Cím: A sárkányfaszakértő.
Címkék: Sárkányfa Tenerif Pinea kaktusz
Blog Beljegyzés: Úgy terveztük, hogy a kroassont esszük reggelire, s a kenyeret elvisszük, de Bélus és Pisti a két feneketlen gyomrú bélgép mindent felzabált. Összepakolás után zsák nélkül a Pinea-kilátóba sétáltunk el. A feny ő matuzsálemek közel 60 m magasak. Alul a törzsét öten sem tudtuk volna körbefogni. A formájukon látszik, hogy hajdanában a környez ő fák sem lehettek kisebbek. A hegyoldalakon régen fügekaktuszt termesztettek. Az ezen él ő sköd ő bíbor-tetvekb ő l készült a ruhafesték, mellyel az ókori görögök a tógájukat színezték. Mióta a szintetikus festéket feltalálták parlagon vannak a földek. Nincs elég víz az öntözéshez. A kaktuszok euphorbiákkal vegyesen elvadulva n ő nek a hegyoldalon. Lejjebb sárkányfák, legyez ő pálmák és mikulás virág cserjék is vannak. A tenger melletti síkságon az es ő víz hegyes csúcsú piramisokat formált a vastag pernyéb ő l. Los Amerikanosban megkeressük a turista információt, ami már zárva van. De hát miért is lenne nyitva délután ötkor? Fordított egy világ ez. Délben, mikor mindenki otthon h ű söl, nyitva van, aztán a szieszta végére bezár. Valahol pedig aludnunk kell. Valaki a közeli kempinget ajánlotta (ez az egyetlen az egész szigeten). Elmagyarázza, hogyan jutunk oda. Most hogy már van szállásunk, megnyugodtam. Irány a tenger! A partra érve átöltözünk. Alkonyodik. Úszom egyet, aztán a zsákom mell ő l nézem a többieket. Lement a nap és percek alatt besötétedik. A szállodasor fényeir ő l csinálok néhány felvételt aztán irány a kemping. Már vagy két kilométert jöttünk a sötétben. A kerítésen túl banántermeszt ő fóliaházak és dimbes-dombos nagy semmi. Olyasmi, mint Várpalota környéke, a tankl ő tér, csak itt f ű sincs, a galagonya és kökénybokrok helyett fügekaktuszok és oszlopos törzs ű euphorbiák n ő nek. Végre megérkezünk. Lezuhanyozunk, kajálunk, aztán alvás. -------------------------------- Utolsó nap busszal megyünk vissza f őváros ba most nappal is megcsodálhatjuk azt a kietlen, elhagyott bánya-szer ű tájat, ami erre a partra jellemz ő . Az úttól jobbra látjuk a déli repül ő teret, melyet a görög származású királyn ő jükr ő l Sur Reina Sofia névre kereszteltek. Az óceán mélykék színe és a fehér tarajú hullámok félelmetesen szépek. Fürdésre alkalmas fövenyes öböl alig van. Fehér falú apró települések mellett suhanunk el. Santa Cruzban a buszvégállomásról felívjuk a repül ő teret, a reggeli gépre van még hely. A legközelebbi strand San Andresban van. A sziget valamennyi strandját fekete bazalthomok borítja. Egyedül ide hoztak sárga homokot a Szaharából teherhajón. Az 1.500 m hosszú fövenyes parttal párhuzamosan k ő gátat emeltek, amely megvéd a toronymagas hullámoktól. Az így kialakított 60 m széles medencében van a csónakkiköt ő és a szabad strand. Most nincsenek sokan, de nyáron aligha lehetne itt megmozdulni és valószín ű , akkor fizetni is kell érte. A durva homokba elszórtan kókuszpálmákat ültettek, feljebb a fikuszfélék családjába tartozó kerek level ű Hoyasból van egy fasor. 21-22 0 C lehet a tenger, Zsuzsival lubickolunk. Bélus elmélyülten építi a parton a homoker ő dítményt. A vízb ő l kimászva az er ő s szélben vacogunk, hosszúnadrágot, inget, pulcsit kell vennem. Körbefotózzuk a homokvárat, aztán szedel ő zködünk. Visszabuszozunk a f ő városba, aztán irány tovább a repül ő térre. Én nagyon szívesen maradnék még vasárnapig, de a többiek már hazakészül ő dnek. (Sajnos) Valószín ű leg felférünk a gépre. A sátrakat mos is a mandula feny ő k alá állítjuk. 1 / 2 6-kor ébreszt ő t tartunk. Még sötét van, csak a parkoló kandeláberei világítanak. Rekordid ő alatt összepakolunk. A reptéri mosdóban rendbe hozzuk magunkat. A tranzitban lév ő ajándékboltban veszek kett ő zacskó sárkányfa magot. Csak aztán kelljen is ki! Az ég alja narancsvörös, amikor kilépünk a váróból. A nap már felkelt, de még a tenger felett úszó vastag felh ő takaróban van. Ahogy felszállunk, már kanyarodunk is. Jobbra alattunk San Andres, a strand ahol tegnap fürödtünk. Aztán az északi hegygerinc felett átrepülve arra gondolok, szeretném, ha egyszer még eljönnénk ide. Madridba pontosan érkezünk. A már ismert úton visszamegyünk a nemzetközi repül ő térre. Bélus elcsendesedett, gondolatai már otthon járnak. Én még nem tudtam átállni, alattunk az Olasz Alpok. Aztán lejjebb ereszkedünk. Itthon vagyunk, ott a Tihanyi-félsziget! A Szántódi-szorosban két nagy kifli alakú nyílt víztükör látszik, az ár-apály mozgás miatt ott már nem tud befagyni a gyertyásodó jég. ------------------------------ Nem a naplóhoz tartozik, de azért elmondom. A sárkányfámat a kertészetben neveltem és hatalmasra n őtt. Amikor el kellett jönnöm a repülőtérről, az éppen házasuló unokaöcsémnek adtam nászajándékul a megfelelő szakmai tájékoztatóval. Ő aztán nem is késlekedett a köszönő levéllel, melyet így címzett meg: Sz-K. Géza SárkányFASZAkértő
TELJES VERZIÓ MEGTEKINTÉSE: Link