Túra és Túratárs kereső közösségi oldal
Üdv a Túratárs-on, jelenleg Vendégként vagy itt. Jelentkezz be vagy Regisztrálj itt <<<
TÚRATÁRS CHAT | RAKJ A KEDVENCEKBE
TÚRABLOGOK  
 

Egry József emléktúra-2010.03.13.
2010/09/29 19:15:21 Küldte: delzala

1.       program

2010. március 13. – Egry József emléktúra

Zalakaros – Zalaújlak – Zalamerenye – Zalakaros  15 km

 

Március 10-én a térséget meglepő nagy havazás úgy látszott, hogy tönkre teszi egy év szervező, előkészítő munkáját. Az előzetes jelentkezések alapján szép számú résztvevőre számítottam, de a havazás egy kicsit elbizonytalanított.

A kétségek ellenére március 13-án szép napos időben kezdett a csapat gyülekezni Nagykanizsán az autóbusz állomáson. Menetrend szerinti járattal utaztunk Zalakarosra a kirándulás kiindulópontjára, ahol a gépkocsival érkező túratársak  már süttették magukat a napon.

Rövid bemutatkozás és a szokásos adminisztráció után 66 résztvevő vágott neki a kora tavaszi tájnak, hogy megemlékezzen a táj híres szülöttéről, Egry Józsefről.

A buszállomásnál észak felé fordultunk a szépen parkosított Termál úton.

Az út két oldalán fából, bronzból és kőből készített szobrok között vezetett az utunk a Bodahegyi út irányába.

Hamarosan elértük Zalakaros egyik büszkeségét, a 2005-ben felszentelt új templomot, mely példás társadalmi összefogás eredményeként épült  Ripszám János Ybl díjas építész tervei alapján. Ez Magyarország egyetlen, az Isteni Irgalmasság tiszteletére szentelt katolikus temploma.

Verőfényes időben vágtunk neki a kilátóhoz vezető utcának. Régi és új, szépen rendben tartott pincék között vezetett az utunk egyre feljebb, míg el nem értük Horváth József borosgazda pincéjét, ahol megkóstolhattuk a méltán híres zalakarosi hegy levét, valamint a ház mögötti gyümölcsösben termett szilvából készült pálinkát. A szíves invitálás ellenére tovább kellet indulnunk. A kilátónál rövid pihenőt tartottunk. A csapat egyik fele megmászta a 2005-ben szépen felújított kilátót és gyönyörködött a panorámában, míg a többiek lilahagymás zsíros kenyeret  falatoztak  a kilátó lábánál megbújó Kilátó borozóban.

A rövid nézelődés és pihenő után egy jelzetlen úton elindultunk Zalaújlak irányába.

      Az erdőt mindenfelé a hét közepén leesett hó borította. Inkább téli túrának,     mintsem tavaszi kirándulásnak tűnt az egész. Szerencsénkre a kellemes idő ellenére az utakat borító hó biztosította, hogy gyorsan és sármentesen tudtunk haladni. Egy irtásos helyen csodálatos kilátás nyílt a Kis-Balatonra és a távolban  felsejlő Tapolcai-medence tanúhegyeire. Kihasználva a rövid pihenőt, megtartottam a tájbejárás sorozathoz tartozó első előadást: A Nagykanizsai térség természetföldrajza: domborzata, éghajlata, vízrajza címmel.

Hamarosan Zalaújlak határába értünk, ahol kék sáv jelzést elhagyva, egy régi fa kereszt mellett, egy jelzetlen úton ereszkedtünk le a mély völgyben megbújó Zalaújlakra.

A csapatot a polgármesteri  hivatal épületében Csuha Piroska, az Egry József alapítvány vezetője fogadta. A nagyteremben szépen terített asztalon sós sütemény, gőzölgő forralt bor, és tea várta a kirándulókat.

Piroska néni tartotta meg a megemlékezést Egry Józsefről, a falu szülöttéről. A megemlékezés után megnéztük a falakon elhelyezett Egry József reprodukciókat.  A forral bor és a tea szürcsölgetése közben megérkezett a település polgármester is. Bőröndi Ferenc kalauzolásával megtekintettük  a közösségi házban kialakított helytörténeti kiállítást. Sajnos hamarosan innen is tovább kellett indulnunk, mert már várták a csapatot Zalamerenyén. A jelzetlen mélyúton visszakapaszkodtunk a romlott fakereszthez és a kék jelzést követve hamarosan elértük a Zalamerenyére vezető kék kereszt  jelzést. Itt balra fordultunk és hangulatos szőlők és boros pincék között megkezdtük az ereszkedést Zalamerenyére.

Az egyre jobban melegedő időben a faluba vezető út korcsolya pályává változott, amin rövid csúszkálás után értük el a település első házait.

Első utunk a falu legmagasabb pontján épült gyönyörű barokk templomba  vezetett. Itt már várta a kirándulókat Ódor László polgármester, aki részletes és színvonalas előadást tartott Zalamerenye történtéről. A tájékoztató után Händel: F-dúr orgonaversenyének hangjai kíséretében csodáltuk meg az  1760-ban épült Szent  Mihály templomot, mely legnagyobb büszkesége a településnek.

A nézelődés után a polgármesteri hivatalba mentünk, ahol forró teával és tüzes zalakarosi borokkal várták a szomjas csapatot. Ezúton köszönöm meg Marton László zalakarosi boros gazdának az általa felajánlott  itókát.

A programsorozathoz készített ajándéktárgyak kiosztása után részt vettünk az önkormányzat által  szervezett  1848. március 15-i megemlékezésen.

Sajnos nem tudtunk az ünnepség végéig maradni, mert igencsak szorított az idő.

A templom melletti zöld sáv jelzésre kanyarodva megkezdtük a sárdagasztást . A meleg időben megolvadt, vékony hóréteg alól előkerült az igazi zalai vendégmarasztaló dagonya. Egy horhosban felkapaszkodva az erdő szélén rengeteg hóvirágba botlottunk. Az erdő alja szinte fehérlett ettől gyönyörű tavaszi virágtól. Zalakaros felé sajnos kivágták a gyönyörű bükköst.

A  tarvágáson keresztül haladó turistaúton a jelzések teljesen megsemmisültek. Egy helyen hatalmas mennyiségű faág zárta el utunkat, amin keresztül kellett vergődnünk. Ezen a helyen többen is szorosabb kapcsolatba kerültek az anyafölddel, és egy kis szuvenírt vittek haza nadrágjuk hátulján és kabátjukon. Az egyre jobban olvadó hó patakokban folyt a domboldalakba  vágódott keréknyomokban. Az  ösvény  hirtelen jobbra fordult és megkezdtük az utolsó dagonyás kapaszkodónkat Zalakaros széle felé.

Mire felértünk Zalakarosra  a Határ utcához, jócskán elmúlt az idő, ezért igen csak ki kellet lépnünk, hogy elérjük a 16 órai buszt.

Rohamtempóban haladtunk keresztül a városon és éppen csak annyi időnk maradt, hogy az egyik kertben rácsodálkozzunk egy nagy csomó frissen kikelt Szártalan kankalinra.

A rohamtempónak köszönhetően indulás előtt 5 perccel értünk a buszállomásra, ahol már várta a csapatot a Zala Volántól rendelt mentesítő járatunk, amit ezúton köszönök meg.

A  gépkocsival  érkezőktől  búcsút vettünk és sárosan, fáradtan, de tele élményekkel és új ismeretekkel  indultunk haza  Nagykanizsa irányába.

 

Következő  programunk  március 27-én lesz, melyre szeretettel  várok minden új és régi túratársat!

 

 





*** Túratárs.com - Túra és Túratárs kereső közösségi oldal ***

Rendszerünkön keresztül a túrát és egyéb outdoor programokat kedvelő emberek megismerkedhetnek egymással, közös túrákat szervezhetnek melyet a túranaptárban helyezhetnek el vagy együtt csatlakozhatnak egyéb szervezett túrákhoz. Az oldalon lehetőség van saját profil kialakítására, melyen keresztül a tagok bemutatkozhatnak egymásnak, illetve feltölthetik kedvenc túrafotóikat. A kapcsolatfelvételről üzenőrendszer és chat gondoskodik.