Szuper lehetőség adódott,  frissen megismert túratárs párossal indulhattunk útnak a Kamniki-Alpok ( Szlovénia) felé március 23-án délután. Kissé elcsúsztunk az idővel, mivel kijöttek értünk pest szélére. De addig barátnőmmel sütögettünk, legyen mit enni útközben. Kellemes volt az út, Nagykanizsáig a nap is lenyugodott, mi pedig feltankoltuk magunkat elemózsiával. A fiúk felváltva vezettek, mi pedig kezdtük élvezni a kis falvakat, a magyar... Még több

2 hozzászólás Tovább a teljes bejegyzéshez

Hát eljutottam ide is, ahol pálmafák és örökzöldek nőnek mindenfelé. Ahol találkozik a síkság a hegyvidékkel. A véletlen folytán közbeékelődő tavat pedig még a régi időkben Gardának nevezték el. Megannyi vitorlás, szörfös és vízimádó talál itt magának játszóteret. Egész nagyot. Mi is ezért voltunk itt. Vagy mégsem?

Történetünk Zsuzsival még Horvát... Még több

3 hozzászólás Tovább a teljes bejegyzéshez

Tavaly már egyszer nekivágtunk a Schneeberg-nek, amiről Schneeberg-i kaland néven meg is emlékeztem. Idén felszerelés és tapasztalat ügyében is felkészültebben néztünk szembe a céllal, de még így is enyhén (szólva) felkészületlennek bizonyultunk, ami a felszerelést illeti. Ne is menjünk messzebb Judit jégcsákányának hiányánál.
A hosszú hétvége második kirándulását 10 óra körül kezdtük el... Még több

4 hozzászólás Tovább a teljes bejegyzéshez

Úton vagyok. Egyre csak közeledek. Már némely kanyarban látom a havasokat... Ragyogó napsütés kíséri utamat. Elhaladok a híres kolostor előtt, ami Benediktenbeuern faluban áll, épp a Bajor-Előalpok peremén. Kiszállva az autóból meglepődök, milyen meleg van. Hónak a környéken nyoma sincs. Negyed tíz: nincs mese, indulás(ra) fel! 

0 hozzászólás Tovább a teljes bejegyzéshez

Kiszállok a kocsiból. Ragyogó napsütés fogad. Körbe tekintek, és elégedetten nyugtázom, hogy jó helyen járok. Ez kell izzó lelkemnek, tehát: havas hegyekre fel!

Eljött már a 11 is, mire odaérkezek... Még több

5 hozzászólás Tovább a teljes bejegyzéshez