Korábban ezt a túrát tekintettem idénynyitó rendezvénynek. Sokadjára tettem meg a 25 kilóméterét. Idén nagyon kellemes időt, a megszokottnál szárazabb közeget várhattam. Nem siettem el az indulást. Kényelmesen 8.30 körül rajtoltam csak el. Amit jelzett is az indulók nagyobb létszáma. Hamar ismeretséget kötöttem Krisztiánnal, nem sokkal a Dobogó-hegy után. Nagyon jó tempót mentünk egészen Sóskútig, ahol ő tartott egy rövidebb szünetet. Nem vagyok híve a megállásoknak, főleg ennyire rövid távon (max fotózáskor) így tovább mentem. Nem sokáig kellett egyedül mennem. Új társam, Hédi, igazi gyöngyszemnek bizonyult. Társairól korábban leválva, az egész túrát edzésnek felfogva, jó iramot diktált magának amikor a Kálvária előtt beszédbe elegyedtünk. Onnantól vidáman mentünk végig. Elmondta, a Gerecse 50-re gyúr, ehhez gyűjti a kilómétereket, meg az állóképességet. Látva őt, nem lesz gondja.
  A túra legszebb része, a Nyakas-kő ismét, mint oly sokszor most is lenyűgözött. 12-14 millió éves középső-miocén kori képződmények pazar látványt nyújtanak számomra minden időben.
  A Szily-kápolna előtt Krisztián nagytempóban, futva hagyott el bennünket. Jó formában van a srác, vigyázzatok vele. Hajrá Krisz! :-) Mi célban még egy jó órát beszélgettünk. Azt hiszem 2 sikeres nap van mögöttem.