Túra és Túratárs kereső közösségi oldal
Üdv a Túratárs-on, jelenleg Vendégként vagy itt. Jelentkezz be vagy Regisztrálj itt <<<
TÚRATÁRS CHAT | RAKJ A KEDVENCEKBE
TÚRABLOGOK  
 


Éjszakai vendég
2010/08/18 21:30:48 Küldte: Gejza

Az alábbi sorokat jó tíz éve vetettem papírra, de akár most is történhetett volna…

Fekszem az ágyban, de nem jön álom a szememre. Meleg van. Egy szál lepedővel takarózva bóbiskolok. Hetek óta tart már a kánikula. A hőmérő higanyszála hajnalban sem megy 26 oC alá. Május vége óta egyetlen csepp eső sem esett. A játszótereken a lekaszált fű kiégett. Rozsdabarna csomóiról alig hihető, hogy az őszi esőktől még valaha is kihajt. Idén a katáng is már június végén virágba borult. A régi öregek úgy tartották, amikor az első égszínkék virágok megjelennek az utak mentén, abban az évben az lesz a legmelegebb hét.

A verebek csivitelése abbamaradt alkonyattal. Egy-egy rigó még sötétedéssel is elfújta a maga énekét, aztán már csak a tücskök zenéltek az óvoda udvaron. A lakótelepi parkolóban összeverődött suhancok halkan disputáltak, autórádiót hallgattak. Általában nem zavarnak, ha álmos vagyok, úgy is elalszom.

Végre éjfél felé csak elnyom a buzgóság. Az alföldi pusztákon ilyenkor indul meg valahonnan az a lágy, hűvös fuvallat, amit a pásztorok hajnal szélnek neveznek. A világ elcsendesedik, a barom is pihen. A nyáj sötét tömeggé összeolvadva hallgat.

Félálomban a másik oldalamra fordulok. Valami neszezés van a szobában. Vagy csak képzelődöm? Aztán semmi… figyelmem ellankad… Tán közben el is aludtam, de most újra hallom. Mint amikor a száradó ruhákat lebegteti a szellő a kötélen. Aztán az előszobában valami a falhoz súrlódik. Egy pillanat alatt kifut az álom a szememből. Oda lenn nagy a némaság. Autó sem jár. A gyerekek is nyugovóra tértek, a nyárfa levelei sem susognak, s most megint hallom. Mozdulatlanul fekszem, de a szemeim már kipattantak. S ekkor a nyitott ajtóban egy árny jelenik meg. Mint a barlang sötét szájából, vergődő csapkodással bevágódik a szobába. Kétszer körberepül, aztán újra eltűnik az előszoba irányába.

Julcsit ébresztem:

-         Denevér van a lakásban!

-         Juj, kergesd ki azonnal!

Eszem ágában sincs. Behajtom az eddig nyitott ablakot, s átmegyek szólni Pistinek is. A dinoszauruszokon kívül évek óta a denevérek érdeklik a legjobban. Ha egy túráról megjövök, az első kérdése:

-         Milyen állatokat láttál? Denevérek, baglyok voltak?

Időbe kerül, mire lelket rázok bele. Ő is nehezen aludt el. De a „denevér” varázsszó, mint akit oldalba csíptek ugrik ki az ágyból. Feleségem egy levetett ruhával próbálja ki hajkurászni, s hogy egyszerre hárman vagyunk már a kis szobában, szegény az ablak és a függöny között próbál menedéket találni. Félig tárt szárnyakkal a függöny ráncai között pihen. Lihegő kitátott szájában, mint a gyöngysorok fehérlenek az apró tűhegyes fogak.

Mikor kisfiú voltam, megtanultam, hogy a rákot, szarvasbogarat, a toránál kell megfogni. Akkor csak kapálódzik, de nem tud elérni. A denevér hátát sűrű feketésbarna szőr fedi. A háta közepén a bőrt két ujjal felcsípve lehet hozzányúlni. Itt van már a kezemben a pihe könnyű kicsi test. Fejét forgatva próbál védekezni. Aztán, hogy nem ér el emberi fül számára is hallható keserves vékony, cirregő sírásba kezd.

-         Közönséges denevér!

Állapítja meg gyermekem szakszerűen. Aztán anyjával szinte egyszerre mondják:

-         Az összes denevér faj védett! Engedd el!

Az ablakon kihajolva nézzük, hogyan száll el. Tán, ha egy métert zuhant, aztán szárnyai levegőt fogva oldalt billenve a ház sarka mögött eltűnt a sötétben.

A máskor feleselős, nagyszájú, kamaszodó fiam átölelt:

     -   Köszi Papus, hogy felébresztettél!

S már megy is vissza a vackába. Csak nejem zsémbeskedik még:

     -   Minek kellett neki szólni, mikor úgy is olyan nyugtalanul alszik?

Másnapra már ő is megbékélt, s mikor Pisti emlékezetből lerajzolta az éjszakai vendéget, dagadó anyai kebellel - mint a véres kardot - vitte körbe mutogatni kolléganőinek magzata remekbe szabott alkotásait.

Szádeczky-K. Géza

Címkék: Denevér Kánikula





Bejegyzések 1 - 3-ig. Összes bejegyzésed: 3

bereznaij
2010/09/02 10:44:37

Pár hete nekem is volt egy kis látogatóm. Egy barna kismadár, nem veréb, valami erdei darab, berepült a szobába (itt a KISZ-en), tett egy kört és távozott. Pár éve pedig nyáron, reggel ébredvén látom, hogy ott ül fent a könyvszekrény sarkán egy galamb és engem bámul. Ezt megelőzően pedig, szintén galamb által, egy hatalmas rottyot találtam a kisszoba közepén.



Funtineli
2010/08/20 21:48:33

Meleg mosoly az arcon, szép történet.



repeics
2010/08/20 08:17:03

Köszi Gejza a történetet, megpróbálok erőt meríteni belőle, ha majd hasonló szituációba kerülök, merthogy eddig még megúsztam, hogy szegények betévedjenek a lakásba, de mindig félelemmel hagyom nyitva este az ablakokat, miután nálunk is rengeteg az erdőből ide kiszorult denevér, nézem ahogy suhannak este a nyitott ablak előtt, és magam is csodálkozom, hogy még egyszer se tévesztettek irányt és landoltak mondjuk a konyhámban... ui vhogy úgy vagyok velük, hogy egyszerre tartom őket nagyon kis aranyos, kedves állatkáknak és egyszerre viszolygok is tőlük, talán valóban akkor tudnám levetkőzni ezt a fóbiát, ha egyszer a kezemben tartanék egyet, és közelebbről megismerkednék vele ... de azért nem fogom bánni, ha erre mégsem kerül sor




*** Túratárs.com - Túra és Túratárs kereső közösségi oldal ***

Rendszerünkön keresztül a túrát és egyéb outdoor programokat kedvelő emberek megismerkedhetnek egymással, közös túrákat szervezhetnek melyet a túranaptárban helyezhetnek el vagy együtt csatlakozhatnak egyéb szervezett túrákhoz. Az oldalon lehetőség van saját profil kialakítására, melyen keresztül a tagok bemutatkozhatnak egymásnak, illetve feltölthetik kedvenc túrafotóikat. A kapcsolatfelvételről üzenőrendszer és chat gondoskodik.