Túra és Túratárs kereső közösségi oldal
Üdv a Túratárs-on, jelenleg Vendégként vagy itt. Jelentkezz be vagy Regisztrálj itt <<<
TÚRATÁRS CHAT | RAKJ A KEDVENCEKBE
TÚRABLOGOK  
 

Szent Orbán túra 2010.05.22.
2010/09/29 19:32:36 Küldte: delzala

6. program  2010.05.22.

Szent Orbán túra (Sárdagasztás Szent Orbán tiszteletére)

 Zalakaros – Zalaújlak – Örömhegy – Hervaszkúti-forrás – Zalamerenye – Zalakaros 20 km

Az egész országban hatalmas áradásokat okozó csapadékos idő nem kímélte Dél-Zala területét  sem. Az egy héten keresztül szakadó eső és a vele társult hideg idő, na meg a viharos szél ellenére a megadott időpontig 22 érdeklődő jelezte, hogy dacolva az időjárás viszontagságaival nekivág a kirándulásnak. A péntek délutáni eső már nem nagyon árthatott a felázott talajnak. Szombaton reggel vidám napsütéses időben gyülekezett a csapat, hogy Nagykanizsáról Zalakarosra buszozzon. 9 óra 10 perckor végül is 21 lelkes természetbarát vágott neki a mai napra tervezett távnak. A buszállomásról a szokásos adminisztráció után a Termál úton haladtunk észak felé. A sportpálya  után az  Arborétum egyik bejáratánál felállított  szépen faragott székely kapun keresztül értük el a Park utcát. A székely kaput kovásznai fafaragó mesterek készítették és ajándékozták  Zalakaros városának, ezzel is erősítve a testvér-települési kapcsolatokat. A kaput május 14-én avatták fel ünnepélyes külsőségek közepette. A girbe-gurba Park utcán végig haladva értük el  a parkerdőben kialakított erdei pihenőhelyet. Bizonyára kevesen tudják, hogy a pihenő hely mögötti részen található a környék egyetlen téli sportolásra kialakított szánkópályája. Igaz, hogy felvonója nincs, de csodálatos erdei környezetben vezet a pálya, és végül is az igazi sport teljesítmény az, amikor fel kell kapaszkodni a dombra a csúszás előtt!

Egy szépen felújított erdei úton értük el a kilátót. Mindenki úgy szokta mondani, hogy  felmegy  a zalakarosi kilátóba, pedig a kilátó már Zalamerenye területén van. Itt rövid pihenőt tartottunk. Néhányan a Kilátó borozóban kávéztak egyet, amíg a csapat többi tagja felkapaszkodott a kilátóba. Az utolsó hét bő csapadékának köszönhetően párás volt a levegő, így a máskülönben csodálatos panorámából csak a Kis-Balaton víztükre maradt meg, a Tapolcai-medence tanúhegyei szemérmesen elbújtak a párafüggöny mögé. Rövid nézelődés után tovább indultunk Zalaújlak irányába. Hatalmas tócsákat kerülgetve haladtunk. Megkezdődött a sárdagasztás Szent Orbán tiszteletére. Az erdőből kiérve szántóföldek között kanyargott az utunk. Hamarosan elhagytuk a Zalamerenyére vezető kék kereszt jelzést és rövid csúszkálás után máris  Zalaújlak határában találtuk magunkat. A néhány rövid kaptató és az előbújó napocska hatására lekerültek a kabátok és pulóverek. Szerencsénkre ez a szikrázó szép idő egész nap kitartott. Egy irtásos részről szép panoráma tárult elénk észak felé. A következő szakasza az útnak igencsak lelassította a tempót. A környéken fakitermelés folyt, így az utakat a szállító járművek tönkre tették, az eső pedig alaposan feláztatta. Egy félórai csúszkálás és szentségelés után értük el a Gesztenyeházat. Itt egy kis pihenőt  tartottunk. Előkerültek a hátizsákokból az elemózsiák, és aki tudott egy kicsit leücsörgött a ház előtti tuskókra. A pihenő alatt érkezett telefonon a hír, hogy Nagykanizsán szakad az eső. Mi ebből szerencsére semmit sem érzékeltünk, mert felettünk hétágra sütött a nap. A pihenő végeztével tovább indultunk az országos kék túra útvonalán. Három kilométer megtétele után értük el az Örömhegyen felállított Rockenbauer Pál emlékére állított kopjafát, valamint az egyszerű, de hangulatos Szent Kristóf kápolnácskát. Megemlítem, hogy a „ …és még egymillió lépés” című film forgatásakor 1986-ban járt itt Rockenbauer Pál. Sajnos tragikus halála miatt már nem láthatta az általa készített filmet. Érdemes megnézni a filmet, mert az Örömhegyi részben viszontláthatjuk Tomasics Jani bácsit, aki a mai napig igazgatja a házat és készíti a messze földön híres babgulyását a fáradt turistáknak. Hamarosan befutottunk az kulcsos házhoz, ahol Jani bácsi nagy örömmel fogadta a csapatot. Igaz, hogy babgulyás most nem  volt, de a fazékban egy kis répás bab rotyogott. Az éhesebbek élvezettel kanalazták a jó féle levest a ház  ebédlőjében. A pihenőt kihasználva tartottam meg a programsorozathoz készített újabb előadásomat „A szelektív hulladékgyűjtés jelentősége címmel”. Ennek keretében szó volt a különféle hulladékfajták gyűjtéséről és azokról a folyamatokról, melyeknek keretében a  begyűjtött hulladék fajtákat újra hasznosítják. Néhány fröccs és kávé elfogyasztása után elkészítettük a szokásos csoportképünket, amire természetesen meginvitáltuk a kulcsos ház dolgozóit is.

A piros háromszög jelzésen ereszkedtünk le a  csodálatos öreg tölgyfák által szegélyezett úton az alattunk húzódó völgybe. Itt a zöld sáv jelzést követve hamarosan elértük a környék egyetlen foglalt forrását a Hervaszkúti-forrást . A zalai erdészek 1976-ban építették ki a forrást, amiből ott jártunkkor is vidáman csobogott a jéghideg víz. Az egyre melegebb időben mindenki megkóstolta a forrás csillogó vizét, és feltöltöttük vízkészleteinket. A forrásból kiömlő víz egy kis tavacskában gyűlik össze, mely kedvelt itató helye a környék vadállatinak. A tó szélén mocsári nőszirom sárgállott. Rövid nézelődés után egy meredek kaptatón másztunk fel egy dombtetőre, hogy innen megkezdjük a tavaszi erdőben az ereszkedést a Kövecses-patak völgyében( A térképeken Garabonci-malomároknak nevezik).  Egy elektromos kerítéssel védett kukorica földön keresztül haladva hamarosan elértük Zalamerenyét. Utunk a szépen kialakított jóléti víztározó mentén haladt. Az újabb térképek már jelölik, de neve még nincs. Ódor László polgármester megjegyezte egyszer viccesen, hogy a vízzel elárasztott részt Mata-völgynek hívják, ezért a tónak a neve Mata-tó. Már a tópartról feltűnt a falu fölött, egy dombtetőn álló Szent Mihály templom, a falu büszkesége, amit a nyitó program keretében már megcsodáltunk. A hosszú út és a sáros szakaszok leküzdése kivette a csapat erejét, ezért elhatároztuk, hogy nem másszuk meg a Zalamerenye és Zalakaros közötti hegyet, hanem az aszfaltozott úton érjük el utunk végállomását. Végig poroszkáltunk a falu főutcáján és rövid trappolás után elértük Garabonc határát. Érdemes megemlíteni, hogy az úttól nem messze található a környék egyik legszebb épített emlékegyüttese a Zsohár kúria és a Pálos malomként ismerté vált Zsohár vízi malom. Az útról csodálatos kilátás nyílt a Villa Natura hotelre és a mögötte kialakított tóra. A kereszteződést elérve a kanyarban már fel is tűnt a Zala Volán járata, melynek vezetője volt  olyan kedves és bevárta a csoport kissé lemaradó tagjait is. A buszon leülve éreztük csak igazán, hogy a sáros talaj mennyi erőnket vette ki. A csapat nagy része – akik autóval érkezetek a kirándulásra – Zalakaroson leszállt. Rövid zötykölődés után mi is leszálltunk Nagykanizsán.

Az előzetes rossz idő ellenére egy csodálatos napot töltöttünk el a Dél-zalai dombvidék tájain.

Következő kirándulásunk június 12én lesz  Szent Mihály-hegy és Belezna környékén.

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósul meg!

 

 

 

 

 

 





*** Túratárs.com - Túra és Túratárs kereső közösségi oldal ***

Rendszerünkön keresztül a túrát és egyéb outdoor programokat kedvelő emberek megismerkedhetnek egymással, közös túrákat szervezhetnek melyet a túranaptárban helyezhetnek el vagy együtt csatlakozhatnak egyéb szervezett túrákhoz. Az oldalon lehetőség van saját profil kialakítására, melyen keresztül a tagok bemutatkozhatnak egymásnak, illetve feltölthetik kedvenc túrafotóikat. A kapcsolatfelvételről üzenőrendszer és chat gondoskodik.