A hétvégén a Bükkben jártam. Nem voltak hathalmas túrák, light-osra vettük a figurát, mert a Bükkben az első út mindig a Garadna-völgyi pisztrángosba vezet, ami nincs túl messze Lillafüredtől. Egy kevesebb, mint 5 kilométeres séta (egy irányba ennyi), szinte teljesen sík. Az elején a Hámori tó mellett sétál az ember, még a városi, körömcipős népekkel együtt, aztán keskenyedik az út. Izgalom nincs benne, a séta egy részén a kisvasút sínjei között kell haladni. Az emberk az hajtja, hogy jó levegőn, szép környezetben van, és hamarosan pisztrángot ehet.
Aranypisztrángot ettem, sütve, négy fűszerbe forgatva, fokhagymás mártással, vegyes savanyúsággal, sültkrumplival. A pisztrángosban rengetegen voltak, hiszen hosszú hétvége volt és jó idő.
A visszaút Lillafüred felé már sokkal rövidebbnek tűnt. Alig éreztem fáradtságot, ezért azt javasoltam túratársamnak, menjünk még fel a szeletabarlanghoz, úgyis olyan régen jártunk már arra. Ez már edzett egy kicsit, de - és ezt szégyenkezve írom le - elvétettük a turistajelet, és bár jót sétáltunk, a barlangot nem találtuk meg :)
Az autusztus 20-ai hosszú hétvégén a miskolci túra- és sportkalandjaimhoz tartozik még egy futás a Tampere városrészben és a kilátó környékén - ami azért volt izgalmas számomra, mert általában síkon futok, ezért az első tíz percben azt gondoltam, ez nem fog menni, de aztán mégis belerázódtam -, és egy séta Tapolcáról Komlóstetőre. Elképedve ismertem fel a térképre nézve, hogy a városnak ez a két része mennyire közel van egymáshoz, csak hát az ilyen közelségek egy hegyes-völgyes vidéken nem mindig tűnnek fel, mert az ember közutakban, és nem távolságokban gondolkodik. Tapolca és Komlóstető a legrövidebb úton 4 kilométerre van egymástól - Tapolcáról az Iglói úton, a kőbánya felé kell kijönni -, de több túravariáció is létezik, kinek mennyi ideje van. Nekem nem volt túl sok, mert délután már mentem vissza a fővárosba :(.
Címkék: Bükki Séták