Túra és Túratárs kereső közösségi oldal
Üdv a Túratárs-on, jelenleg Vendégként vagy itt. Jelentkezz be vagy Regisztrálj itt <<<
TÚRATÁRS CHAT | RAKJ A KEDVENCEKBE
TÚRABLOGOK  
 

Segesvár, Segesd és az Eseg-vár
2011/03/07 19:53:46 Küldte: Gejza

Az iskolában gyakran viccelődtünk Segesvár nevével. Tanáraink leintettek mondván, hogy az nem arról kapta a nevét! Pedig tévedtek. No de kezdjük az elején

Honfoglaló őseink a tárgyakra is úgy tekintettek, mint élőlényekre. Azok részeit is testrészekről nevezték el. Például a kancsónak van: füle, hasa, háta, talpa, szája, csecse, nyaka – ha nem is mindig ott, ahol az embernek.

Ugyan így képzelték el a hegyeket is. Mindenki hallott már hegy-hátról, hegy-vállról, hegy-gerincről, hegy-oldalról, hegy-lábról. De van Nyakas-tető, és ahogy a fejsze fejét is a fejsze fokának hívjuk, úgy a budai Vár-hegy fokára is, a Várfok utcán át lehet feljutni.

A turista térképeket böngészve gyakran találkozunk olyan megnevezésekkel, melyek értelmét már csak kevesen ismerik. Ilyen helymegjelölésünk a több féle szó-összetételben megtalálható mál szavunk is.

Ükanyáink, amikor a farsangi bálba mentek, még nem kesztyűbe dugták a kezüket, hanem a muffba. Ez a henger alakúra varrott, két végén nyitott, nyúl-, vagy rókamálból, tehát az állat meleg, hasi szőrzetéből készült alkalmatosság volt. (Ez is kikopott a nyelvünkből, ma már egészen mást értünk a muffon.)

A vörös mellű madarat vörösbegynek nevezzük. A sárga mellűt régen sármálnak, ma sármánynak mondjuk. Az arany mellű sárgarigót, más néven aranymálinkóként is emlegetik. Nem véletlen, hogy a falvak általában a hegyek, dombok, lankák déli, dél-keleti, dél-nyugati napos, kellemesebb klímájú lejtőire telepedtek, ahol megterem a szőlő, gyümölcs, dió. Ez a hegy melle, régiesen a hegy málja, vagy mája.

Budán a Rózsadomb déli oldala a Rézmál. Az Árpád-kilátó alatt találjuk a Zöldmáli-lejtőt. A Balaton északi partján, Alsóörs és Káptalanfüred között van a Középső-mál, és a Gölye-mál. Aszófőtől keletre Vörösmál, Szepezd mellett meg a Végmáli-hegy. Ide sorolhatjuk sok más mellett a KÉK túra útvonalán Jósvafő és Bódvaszilas között Vidomájpusztát, mely a régi térképeken Vidó-mál néven szerepelt, és a Zemplénben Erdőhorvátitól nyugatra a Szőlőmáj-tetőt. De erről kapta nevét a Mecsekben a mésztufa-gátjáról híres Meleg-mányi-völgy is. Ahol meg a déli lejtő köves, az a Kőmell. Ilyen például a Keszthelyi-hegységben, Gyenesdiástól északra lévő dolomit kibúvás.

Amikor a hegy meredek, sziklás, jól védhető északi letörésének szélére várat építenek, s köré épül a település, ez a hegy háta, vagy más néven segge. Innen kapta nevét Erdélyben Segesvár, Somogyban Árpádházi királyaink birtoka Segesd, és a Veszprém melletti Eseg-vár.

 

Nem lenne teljes a kép, ha nem mondanám el a szinonim helyneveket is.

Mert, ahogy a hegynek van foka és segge, úgy a Balaton észak-keleti végét Főnek nevezik. Lásd Fűz és Balatonkajár. A dél-nyugati vége pedig a Fenék. Erről kapta nevét Fenékpuszta.

Egerben és a palóc vidéken így tavasz elején ezt úgy mondják: „Kiülök mán kicsit a verőre!” Vagy is a verőfényes napsütésre, ahol az első tavaszi napsütésre előbújnak a fák tövéből a verőbodobácsok.

Ilyen helynevek a térképen, a Mátraballa környékén: Ravaszlyuk-verő, Dóna-verő, Verő-hegy, Kő-verő. Az északi, hűvös oldal pedig Hetenye-árnyék. Vagy a Bükkben Kács térségében a Nagyverő-hegy és a Karud-árnyék. De a verővel rokon értelmű a Bükkszentkereszt melletti Nagy-dél is.

S hogy Baranyai túratársainkról se feledkezzünk meg, Bonyhádtól délre találunk Nyári-oldalt, meg Hideg-oldalt. Hosszúhetény felett a Hármas-hegy déli fele a Hegyelő, s az északi a Hegymöge.

 

Néhány éve egy Mecseki kis faluban a 87 éves Olga néni suttogta el nekem nagy titokban: "Hogy nem beöszének róla, de jó, ha tuggyátok, hogy napáldozat után az erdükre kitergyesztik hatamukat a sötétcség erőji. Olyikkor aztán – főként az északi ódalakban, hol gyorsibban terjed a zárnyék – elszabadúnak a komisz lélkek. Denevírek viszik hangtalan vergődéssel híred a vőgyek ajjába. Macska baglyok sikolya kísérik útyadat. Hidas és Óbánya között csikaszok settinkednek. (Farkas-völgy és Farkas-árok) a farkasemberről, vagy prikulicsról nem is beszélve. S a Kecske-hát alatt, az árok méllyéin, a kidűtt fák kizött sárkányok lopakodnak! (Sárkány-járás). Orfű környékén, ahol májusban a II. Túratárs Találkozó lesz a Sárkány-kútban és a Sárkány-forrásban lakik a beste lílek. Bár ne szűtte vón anya ki újhódkó arra jáá!"

De a Börzsönyben is van Sárkány-törés, Mátraalmáson pedig Honvéd János, az öreg erdész óva intett, hogy alkonyat után a Sárkány-gödör fele térjek.

De ha már úgy esett, hogy sötétben kell hazatérnetek a túráról, inkább a déli lejtőket keressétek, mert holdvilágos éjeken, az árvalányhaja réteken, ott lejtik táncukat a tündérek. A Budai-hegyekben a Tündérsziklánál, a Bakonyban a Zirc melletti Tündérmajor környékén, s a Békás-szorosban a Nagy-Cohárd alatti Tündérek kertjében.

 

Szádeczky-Kardoss Géza

szadeczky-kg@freemail.hu

+3630/35-439-35

 

 

Címkék: Mál Verő árnyék Sárkányok Farkasok





Bejegyzések 1 - 10-ig. Összes bejegyzésed: 13


Oldal:  1 | 2 | Következő >  Utolsó >>

Gejza
2021/05/14 18:57:22

Kedves Balatin!

Kérlek, mellékeljed a forrást, ahol Segesd időszámítás előtti nevét megtaláltad. Előre is köszönöm!

A kétkedőknek figyelmébe ajánlom a Cartográphia 2019-ben kiadott Bakony Déli rész című 1:40.000-es turista térképén Padragkút templomától nyugatra egy kilométerre a Segg-berek helynevet. Örömmel venném a részletes nyelvészeti magyarázatát!



balatin
2018/01/22 22:02:23

A teljes kép kedvéért , nem lehet így általánosítani és inkább hallgasson a tanáraira. Segesd esetében egészen biztos a tévedés, ugyanis módosult, magyarosodott névről van szó. Eredeti formája ugyan hasonló volt  a jelentése viszont egészen más, ráadásul már az időszámítás előtt is hasonló neve volt.



Gejza
2014/06/10 10:05:58

A napokban a Castrum Bene Egyesület Hírlevele a "Castrum" 2008/ 2 száma került a kezembe. (Ebben a kiadványban régészek adják közre várkutatásaik legfrissebb eredményeit. A nagyobb könyvtárakban helyben olvasható) Ebben olvastam a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum, középkoros régésze Rainer Pál tollából "Segvártól Essegvárig" című tanulmányt. Ennek a bevezető néhány sorát ide másolom:



"A Bánd község fölé délnyugatról emelkedő hegy mesterséges árokkal elválasztott északi végében, széles, lapos tetőn romladoznak, Essegvár csekély romjai. A várat eredetileg Segvárnak hívták. Ugyanis a középkori magyar nyelvben nem csak az emberi test bizonyos domborulatát nevezték meg e szóval, hanem a természetben található hasonló alakzatokat is (vö. pl. Erdélyben Segesvár). Az Esegvár, Essegvár elnevezés a XV. században tűnt fel, de a két féle név még jó ideig párhuzamosan élt egymás mellett, míg végre az Essegvár változat kiszorította a "szalon képtelenné vált" Segvár nevet. Hasonlóan alakult a várat évszázadokon keresztül birtokló  nemesi család, a Lőrinte nemzetségbeli Segváriak illetve Essegváriak névhasználata is"



Az idézett tanulmány végén bőséges irodalom jegyzék is található. Fájdalom, de ezek sem kerültek fel a világhálóra. Viszont az Országos Széchenyi Könyvtában mindenki számára hozzáférhető.



Gejza
2013/04/16 19:57:06

Kedves Túraszaki!



Ha eddig azt hitted, hogy hibátlan, és tévedhetetlen vagyok, akkor el kell mondanom, hogy ez nem így van. Blogot írtam, nem tudományos értekezést. Így jegyzeteket sem mellékeltem hozzá. A Segesvárral kapcsolatos infót Binder Pál tanár Úr mondta el egyik előadásán. Sajnos ő már nincsen közöttünk, így nem tudok rákérdezni a részletekre. A tanár úrnak számos munkáját megtalálod a neten, némi kereséssel talán erre is megleled a feleletet. Örvendek,  ha esetleg tudtam valamiben segíteni.


Ha eddig azt hitted, hogy hibátlan és tévedhetetlen vagy el kell mondanom hogy ez sem így van. Én azonban nem láttam értelmét, hogy jóakaratú tévedéseidet szóvá tegyem. Nem kívánom minősíteni a világhálóról kimásolt kullancsról írt blogodat. Helyette leírtam, amit a kullancsokról tudtam. Folytathatnám a Spartakusz ösvénnyel, de minek? Ez az oldal nem a veszekedésről szól. Örömmel  várom újabb írásaidat!


 



 



Gejza
2012/10/19 13:05:49

A minap a Széchenyi levéltárban egy könyvet kerestem. Négy példányuk van belőle. Hármat  kölcsönöznek, a negyediket csak az olvasóterembe lehet pár órára megkapni, de arra is több hónapos előjegyzés van. Azt tanácsolták, nézzem meg hátha felkerült már a világhálóra? A munkacsoporttól megtudtam, hogy 2001 óta folyamatosan dolgoznak a könyvek feltevésével. Az eltelt 11 év alatt az akkori anyag 1,3 %-ával végeztek, de a könyvtár azótra közel másfélszeresére gyarapodott. Így hosszú évtizedekig még a papír alapú könyvekben kell gondolkodnunk.


Más: A kutatók és egyetemitanárok eredményeiket ma is elsősorban könyv alakban jelentetik meg. Így akarják elejét venni a szöveg lopásoknak. Például az általam a túratársra feltett "Kell-e félni a kullancsotól" című blogomat az új Túrista Magazin főszerkesztője egy az egyben kimásolta,  és a 2012. 2 számban saját nevén megjelentette.  A Wikipédiára elsősorban a 35 évnél fiatalabbak teszik fel eredményeiket. Ezt azok olvassák, akik az adott szakterülethez nem értenek. Viszont őket kérik fel, hogy értékeljék az olvasottakat. Ha több ezren megbízhatónak mondják, akkor az anyag jó minősítést kap.


Csak egyetlen példa ezzel kapcsolatban: Egyik politikusunk beszédeit a következő szavakkal szokta befejezni: "Hajrá magyarok, hajrá Magyarország!" Politikai ellenfelei ezt angol nyelvre úgy fordították le, hogy "Hülyék a magyarok." Ezután több tízezerszer ráklikkeltek, és az automata rendszer megbízhatónak minősítette. Az erőteljes tiltakozásra azóta ezt az anyagot levették ugyan, de ez jól példázza az oldal szavahihetőségét. Mind ez persze nem zárja, hogy az oda felkerülő írások között hasznosak is akadjanak.



Gejza
2011/03/10 21:38:46
2011/03/10 09:02:45





Nálam azért a Segges-vár kiverte a biztosítékot.  A 
Wikipédia szerint a városnév eredete:  „Az ősi magyar seg, ség dombot, halmot
jelentett. Ebből keletkezett –es képzővel és az erősséget jelölő vár
utótaggal a település neve.”


Fura, hogy leírsz dolgokat, amit Google kereséssel 10 mp
alatt ellenőrizni lehet.


Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Segesvár
, hogy az olvasónak legyen összehasonlítási alap…..


Kedves Túraszaki!


Elöször is szeretném megköszönni a hozzászólásodat! Hogy te mit hiszel és mit nem, az a te magán ügyed. A netre sokan, sok mindent feltesznek, és azok ellenkezőjét is. Így hát arra hívatkozni, elég bátor dolog. Tegyük fel, hogy neked van igazad. De akkor kérlek, azt is keresd meg, hogy a hegyek északi oldalát hogyan nevezik?


Más: Próbáljunk meg egy kicsit együtt gondolkodni!. a  Kárpát-megencében közel kétezer vár van. Az általad olvasott szómagyarázat majdnem mindegyikre érvényes lehetne. Ebből az következne, hogy több tucat ilyen nevű várnak kellene lennie. ezzel szemben - tudomásom szerint - csak ez a három van. Viszont ezek közül mindháromra érvényes az az állítás, hogy a gerinc északi letörésére épültek.


Viszont valószíbnűnek tartom, hogy az általad talált magyarázat érvényes a Ság-hegyre, Ságodra, Ságújfalura, A Siófok melletti Ságvár községre, sőtt valószínűnek tartom, hogy az Őrség is valójában őr-dombvidéket jelent. Továbbá nyelvészeink szerint a seg, ság szóval rokon érlelmű az ormán szavunk is (Ormánság, orom) ebből pedig az következne, hogy ilyen szóösszetételő várakkat is kellene találnunk



tabletta
2011/03/08 22:36:26

Még ilyent!



katica
2011/03/08 21:28:27

Köszi, ez nagyon érdekes volt!



kallaipisti
2011/03/08 20:35:41

Nagyon érdekes fejtegetés!!! :)



Loobelt
2011/03/07 21:35:04

Ezt nagy élvezet volt olvasni!!! Köszi!




Oldal:  1 | 2 | Következő >  Utolsó >>


*** Túratárs.com - Túra és Túratárs kereső közösségi oldal ***

Rendszerünkön keresztül a túrát és egyéb outdoor programokat kedvelő emberek megismerkedhetnek egymással, közös túrákat szervezhetnek melyet a túranaptárban helyezhetnek el vagy együtt csatlakozhatnak egyéb szervezett túrákhoz. Az oldalon lehetőség van saját profil kialakítására, melyen keresztül a tagok bemutatkozhatnak egymásnak, illetve feltölthetik kedvenc túrafotóikat. A kapcsolatfelvételről üzenőrendszer és chat gondoskodik.