamosan a poljén apró falvak, tanyák sora húzódik, ezeket makadám utak hálózata köti össze. Sehol, semmilyen tábla nem igazított el arról, hogy hol is járunk, de erre nem is volt nagy szükség, mert a Gubin nevű falucsoport templomtornya messziről látható, jó tájékozódási pont, e mellett kellett bevennünk magunkat a hegyekbe. A falu szélén hatalmas földgyalu és úthenger látványa megelőlegezte számunkra azt, hogy igen jó minőségű makadám úton (Sajkovačka draga a neve) autózhatunk fel 7,5km-t, a csúcsra vezető turistaút beszállásáig (1233m).

 

Tábort vertünk hát a Troglav alatt. A Troglav (a Triglavhoz hasonlóan) a szláv mitológia háromfejű alvilág-istenéről kapta a nevét. A hegy viszonylag csekély magassága miatt itt gleccser nem jöhetett létre a jégkorszakban, de a mindennapos fagyás-olvadás kőzetrepesztő hatása így is jelentős felszínformálást vitt végbe. A Troglav 450m magas északi fala – amely alatt táborozunk – egy észak felé nyitott kárfülke, Sajkovačko ždrilo a neve.

 

Az éjszaka nyugalmát csak holmi kuvik-fiókák rajcsúrozása zavarta meg, így a reggeli sátorbontást követően kipihenten vághattunk neki a hegynek. A csúcs kb. 2:30 óra innen. Körutat tettünk, az óra járásával ellenkező irányba haladva; a nehéznek mondott Mery-úton mentünk fel, s a kevésbé sziklás könnyű úton le. A Mery-utat a névadó hölgy látta el jelzéssel 1988-ban (3 férfi társaságában). Az út először a szakadék aljára vezetett be, hogy mégis legyen egy kis fogalmunk arról, hová megyünk majd fel. Ezután elképesztően meredek kapaszkodó következett, gyönyörű, hatalmas jegenyefenyők között. Az útvonal ismét bekanyarodott a szakadék törmelékére, sziklafalakat csodálni, majd egy csorbán át kivezetett a nyugati peremre, s azon fel. Közben a vastagpados mészkő alkotta falak, meg egyáltalán az egész környezet olyan látványokkal, benyomásokkal kápráztattak bennünket, hogy sokat próbált, „hegymászásban megöregedett”, nem különösebben lobbanékony természetű borsodi túratársunk ajkáról már felfelé menetben elhangzott, hogy élete egyik legszebb túrája ez. Mondjuk, ha tudom, hogy ennyi sziklát, törmeléket kell mászni, akkor sisakot is hozunk... Ami képeket, videót előzőleg láttam, ott senkin nem volt ilyesmi, de a Balkán nem is a sisak-kultuszról nevezetes.

   

Egy szűkebb sziklakémény után törpefenyves törmeléklejtő alján, nagy adag friss, kékesfekete medveganyé figyelmeztetett arra, hogy eszünkbe ne jusson itt csendben lopakodni, mert ha előbb odaértünk, mint a legyek, akkor a mackó sem lehet még messze innen... De hiába tekergettem a nyakam, nem láttam a bundást, jól elrejtette őt a törpefenyő. Amit olyan nagyon nem is bánok.

 

A csúcsról remek kilátás nyílik körbe, amit hosszasan ki is élveztünk. Északra, délre a Dinara hegyrengetege, nyugatra horvát medencék (Sinj, Peručko jezero) és hegyek (Svilaja), keleten a Livanjsko polje, azon túl pedig számunkra névtelen 1800-asok. A láthatatlan országhatár tőlünk 1 kilométerre húzódott valahol a hegyoldalban, az egykori havasi legelők világában, s ott több 10 négyzetkilométer kiterjedésű egybefüggő aknamező található. Itt, a hercegovinai oldalon azonban ilyesmi nincs, tekintetünk gondtalanul pasztázhatja a távlatokat és a részleteket. Amúgy a Troglavnak innen fentről nézve valóban 3, közel egyforma magas púpja van, de ez lentről nem látszik. A troglavsághoz nem ez kell, a szlovén Triglavnak pl. nincs is 3 csúcsa, van viszont annak is félelmetes és veszedelmes északi fala. Az ilyen veszedelmes hegyeket kötötték a névadó szlávok a háromfejű alvilág-istenükhöz.

  


A hegy bejárására 5 és fél órát irányoztam elő, de egy órával hamarabb végeztünk. Leereszkedve a medencébe, az 50km-re, a Livanjsko polje déli végében levő Buško jezero partján a hegyoldalba épült Podgradina faluba, ott is a faluvégi szűzmáriás Ozren-forrás turistapihenőjébe (749m) autóztunk, hogy innen induljunk neki a Dinara-hegység déli végét képező Kamešnica-vonulatnak. Vasárnap délután rajtunk kívül csak egy autó állt itt, amihez hamarosan megérkeztek a hegyről a hozzá tartozó turisták, akikkel gyorsan egyeztettem; a fenti menedékház nyitva van, a forrás működik, sátrat és vizet tehát nem kell felcipelnünk.

 

Első körben tehát a 2 óra járásra, 1400m-en levő Pešino vrilo nevű forrás melletti, azonos nevű menedékházba megyünk fel, s másnap onnan indulunk egész napos havasi túránkra. Két éjszakát leszünk odafönt, ennek megfelelően összeállította mindenki a menetfelszerelését, majd megindultunk az egyenletesen, szerpentin nélkül folyamatosan emelkedő úton, az erdőben. Utunkat patak kísérte, ami szokatlan az itteni hegyek között. A hegy déli lejtője nagyjából az azt alkotó kőzetek dőlésével azonos szögben dől dél felé. Jó 100 méterrel a fedő mészkőrétegek alatt vastag, vízzáró agyagréteg található, ennek köszönhető a patak és a források. Ennek az agyagrétegnek a nedves felszínén a fedő mészkőtömbök meg-megcsúsznak, majd a mélybe gördülnek, így az erdő tele van háznyi mészkősziklákkal, s tulajdonképpen a felvezető völgy sem más, mint egy száraival lefelé mutató, fordított U alakú katlan. Ennek a felső részén állt a házunk, mellette a bővizű forrással.

Sajnos a felfelé út elején eleredt az eső, s intenzíven esett egészen amíg a házig értünk. Ezen a meredeken dőlő vizes agyagon nem könnyű 650m szintet felmenni, de a magyarok kemények... s a tipp-topp kis ház remek kályhájával, a bekészített bükkfa tüzelővel, bő vizű forrásával bőségesen kárpótolt bennünket a fáradalmakért.

   

Másnap egész napos havasi túrára indultunk. Első menetben északra kikapaszkodtunk a hatalmas katlanból a Kamešnica kopár oldalába. Erdőtűz tarolhatta le régen a hegy északkeleti oldalát, s habár itt most már dús vegetáció van, de amíg ebből rendes erdő lesz, az még sok évtizedig eltart. A fenti hótömegek viszont akadálytalanul lecsúsznak ezen az oldalon, így sodort itt el egy 150m széles, másfél kilométer hosszú lavina 4 horvát hegymászót 2013. február 23-án, s közülük Edo Retelj, népszerű himalájai mászónak már csak a holttestét találták meg. (A mentés képeit elnézve az is csoda, hogy hárman életben maradtak; a hóban ugyanis töménytelen szikla és növényi maradvány, fatörzs volt.) Edo Reteljről nevezték el azóta az innen 6 óra járásra levő Kurtegić dolac kis menedékházát.

  

Az oldalból hamarosan a gerincre kapaszkodott az út, ahol hatalmas, gyönyörű, sziklás katlanokban karéjozva, kisvártatva a Kamešnica legmagasabb csúcsára, az 1856m magas Konj-ra értünk. Konj jelentése „ló”. Talán valami elbitangolt jószág legendába illő keresése, vagy egy itt posztoló magányos csődör adta az ötletet a hegy elnevezéséhez. Mindenesetre a panoráma minden lépéssel tágult, a csúcsról egészen pazar kilátásunk nyílt... mire is? Sorolom. Alant a tengernyi Buško jezero, délre a Biokovo vad gerincvonulata, tőle északra kistestvére, az Omiška Dinara (Mosor) sziklás gerince, a kettő között pedig, a Rogoznica alacsonyabb gerince fölött látszott egy darab Adria, egy darab Brač, újabb Adria, majd Hvar. Ezzel képtelenség volt betelni. Napoztunk, csúcscsokiztunk és bámultuk a hihetetlen távlatokat. (Közben alattunk, fölöttünk, mellettünk felhők jöttek és mentek.)

    

Hosszas élvezkedést követően továbbindultunk a 4km-re lévő Kamešnica csúcsra. Ekkor derült csak ki számunkra, micsoda gyönyörű, sziklás havasi táj ez! Próbáltuk hasonlítani valamihez, ahol már jártunk, de ilyet eddig sem az alp-kárpáti rendszerben, sem a Dinaridák-Hellenidák hegyei közt nem láttunk. Szenzációs, gyönyörű vidék! De sajnos egyre több felhőből lógtak földig érő virgák, s erről a gerincről nem nagyon lehet sehová menekülni, ha kitör az égi háború, így a névadó Kamešnicán (1809m) csak rövid ideig nézelődhettünk. Viszonylag gyors tempóban indultunk vissza. A Konj csúcsán állva újra egészen más látvány fogadott, mint néhány órája: a fejmagasságba ereszkedett fekete felhőkből előttünk, mögöttünk és kétoldalt is szakadt az eső, csak mi nem áztunk. Mögöttünk csattogott az istennyila. Perun – a szláv mitológia főistene – beköszönt, de nem bántott minket. Ahogy az egész kirándulás során kegyes volt hozzánk, úgy most is. Biztosan tetszett neki a 6 napos tervem. Végül meg sem áztunk, úgy értünk vissza a házba.

 

Másnap reggel leereszkedtünk a hegyről, alaposan megmosakodtunk a forrásnál, s hazaindultunk. S, hogy kerek legyen a történet, megálltunk Jajcéban vízesést nézni (hiszen az első program is vízesés volt), meg rostonsülteket ebédelni. Ez volt az a keddi nap, amikor Jajcéban minden parklóhelyet elkerítettek, hogy a felfestést felújítsák. Egyéb lehetőség hiányában leálltunk két parkoló között, a megállni tilosban. Hamarosan meg is érkezett mögénk egy rendőrautó, kék villogóval. Diplomáciai konvojt vezetett, ők is csak ott tudtak megállni. Így amíg mi ingyen parkoltunk, várost néztünk, ebédeltünk, a rendőrség őrizte az autóinkat. Bosznia-Hercegovina egy csodálatos ország...

   

További képek:

Veliki Troglav: https://picasaweb.google.com/109969322265258264765/6294270545707817121

Kamešnica: https://picasaweb.google.com/109969322265258264765/6294271041558047537

Jajce: https://picasaweb.google.com/109969322265258264765/6294269857417152865


Címkék: Dinara





*** Túratárs.com - Túra és Túratárs kereső közösségi oldal ***

Rendszerünkön keresztül a túrát és egyéb outdoor programokat kedvelő emberek megismerkedhetnek egymással, közös túrákat szervezhetnek melyet a túranaptárban helyezhetnek el vagy együtt csatlakozhatnak egyéb szervezett túrákhoz. Az oldalon lehetőség van saját profil kialakítására, melyen keresztül a tagok bemutatkozhatnak egymásnak, illetve feltölthetik kedvenc túrafotóikat. A kapcsolatfelvételről üzenőrendszer és chat gondoskodik.