Túra és Túratárs kereső közösségi oldal
Üdv a Túratárs-on, jelenleg Vendégként vagy itt. Jelentkezz be vagy Regisztrálj itt <<<
TÚRATÁRS CHAT | RAKJ A KEDVENCEKBE
TÚRABLOGOK  
 

Tavaszi túra. Liszó-Nemespátró-Surd
2010/09/29 19:16:54 Küldte: delzala

2. program 2010.03.27.

Tavaszi túra – Liszó – Nemespátró – Surd  15 km

 

A szép tavaszi napsütésben 9 óra körül szép számmal gyülekeztek a résztvevők a nagykanizsai autóbusz állomáson. Többszöri átszámolás után 35 résztvevővel szálltunk fel a Liszóba induló buszra, pedig hajnalban bukni látszott az egész napi program.

Hajnali 4 után erős széllel csapott le a térségre a beharangozott hidegfront. A kora reggeli szivárvány azonban szép időt ígért azoknak, akik sutba dobták az előrejelzést és nekiindultak ennek az emlékezetes napnak.

Örömmel szálltunk ki a zsúfolt, tikkasztó buszból úti célunknál.  A buszforduló mellett találtunk néhány padot és asztalt, ahol hirtelenjében elvégeztük a szükséges adminisztrációk egy részét. A szépen gondozott kis téren áll a település evangélikus temploma, melyet 1867-ben építettek. Vele szemben egy fa játékokból álló játszótér található, a Liszó-patak partján, melyen egy régi téglából épített híd vezet keresztül. A falutól délre megépült a Liszó-patak vizét felduzzasztó kis tó, mely sokak számára nyújt kikapcsolódást. A település címerében is látható másik katolikus templom a házak fölött, a falu központjában egy kis dombon áll. Épült 1877-ben.

A papírmunka és a szerelvény igazítása(könnyítése) után hosszan elnyúló sorban indultunk el a sárga sáv jelzésen a 248 méter magas Zápolca-tető felé.

A jól karbantartott erdészeti úton vidám beszélgetés közepette kapaszkodtunk egyre feljebb. Az utat mind két irányból az éledező tavaszi erdő szegélyezte. Az út menti rézsűkön szártalan kankalin telepeket és  nagy foltokban ibolyákat figyelhettünk meg. Sűrűn csattogtak a fényképezőgépek, hogy megörökítsék a tavasz eme kedves növényeit. A bodza bokrokon friss levelek sarjadtak, és az erdőt megtöltötte az énekes madarak dala.

2 km megtétele után értük el első pihenőhelyünket a Zápolca-tetőn kialakított hangulatos, és szépen karbantartott erdei pihenőt. A térkép senkit ne vezessen félre, mert az azon jelölt kilátó már régen nincs meg. A kilátó nélkül is csodálatos kilátás nyílik az alattunk hosszan elnyúló napos völgyre és a Pogányszentpéter és Bagola között található Magasdpuszta felé.

Ezen a szép kilátást nyújtó helyen tartottam meg a tájbejárás sorozathoz kapcsolódó második előadásomat, A Nagykanizsa és környékének természetrajza: növény és állatvilág címmel.

Az előadásban elhangzott növényekről szemléltetésként képeket gyűjtöttem, amit a hallgatóság nagy kedvvel nézegetett a beszámoló alatt. Ezek után kitöltöttük a pályázathoz kapcsolódó kérdőíveket, kiosztottam az erre a programra készített ajándéktárgyakat.

Mivel a pihenőn mindenki egy helyen tartózkodott, így sikerült egy szép csoportképet készíteni, amit már azóta megküldtem a résztvevőknek.

Hamarosan tovább indultunk a hol elbújó, hol előbukkanó napsütésben. Egy murvás erdészeti úton haladtunk, mely megkerülte a völgyet.

Hamarosan búcsút vettünk a sárga sáv jelzésnek, mely levezetett Pogányszentpéterre, és innen már végig a zöld sáv jelzésen haladtunk utunk végcélja, Surd felé.

Egy darabig zárt erdőségben haladtunk, majd nyugat felől megszűnt az erdő és kitárult nyugat, és észak felé a táj.

A  csupasz dombhátakon már zöldült az őszi vetésű gabona. Mögötte az erdős dombvonulatok fölött feltűnt Liszó katolikus templomának sziluettje. A láthatárt lezáró dombsorok oldalában  megpillantottuk Homokkomárom híres templomának körvonalait, a dombsor tetején pedig vígan integettek az Obornak feletti dombtetők jellegzetes fái. Nagyon festői volt a táj.

Az erdőből  a szántóföldre kilépő agancs nélküli szavasokat pillantottunk meg, akik először nem hittek a szemüknek, de hamar ocsúdtak és elporoztak a dombhát mögé

Rövid pihenő után tovább haladtunk Nemespátró irányába, és hamarosan feltűnt a település határában, a   dombtetőn álló víztorony. Sajnos nem csak a víztorony jelezte, hogy település határához érünk. Az út mentén sok helyen a fák közé kihordott háztartási szemét csúfította el, az amúgy hangulatos tájat.

 

Egy meredekebb kaptató után toppantunk be Nemespátró településre.

Leballagtunk a település központjában található italbolthoz, ahol rövid pihenőt tartottunk.

Mivel már jócskán elmúlt dél megebédeltünk a magunkkal hozott elemózsiából, néhány csapolt sör és kávé kíséretében. A bátrabbak kipróbálták az idei első fagyijukat is.

Nyugat felől egyre vészjóslóbban sötétült el az ég és messziről a vihar morajlása is hallhatóvá vált.

Gyorsan szedelődzködtünk és sietős léptekkel indultunk el Surd irányába. A Rigóczi-patakon átkelve egy hatalmas csupasz domboldalon kapaszkodtunk fel a surdi szőlőhegyek szélére.

Mögöttünk a völgyben, csendben bújt meg Nemespátró, dél felől Somogybükkösd temploma kandikált ki a fák koronája fölött. Nyugat felől már nem volt ennyire békés a táj.

Mindenfelé acélkék felhők ültek a dombokon, és előttünk már lógott az eső lába. Egy heves szélrohammal meg is érkezetek az első kövér esőcseppek.

A leszakadó ég elől egy fiatal fenyvesben kerestünk menedéket, míg rohamtempóban magunkra nem húztuk esőkabátjainkat. A heves villámlás arra késztetett minket, hogy hagyjuk el a domb gerincét és lejjebb keressünk menedéket. Sietve indultunk el a már szakadó esőben. Az út hamar patakká, a talaj pedig sártengerré vált. Néhány pillanat múlva megeredt a jégeső is. Borsószem nagyságú jég szakadt a nyakunkba. A hevesen fújó szél elől egy pince szélárnyékos oldala mögé menekültünk és itt vártuk ki, amíg a jégeső sima felhőszakadássá nem csendesül.

A csúszóssá vált úton gyors tempóban indultunk a völgyben megbújó Surd felé. Az esőkabátok ellenére mindenki pacallá ázott és így senkit nem dobott fel az a tény, hogy a település helyi védettségű matuzsálem korú szelídgesztenye fái mellett zúdultunk le a faluba.

Pedig figyelemre méltó természeti értéket képvisel a két idős szelídgesztenye fa. Az idősebb fa a 700 évet is eléri, a mellette álló fiatalabb is jócskán 400 éves. Az idősebb fa törzsátmérője 760 cm. Az egykor három hatalmas ágra bomló fát villámcsapás érte. A fiatalabb fa törzskerülete 400 cm, magassága 20 méter, koronaátmérője pedig 16 méter.

A szakadó esőben sajnos sem a Zichy park hatalmas fáit, sem a védett platánsort nem tudtuk közelebbről megismerni. Az átázott, átfázott csapat szeme előtt csak egy meleg és esőtől védett hely lebegett. Hamarosan Surd egyik italmérésében találtuk magunkat, ahol igen csak megnőtt a népszerűségi indexe a teremben duruzsoló kandallónak.

Azonban itt sem tudtunk huzamosabb időt eltölteni, mivel hamarosan indulnunk kellett a buszmegállóba, hogy haza utazhassunk.

Négy óra után értünk Nagykanizsára, ahol nyoma sem volt annak, hogy esett volna az eső.

Végeredményben szerencsénk volt, hogy a reggeli eső nem mosta el a programot és csak a nap végeztével mutatta meg igazi vad arcát az előre beharangozott hidegfront.

 

Következő programunk a „Thúry György emléktúra” április 3-án kerül megrendezésre, ahová szeretettel várom az érdeklődőket.

A részletes program a www.genea.hu honlapon olvasható. Jelentkezni lehet március 31-ig a 06-30/246-51-90 telefonon, vagy a pannonturak@freemail.hu e-mail címen.





*** Túratárs.com - Túra és Túratárs kereső közösségi oldal ***

Rendszerünkön keresztül a túrát és egyéb outdoor programokat kedvelő emberek megismerkedhetnek egymással, közös túrákat szervezhetnek melyet a túranaptárban helyezhetnek el vagy együtt csatlakozhatnak egyéb szervezett túrákhoz. Az oldalon lehetőség van saját profil kialakítására, melyen keresztül a tagok bemutatkozhatnak egymásnak, illetve feltölthetik kedvenc túrafotóikat. A kapcsolatfelvételről üzenőrendszer és chat gondoskodik.