Túra és Túratárs kereső közösségi oldal
Üdv a Túratárs-on, jelenleg Vendégként vagy itt. Jelentkezz be vagy Regisztrálj itt <<<
TÚRATÁRS CHAT | RAKJ A KEDVENCEKBE
TÚRABLOGOK  
 



A köpü, a kas és a kaptár
2018/09/09 19:16:34 Küldte: Gejza

A múlt héten a Bükkszentlélektől keletre eső Köpüs-követ jártam körbe. Akkor még nem tudtam, hogy ez a Bükki Nemzeti Park szigorúan védett területei közé tartozik, amelyet csak november 01. és január 31. között szabad felkeresni. Az erősen töredező felületű áthajló sziklafal a Felsőtárkányi típusú triász mészkőből áll.[1] A védetté nyilvánításig a sziklamászók kedvelt célpontja volt, melyet a falban elhelyezett gyűrűsszögek és nittek ma is bizonyítanak. A szikla tetejéről tiszta időben, keleti irányban gyönyörű kilátás nyílik. A távolban a Tokaj feletti Nagy-hegy és Kárpátalja gerincei is felsejlenek.

Engem azonban nem a kilátás, hanem a helynév eredete érdekelt. A címben szereplő köpüben, kasban és kaptárban is tartottak egykor méheket, de mind három kifejezésnek számos más értelme is van.

A köpüről a Wikipédiában az alábbi olvasható:

„Orvosi, régies, elavult: Kis üveg- vagy fémbura, amelyben melegítéssel megritkították a levegőt, majd hirtelen a beteg testrésznek gyakran felhasított bőrfelületére borították; a légnyomás-különbség szívó hatása a bőrfelületen, illetve a beteg testrészen vérbőséget idézett elő, illetve a vérzést elősegítette, fokozta.

Az orvos ráteszi a két köpölyt a beteg hátára. A kezelés után a köpöly helye még egy ideig látszódik a testen. Az orvos a köpöllyel gennyet szív ki a sebből.”

A köpölyözéssel a méh, darázs, pók és ezerlábú mérge is kiszívható. Sőt enyhébb esetekben a kígyómarásra is alkalmazták.

A köpü valójában egy olyan „téglalap”, melynek két alsó sarka derékszög, a felső sarkai helyett azonban félkörrel zárul. A nyeles szerszámok közül a kapának, kézi kaszának azért van köpüje, hogy a szerszám ne tudjon a nyélen elforogni.

Munkácsi Mihály: „Köpülő asszony” című képén megnézhetjük milyen is volt a köpü. A félbe hasított fatörzsbe egy keskeny „U” keresztmetszetű bemélyedést vájtak, majd a két felet abroncsokkal erősítették újra egymáshoz. Befedve a beléöntött tejet a dugattyúval, vagy lapogató fával addig ütögették, míg a vaj különvált az írótól.

Ha az így készített famozsarat egy deszkára fejtetőre állították méheket is tarthattak benne.

Minden vesszőből készített dolgot kasnak neveztek.

-          A szabadkéményes ház füstnyílásába vesszőből készült szikrafogót helyeztek, hogy a tűzvészeknek elejét vegyék.

-          Dobó István az egri vár falára vesszőkből készített kasokat rakatott, melynek résein a védők kinézhettek, és ki is nyilazhattak, de a török nem láthatta őket.

-          A törökök az ágyúikat kasokba rakott földdel igyekeztek megvédeni Dobó ágyúitól.

-          Kasnak nevezik a nagyobb méretű kosarakat.

-          Ha a vesszőfonatot egy deszkalapra helyezik és agyaggal betapasztják, a köpühöz hasonlóan méheket is tarthatnak benne. Ez a méhkas.

-          Az Észak-Zemplénben, Telkibányától délnyugatra „Medve kas” helynevet találunk a térképen. Ez egy meredekfalú verem volt, melyet vesszőfonattal fedtek be. Erre avart szórtak, majd birka, vagy őz tetemet helyeztek. A dögre érkező medve mázsás súlyát már nem bírta el a kas, így az állat a verembe esett.

A kaptár szó hallatán a mai ember általában méh kaptárra gondol. Pedig a kaptár eredetileg a medve kashoz hasonlóan csapdát jelentett.

A méhek, a hangyákhoz hasonlóan családban élnek, ahol a királynő tojja a petéket. A néhány tucat here egyetlen dolga a királynő megtermékenyítése. A család javát kitevő dolgozók pedig gyűjtik a virágport, és ebből készítik a mézet. Ha a család túlszaporodik, a peték közül néhányból új királynő fejlődik. Ennek kirepülésekor a méhcsalád egy része vele repül. Ahová a királynő száll, oda száll a többi is. Aztán, ha az erdőt járó székely megkap[2] egy ilyen kirepült méhcsaládot, bicskájával körbevágja a fenyő kérgét, lehántja azt, majd vékony vesszővel összetűzve odatartja a méhcsalád alá és úgy igyekszik az ágat megrázni, hogy a királynő beleessen, mert a többi már úgy is követi. Eredetileg ezt a kéregből készült „dobozt” nevezték kaptárnak.

Ha a katona vétett a szabályzat ellen fogdába került. Hajdan ezt is kaptárnak hívták.

Szerencstől északnyugatra van a Kaptár-hegy nevű 138 méter magas domb. Valamikor itt is valami állat befogásra készített hurkok, vermek, vagy más féle csapdák lehettek kihelyezve.

-----------------                   ----------------

Mind ezt azért tartottam fontosnak leírni, mert a Dél-Bükk kaptárkövein is vannak köpü formára kivésett vakablakok. Nem lepődtem volna meg, ha a Köpüs-kövön hasonló befaragásokat találok. Sajnos itt a kőzet viszonylag gyors pusztulása következtében, ha voltak is korábban ilyen befaragások, azok vagy elpusztultak már, vagy a fal alján felhalmozódott kőfolyás már maga alá temette.

Szádeczky-Kardoss Géza szkgeza51@gmail.com



[1] Az őstenger hullámverésének hatására a szikla összetöredezet, majd újra összecementálódva breccsává alakult.

[2] Rátalál, meglát.


Címkék: Bükk-hegység Zemplén-hegység Felső-Tiszavidék





*** Túratárs.com - Túra és Túratárs kereső közösségi oldal ***

Rendszerünkön keresztül a túrát és egyéb outdoor programokat kedvelő emberek megismerkedhetnek egymással, közös túrákat szervezhetnek melyet a túranaptárban helyezhetnek el vagy együtt csatlakozhatnak egyéb szervezett túrákhoz. Az oldalon lehetőség van saját profil kialakítására, melyen keresztül a tagok bemutatkozhatnak egymásnak, illetve feltölthetik kedvenc túrafotóikat. A kapcsolatfelvételről üzenőrendszer és chat gondoskodik.