Túra és Túratárs kereső közösségi oldal
Üdv a Túratárs-on, jelenleg Vendégként vagy itt. Jelentkezz be vagy Regisztrálj itt <<<
TÚRATÁRS CHAT | RAKJ A KEDVENCEKBE
TÚRABLOGOK  
 



Az örökké változó világ várai a Zemplénben
2017/05/16 22:40:52 Küldte: Gejza

A ki nyitott szemmel járja a természetet, sok mindent észrevesz, de nem biztos, hogy ismeri azok magyarázatát. A várak romterületét bejárva mást lát meg a régész, mást vesz észre az építész és megint másról ír az ökológiai gondolkozású erdész, botanikus, vagy épen kertész. A várak többségét a helyben található kövekből, jól védhető, meredek oldalakkal határolt hegycsúcsokra és éles sziklagerincekre építették. Építésük és pusztulásuk megértéséhez hasznos, ha valamilyen szinten ismerjük az adott kőzetek és az azokon kialakult talajok keletkezését és pusztulást.

A Zempléni-hegységet nagyobb részt vulkanikus kőzetek építik fel. A 12-15 millió éves riolit, andezit, dácit és ezek tufáira a jégkorszakok idején, több tíz méter vastagságú löszréteg rakódott, ami a felmelegedést követően a lassú lemosódás hatására hegyek ormán elvékonyodott, míg a völgyekben felhalmozódott. A hideg periódusokban a sziklatornyok alatt a 0 fok körüli hőingadozások hatására nagy kiterjedésű kőfolyások alakultak ki. Majd az átmeneti felmelegedések idején az erdőtakaró hiánya miatt megsuvadva úgynevezett kifagyásos párkányok képződtek.

Európában a szőlőtermesztés északi határa, a Kárpát-medence 400 méternél alacsonyabb területei. Az 1200-as évek elején az északi félteke viszonylag gyors felmelegedése[1] következtében erdőpusztulások léptek fel. Ezt igazolják a Mátrában az Ágasvár és Mátraszentistván közötti gerincen, a Rebeka-kert térségében 750 m-es magasságban az egykori szőlő parcellák határára kihordott kősorok. Itt a Zemplénben pedig a ma erdők borította hegyek egykori szántóföldekre utaló helynevei: Lucernás,[2] Borsó-hegy,[3] Köles-rét,[4] Pohánka,[5] Káposztás,[6] Nagy-láz,[7]Csicsókás[8] és Cicés-rét.[9] 

A szőlővel, vagy más haszonnövénnyel beültetett a területeket a szarvasok és vaddisznók és más vadak kártétele ellen sövényekkel védték. A rendszeresen kapált és művelt területeken, továbbá az utak mentén a taposás hatására a lösztalaj szerkezetét elveszítve elporosodik, melyet aztán a csapadékvíz elmos. Így alakulnak ki a szőlőhegyi árkok és mélyutak melyeket a nyári zivatarok és a hirtelen jött hóolvadások szakadékokká alakítanak.

Ennek megértéséhez érdemes a világháló térképén rákeresni a Budakesziről, Telki felé haladó műút D-i oldalán található Hideg-völgyre. Ha ugyan ezt a területet az első katonai felmérés[10] térképén nézzük meg, még mezőt találunk ott. A második katonai felmérésen már erdőkkel határolt szántóföldet látunk, melyet egy ÉNy – DK irányú hosszú árok és annak néhány vékony oldalága keresztez. A harmadik felmérés pedig a főárokba torkolló tucatnyi ÉK-DNy-i irányú oldalszakadékok kusza hálózatát ábrázolja.

Ha ezek után kinyomtatjuk az 1:10.000-es topográfiai térképet,[11] s a helyszínen megnézzük a jelenlegi állapotot, azt tapasztalhatjuk, hogy a vissza erdősült területen egyre ritkábban tud „V” keresztmetszetű árkot mosni a lezúduló nyári zivatar. Viszont a sokáig tartó csendes eső, vagy lassú hóolvadás pangó vize 3-4 m mélyen is átáztatja a löszt, amivel jelentősen megnő a fajsúlya, s így több tíz köbméteres omlásokat okozhat.Ennek következtében a meredek falú vízmosások néhány évtized alatt "U" keresztmetszetű, egyre szélesedő és az omlások által feltöltődő, laposodó völgyekké szelidülnek.   

Ha a felmelegedés nem hoz újabb hirtelen erdőpusztulást, unokáink 80-100 év múlva a lankás dombvidéken nyomát sem fogják már látni az egykori tájsebeknek. Sajnos a Zemplénben az egykori művelt területeket nem ültették be erdővel, hanem legelőként hasznosították, ami csak lassította, de nem állította meg a lemosódást. A legeltetés megszűntével[12] mára mindent benőtt a kökény, galagonya, vadrózsa, de még 40-50 év kell, hogy a fák átvegyék újra az uralmat.

A művelt területeket védő egykori sövények mentén azonban sokkal lassabb volt a lemosódás, így azok nyomvonalában hosszanti sáncszerű bakhátak alakultak ki. A meredekebb területeken, ahol vékonyabb volt a talaj, csak a hajdani művelt terület határát jelző perem látható. Valamivel lejjebb a felszínre került köveket szintén a művelt terület szélére, sövények aljába hordták. Ebből alakultak ki a régészek által kősáncoknak hitt „őskori sáncvárak” (Boldogkőváralja, Tóhegy, Tarcal, Mekecsvár.) Máshol a tereplépcsőkön, szárazon rakott támfalakat építettek a kőből, melyek idővel leomolva a rézsük felületét takarják. Ahol ellaposodik a hegy (például: Tolcsva, Várhegy Ny-i oldala) alig méteres bakhátat találunk, a meredekebb lejtők alján (Telkibánya, Cser-hegy) akár 6-7 m magas, 20 m talpszélességű is ki tudott alakulni.Más talajoknál a felső réteg a felhalmozódott humusz miatt sötétebb színű. Így volt ez a lösznél is, amíg erdő borította. A talajművelés következtében felgyorsult lemosódás miatt itt ez nem tudott kialakulni, így az egységes színű és szerkezetű földben az ásatás sem hozna eredményt.

A védelmi célból készített sáncok abban különböznek ezektől a hosszanti föld-, és kőhalmoktól, hogy ott minden esetben látható, hogy honnan termelték ki a hozzávaló földet (Monok - Ingvár, Tállya - Óvár, Erdőbénye –Várhegy, stb.) A Süllyedt-Bán-hegy szétomlott kősáncainál a széles kőmentes sáv mutatja, hol gyűjtötték annak kőanyagát. A Harda-vár gerincátvágásánál is jól látható az árokból kitermelt föld lapos domborulata.

A túramozgalomnak a várak bejárásán kívül az is célja lesz, hogy a résztvevő túrázókat ritkán látogatott szép helyekre vezesse. Ezért azokra a kősorokra és egyéb földalakulatokra is tettem kódtáblát, amelyek szerintem nem védelmi céllal alakultak ki.


Szádeczky-Kardoss Géza, szkgeza51@gmail.com


[1] A dánok Izlandot 1235 körül foglalták el és zabot termesztettek ott, ahol ma csak birkák legelnek. Ez azt jelenti, hogy az átlag évi középhőmérséklet akkor kb. 0,8 fokkal volt melegebb, mint most. Ugyan ez idézte elő a mongolok Ny-i terjeszkedését, amit mi csak tatárjárásként emlegetünk.

[2] Füzérkomlóstól Ny-ra 4,2 km, 550 m.

[3] Hejce határában 757 m

[4] Füzértől Ny-ra 440 m magasságban.

[5] Boldogkőváraljától K-re 4,5 km-re 450 m. A Polánka, (Fagopyrum esculentum) más néven tariska, hajdina vagy haluska a keserűfű félék családjába tartozó hidegtűrő kása növény nemzetség.

[6] Baskótól Ny-ra 2 km 410 m.

[7] Makkoshotykától ÉNy-ra 1,5 km. A laz, az ószláv nyelvben irtásföldet, a mai szlovákban hegyi házacskát, tanyát jelent.

[8] Makkoshotykától Ny-ra 2 km.

[9] Cicés Kékedtől ÉK-re 1 km és Cicés-rét az Amadé vártól D-re. A cice, más néven cicorlencse (Vicia ervilia) a bükköny félék családjába tartozó növény, amely a bronzkor közepétől a középkorig fontos főzelék növény volt.

[10] mapire.eu/hu/

[12] Az 1950-es évek vége, hatvanas évek közepe.

Címkék: Földvárak Sáncok Vár Riolit Dácit Tufa Andezit





Bejegyzések 1 - 2-ig. Összes bejegyzésed: 2

Gejza
2017/05/18 09:22:25

Félreértés ne essék! Nekem sem ez a hivatásom. Kertész vagyok, s ha valahol kertet kell építenem, először azt kell megtudnom, mi volt ott az alapkőzet? Milyen talajok képződhettek rajta, s azon az adott fekvésben és klímában milyen növénytársulások jöhettek létre. Majd ezek a környezeti hatások és az emberi tevékenység folytán mivé alakultak.

De még ez is kevés, én csak teszem a dolgom, s az elvégzett munkát az Úr kegyelmébe ajánlanom, mert az Ő áldása nélkül, mi csak porszemek vagyunk…



FZoltan
2017/05/17 20:17:36

Sokadszor olvasom végig és mindannyiszor arra jutok mennyire hiányzottak az ismereteid, a tudásod valahányszor csak elindultam bármely Zempléni túrámra.

Az autodidakta tanulás nem helyettesítheti, vagy pótolhatja a sok éves tapasztalatot.

Minduntalan arra jövök rá, hogy némely meglátásomban mekkorát tévedtem.

Bizony nem elég az erdész, az építőipari ismeret, a geológus, ha több száz, netán ezer évekről beszélünk.

Különösen nem ha tényeket közlünk, avagy tanítani szeretnénk.

Le lehet írni egy túrát amit már számtalanul megtettek a saját szemszögünkből.

De felelősséggel tartozunk mondanivalónkért, ha abban saját állításokat közlünk.

Azt gondolom munkásságod elfogja érni célját!

És én előre is köszönöm!




*** Túratárs.com - Túra és Túratárs kereső közösségi oldal ***

Rendszerünkön keresztül a túrát és egyéb outdoor programokat kedvelő emberek megismerkedhetnek egymással, közös túrákat szervezhetnek melyet a túranaptárban helyezhetnek el vagy együtt csatlakozhatnak egyéb szervezett túrákhoz. Az oldalon lehetőség van saját profil kialakítására, melyen keresztül a tagok bemutatkozhatnak egymásnak, illetve feltölthetik kedvenc túrafotóikat. A kapcsolatfelvételről üzenőrendszer és chat gondoskodik.