...hozzászoktunk, hogy a világban nincsenek elérhetetlen helyek, eljuthatunk bárhová. Meg sem lepődünk, ha valaki az Andokba vagy akár Francia Polinéziába repül. Azon viszont elcsodálkozunk, ha egyes emberek nem mindennapi módon jutnak el egy-egy földrajzi helyre. Ilyen, nem hétköznapi utazásra vállalkozott egy nagyon jó ismerősöm (akit aztán örömmel fedeztem fel a túratárs oldalon Blues néven) és társa, akik fejükbe vették, hogy eltekernek biciklivel Kínába. Mindezt tették két évvel ezelőtt a 2008-as olimpia évében. A kalandokkal teli 124 napos útról napló is készült, mely megjelent könyv és dvd formájában is. Garantáltan kellemes időtöltést ígér és elhiteti velünk, hogy mindenhonnan van kiút.![](http://www.turatars.com/file/smile/emo/yes.gif)
Álljon itt kedv csinálónak egy részlet:
"Pista a földön aludt, én bevállaltam az ágyat, vesztemre. A nyakamról az ágyékomig U alakban meghajlott a testem. Ennyi erővel aludhattam volna üstben is. Hajnalban Pista szólt, hogy hallom-e azt a kopogást az ajtó mellett. Megoldottuk a rejtélyt, egy lámpával. Éjszaka esőt kaptunk, és a néni lavórba gyűjtötte a vizet, az kopogott. Még ezt is tudom überelni a vécével. Pistát reggel figyelmeztettem, hogy léghűtéses a vécé, kabrióra volt összeácsolva, mert teteje az nem volt, viszont hívhatjuk nyugodtan a látványt toalettnek is, mert meg volt hajolva 45 fokos szögben. Két évet kellett volna töltenem a fővárosi nagycirkuszban, hogy biztonságosan tudjak egyensúlyozni az ülőkén. Az ezen való budizást nyugodtan közvetíthetné a tévé, mert akkora mutatvány. Summa summarum, kezdenek az események kalandossá válni."
Címkék: Könyvajánló