Habachtal:
Aki nem tudná, ez is Pinzgau területhez tartozik, mint más sok ’-tal’. Nemcsak teheneiről, bikáiról ismert ez a terület (hisz a bikucik ’szaporító anyagát exportálják a világ sok országába, [USA, Mexikó, K- és D-Afrika, így Európába is], de ez már nem témája a túrának). :-)
Lényege, hogy országszerte az egyik legjobban működő gazdaság létezik ezen a területen és a területre jellemző sajtok: Graukäse, Schaffkäse, Ziegenkäse, hogy egy párat említsek.
A ’Grau’sajtról tudni kell, hogy míg össze nem érik, morzsalékos, majdnem mint a túró, közepe táján üvegszerő, vágási felületén kicsit áttetsző. Sok hagymával helyi almaecettel és salátával fogyasszák. Főképp hegyekben készítették, ahol a Hütte’jüket is úgy alakították, hogy a konyhából az író, egyenest az állatok vályújába folyjék. Vitamin és energiaértéke nagy, fehérjében gazdag valamennyi, még az író is.
A ’Schaff, és a Ziegen’ sajtok, koruktól eltér. A Ziegen sajt, a még szűz birkák tejéből van, ami persze sokkal drágább, mint az idősebb birkáké, ’a Schaff’-é, ami intenzívebb, aromásabb és tápanyagértékben gazdagabb.
Na! Ha valakinek nem folyt össze a nyál a szájában, egyen pörköltet…!!! :-)
Habachtal, Zell am Seetől Ny-ra, Krimml felé van a Salzach folyó mellett, Mittersilltől még olyan 15-18 km-re. A falutól felvezető út hamar véget ér. Innen helyi Taxival (kb. 10 € az út oda), vagy gyalog lehet teljesen felmenni a Thüringer Htt(=Hütte)-ig, ami 2212 m, vagy kicsit tovább a Neuer Fürther Htt-ig, ami 2201 m.
Ami legelsőnek feltűnik, a folytonos, szűnni nem akaró patak zúgása. Kocsival a Hopffeldboden-ig lehet menni, majd innen tovább a Kürsinger Htt (2549 m) felé, ami nyitva húsvéttól szeptember végéig. Én csak a Wennser Alm-ig (30 éve új nevén, de a régit nem vették le) Kramer Alm, mentem a vendéglátóimhoz, Bernhardhoz.
Az úton rengeteg vadállattal találkoztam az erdőben. (legelésző tehenek). Az egyik kőbe egy boszorkány feje lett vésve.
Épült gát is a nagyobb fák felfogására, hisz az áradások itt sem kíméletesek. A falut meg védeni kell a sárlavinától, vagy a nagy fa törmelékektől. Bár nem szép látvány az biztos.
Vendéglátóm elmondta, hogy nem is olyan rég lett felújítva ez a szakasz. Ezt látni is lehet a képekből. Az út elején egy zsilip látható a maga régiességével. Majd innen tovább fel, kényelmesebb családias séta is lehet egészen a Kürsinger Htt-ig, ami még olyan 15-20 km.
A Wennser Alm alapja több mint 250 éves. Lehet 300, vagy több is, de a födém majd 250 éve lett felújítva. Minden eredeti állapotban van.
A képek magukért beszélnek de ott helyben, nagyon megfogott.
Gyerekkoromban az utcasarokról, kannában vittem a vizet haza, itt a patakról vitték. A túró mosásához is. Annak is a leve a képen látható falon folyt ki.
Bent a komfortot növeli egy-két tán 30 éves polc, tartó rész. A bejárattal szemben istálló, ami el lett zárva a konyhától. Olyan 8-10 tehén most is van benne. A bejárattól jobbra a tűzhely, ami eredetien a szabadba, fent a füst a tető alatt megy ki. Így ez a helyiség ezen része teljesen kormos, amit a képeken is látni. Teljesen kezdetleges minden és gondolatban is eggyé tudtam válni ezekkel, hisz szinte minden a természetességhez vezethető vissza. Az egyszerűség, a kövek, fa, stb. Semmi generátor, vagy áramfejlesztő.
Az ablakokat nappal, ha nincsenek otthon deszka, ha otthon vannak, üveglap bekeretezve kerül a helyébe, így világosabb van. Szívesen aludtam volna egy éjszakát abban a füstös, eredeti illattal bódultan.
Majd lassan hazafelé vettem az irányt, mert másnap hajnalban (4-kor) keltem, hogy megmásszam a Kitzsteinhornt.
Hazafelé, ha nem is mentem sokáig felfelé, nem is ez volt az öröm, hanem, hogy bejárattam a lábaim és egy olyan világba, miliőbe csöppenhettem, ami visszavitt az idő érlelt és egyben varázslatos egyszerűségébe, a háborúkat, forradalmakat is átélt, tőlük teljesen független és háborítatlan természetességhez…
Köszönöm, hogy elolvastad… Legyen továbbra is szép napod!
Csaba
U.i.: Folytatása lesz majd, ha hamarosan a Großvenedigerre (3674 m) veszem az irányt.
Kaprun: MMIX.VII.V.
Címkék: Kis Séta