Szeretném előrebocsájtani, hogy csak a saját véleményemet írom le, és ennek esetleg semmi köze a valósághoz...... de úgy látom, a turatars.com eléggé "leült".....

Gondolom nagyon sokan nagy várakozással tekintettek ennek a portálnak a megalakulásához, nagy dolgokat vártak, áttörést, egy csomó jó és új dolgot, társaságokat, vidám csapatokat, egy kis élénkséget, pezsgést. Sokan úgy gondolták, "na, most végre itt lesz egy csomó hasonló érdeklődésű ember, akik között gyorsan egymásra lehet találni, barátokat, ismerősöket, túratársakat lehet szerezni". Nyári csavargásokat, hétvégi kerekezéseket, hosszú gyalogtúrákat, stb. stb., mindenki egyénileg amit csak szeretett volna. Aztán ez valahogy mégsem jön össze.....

Ennek az okai úgy gondolom legfőképpen Önmagunkban keresendő!!!!!!!  Attól, hogy kaptunk egy lehetőséget, egy "Óriási hirdetőtáblát", ahová kitűzhetjük magunkat, nem sokat teszünk meg annak érdekében, hogy megtaláljanak minket, hogy valaki felfigyeljen ránk. Megmaradtak a félelmeink, a gyávaságunk, a szerénységünk, megmaradtak a mindennapos szokásaink, megmaradtak a szokásos teendőink, eleget teszünk a "hétköznapjaink" szokásos elvárásainak. Egy órával sem lett több szabadidőnk, sem több pénzünk, azzal, hogy regisztráltuk magunkat, nem változtak a vágyaink, kívánságaink sem, megvannak konkrétan a terveink, elgondolásaink, megmaradtak az elvárásaink a társakkal szemben... a túrákkal, az álmokkal szemben....pedig az álmok akkor a legszebbek, ha szabadon szárnyalhatnak, ha nincsenek kötöttségek, ha hagyjuk őket, hogy megtörténjenek, csak éljük át őket...

Valamelyik nap átnéztem kb. 350 (!!!!!) túratárs oldalát, amelyet a keresőprogrammal szűrtem ki. Teljesen átlagos keresési feltételeket írtam be, amire vagy 1080 potenciális túratárs jött ki Ezek közül néztem át azt a kb. 350-et....  az eredmény lehangoló volt!  Rengetegen csak a minimális adatokat töltötték ki, magukról az ég világon semmit sem hajlandók elárulni, még azt sem, hogy sárkányrepülni szeret vagy bungi-jumpingozni???? Volvós autóstúrákat szeret csinálni, vagy expedíciókat szeret vezetni???? Egyszerűen egy csomó tagról nem lehet tudni, hogy miért regisztrált???? Mit szeretne, mit keres, kit keres???? Nem tudni, hogy mit vár?? Azt hogy a neve, az évei száma és a 2x2 cm-es fotója alapján (ahol ő maga egy gombostűfejnyi) százak jelentkezzenek nála és túrázni hívják???? Nem értem. Én már legalább tettem egy lépést mások felé, azzal, hogy körülnéztem a portálon, de rengeteg túratársnak csak annyi szerepel az oldalán, ami a minimális regisztrálási feltételeknek megfelel. És természetesen egy csomó oldalt átnézve, megint csak találtam nem is kétértelműen olyan oldalakat, akik nem is túratársat keresnek, hanem egyértelműen csak társat. Persze ez nem baj, semmi kifogásom ellene, de akkor nem ártana, ha egy kicsit aktivizálná magát..... akkor egy kicsit jobban észre kellene vetetnie magát, mert így bizony az sem fog menni... Már több, mint 5500 tag van, de még mindig rengeteg olyan oldal van, olyan túratárs, akinek az oldalát még 30-an sem nézték meg, vagy nem találták meg!!!!!!!

Találtam túracsoportokat, ahol megpróbálnak ténylegesen is tenni valamit, és természetesen jónak tartom a túraeseményeket is, a naptárat, ahová mindenki felhívhatja mások figyelmét egy-egy nyílt túrára, de valahogy ott sem azt tapasztaltam, hogy pezsegne az élet... 10-15 évvel ezelőtt egymagam ennél nagyobb "életet" tudtam produkálni egy 50 fős egyesületben.... minden hétvégén volt bringatúra, minden nyáron volt 4-5 db 2-3 napos és 1 db 10 napos túra, aztán külföldi túra....

Talán nincs az embereknek elég ideje ahhoz, hogy lehetőségeket keressenek itt ezen a portálon, mindenki azt várja, hogy a saját ajtaján kopogjon valaki?? Ahhoz elsősorban támpontok, adatok kellenek Jót mosolyogtam, mikor valaki oldalán annyit olvastam, hogy "szeretek kirándulni", aztán a "Magamról" rovatban csupán enyit: "magamról majd csak szemtől szemben".... és kinek a szemében??? Az nem ismeretes senki számára, hogy vannak, akik kimondottan a fiatalabbak társaságát kedvelik, van aki kimondottan az öregebbekét, van aki az "egyszerűbb", "hétköznapibb" emberek társaságát kedveli, vannak akik a művelt, világlátott, iskolázott, többnyelven beszélő intellektüellek társaságát? Azt várja, hogy majd 50-en fognak "ugrani" a minimális adatokat tartalmazó oldalára, ahol ő majd kénye-kedve szerint válogathat: "ez jöhet, ez nem jöhet, ez pláne, na ezt ki lehet próbálni...."??? És sokkal rosszabb, aki messzemenő következtetéseket von le abból a néhány mondatból, amit más magáról sejtetni enged...

Mondom, ez csak az én véleményem, lehet, hogy rosszul és pesszimistán értékelem a dolgot, ami már csak azért is furcsa lenne, mert egyáltalán nem tartozom az unalmas, károgó, pesszimista emberek közé.

Én csináltam magamnak egy saját honlapot is, amit eddig kb. 17000-en láttak már, és amint az egyik blogomban leartam, már vagy 50-en jelentkeztek is túratársnak. (Hogy nem lett belőle hosszútávú, az már egy más kérdés... egy másik blog témája) Én ezt nem annak tulajdonítom, hogy rejtélyes, misztikus, ködbe burkolózó voltam, egy magába zárt titkolódzó, titokzatos alak, aki a titokzatosságánál fogva megragadta az embereket, hanem mert nyíltan és őszintén leírtam, milyen túrákat szoktam csinálni, mik az elvárásaim, milyenek a szokásaim, milyen a hozzáállásom, a toleranciám, a természetem, miket kedvelek és miket nem....stb. Ezekből sok ember erőt és bátorságot merített ahhoz, hogy jelentkezzen és tegyen egy próbát. Sok olyan dolgot találtak, amik bennük is megvoltak, sok hasonlóságot fedeztek fel, akár jó akár rossz oldalon és ez ösztönözte őket, hogy találkozzunk. (Sok hölgy azt gondolja, a titokzatosság rendkívül vonzó dolog, csak sajnos sokszor derült az ki, hogy nem titokzatos és sejtelmes volt, hanem egyszerűen unalmas és az életben, szemtől szemben sem volt képes saját magáról, vagy akármi másról 3 értelmes mondatot kinyögni....."nem történt velem semmi érdekes"....."átlagos életet élek"....és csak azt várták, hogy végre valaki nyomja nekik a sodert és hallhassanak valami érdekeset.... aki semmiről és senkiről nem tud beszélni, az jobb, ha nem keres társaságot....)

Van szerencsére még mindig 1-2 barátom, néhány kedves ismerősöm, munkatársam, stb., akiket egyszerűen fel tudok hívni csütörtökön vagy pénteken és meg tudom kérdezni, hogy nincs-e idejük, kedvük egy szombati tekergéshez. Sokan persze azt mondják, hogy nincs, családi programot terveznek, vásárolni mennek az XY nagyáruházba. Erre én: és arra nem gondoltatok, hogy mondjuk bringával menjünk a budakaéászi, békásmegyeri, óbudai, akárhovai XY nagyáruházba, bevásárló központba???? A bringás csomagtartóba sokkal több cucc bele is férne és könnyebb lenne hazahozni, miközben tekernénk is egy kicsit??? És van, hogy ez bejön!!!! És elmegyünk bringával. Ez természetesen nem kerékpártúra, csupán egy olyan közös "megmozdulás", amikor találkozhatom a régnemlátott Valakivel, és dumálhatunk egy óra hosszat.... persze ilyenkor meg lehet beszélni egy-egy közös kerékpártúrát is, és akkor lesz belőle valami. De ha sohasem találkozom senkivel és sohasem beszélek senkivel, akkor abból sohasem lesz közös túra, közös program! Nem tudom, hogy a portálon levő túratársak ezt miért nem tehetik meg?? Hogy felhívják egymást telefonon és rákérdezzenek: Nincs kedved holnap egy rövid túrához, egy pár órás bringázáshoz?? Nem jössz el megnézni a Molnár szigetet Soroksáron?? Bringaút megy egészen odáig. Ja???? Hogy még nem is hallottál felőle??? Én meg már egy csomószor jártam arra... talán ha többet kimozdulnál otthonról, te is tudnád...

Én már elmúltam 50 éves, de amikor csak tehetem, minden hétvégén lemegyek bringázni valahová. Nincs arra szükségem, hogy minden hétvégén 80-100 km-es túrákat tegyek a Börzsönybe, Mátrába, Pilisbe, Visegrádi-hegységbe, nagyon kellemesen el lehet tekeregni akár itt Budapesten is vagy 40 km-t, a külvárosban, a környező kis településeken. Hányan tudják, hol van a Wágner Manó tér??? És azt is tudják, hogy a kerékpárút ott megy el mellette és Budapesten van???? Van, aki már végigkerekezte Budapest összes kerérpárútját??? Hányan élnek bringások Budapesten, akik már átmentek az MO-ás északi hídján?? Hány bringás volt a káposztásmegyeri Aquaworldnél?  Minden bringás átment már a Mária-Valéria hídon Esztergomnál?? És nem is vágyik rá??? Hányan látták már a Délegyházi tavakat? Tudják, hogy a Csepel-sziget mekkora bringás "paradicsom"??? Én is természetesen túratársakra vágyom, akik elkísérnének egy-egy utamon. Én is várom, hogy csak úgy jelentkezzenek.... de persze az ég világon senki sem jelentkezik (1 kivétellel!!!!) Ezért valamivel nekem is többet kell tennem. Vagy alakítanom egy túracsoportot, amit meg kell próbálni aktiválni, mozgásba hozni, vagy csatlakozni kell valamelyik túracsoporthoz, és ott egy kicsit felkavarni az állóvizet, vagy valami figyelemfelkeltővel minél több túratársat "aktívvá" tenni, ami azt jelenti, hogy nem csak a "vágyaiban" kell hagyni kerékpározni, hanem a valóságban....elérhetővé kell tenni. Egészen biztos vagyok abban is, hogy vannak jócskán, akik csak a vágyaikat teregették ki, azt, amit szeretnének csinálni, de erre se idejük, se pénzük, se társuk nincs, és az elvárásaik, az elképzeléseik annyira konkrétak, hogy annak nincs "élő, létező" megfelelője. Tehát először eléggé nyitottnak kell lennünk ahhoz, hogy valamit befogadhassunk, és csak aztán lehetünk koknkrétak, ismerve annak minden kizáró, kirekesztő veszélyét is.

Na jól van, elég.... megint csak elmélkedtem, ahelyett, hogy bringáztam volna....

Címkék: ...ez A Helyzet