Túra és Túratárs kereső közösségi oldal
Üdv a Túratárs-on, jelenleg Vendégként vagy itt. Jelentkezz be vagy Regisztrálj itt <<<
TÚRATÁRS CHAT | RAKJ A KEDVENCEKBE
TÚRABLOGOK  
 



Teljesítmény és tájfutó túra az OTT első napján
2010/07/29 09:08:20 Küldte: Kontroll

In medias res… az még nem is lett volna gond, hogy az indulás napjára – az egyébként csodálatos több napos Tisza kenutúra vajmi kevés negatív mellékhatásai egyikének eredményeként – kissé elgyepáltan keltem, de a rossz közérzet kimondatta velem a telefonban (a vonal másik végén két igaz jóbarát) indulás előtt egy órával, hogy talán nem megyek. Kontra: „akkor én sem”… na jó, szedjük össze valahogy magunkat, útközben sikerült elrágcsálnom egy almát kerek 1 óra leforgása alatt (azért a sikerélmény OTT volt).

 

Ilyen állapotban – gondoltam én -, jó lesz egy könnyebb 15 km körüli túra, s mivel úgyis a nyár legmelegebb napját harangozták be a találkozó 1. napjára, a forrástúra ideális választásnak bizonyult. Az első forrásnál időérzékem megszűnt létezni egy nőnemű lénnyel folytatott diskurzus alatt, így szűk 1 órás késéssel indultam a csapat után.

A felszerelésem: 1 üres flakon és egy fényképezőgép.

A felszerelésem többi része - amik olyan hasznavehetetlen tárgyak tömkelege, mint a pénztárca, vagy telefon -, már úton volt egy közös táskában a hegyre.

A programot tudtam, s célomul tűztem ki a csapat beérését.

Mátrafüreden egy boltba betérvén lefényképeztem a térképet, ezek után volt fogalmam arról, hogy hova tova.

Hajtottam, ahogy tudtam, de a csapatot sehol sem találtam.

Egy-két megválaszolatlan kiáltás a Mátrában, aztán rájöttem, hogy fáradok; egész nap nem ettem semmit - az almát kivéve –, s a rosszullét egy út szélére sorakoztatott kivágott fatörzsek kényszerű lakójára invitált… elaludtam.

1 óra alvás után csillagokat láttam, erre „gyorsan” aludtam még fél órát.

 

Kezdtem aggódni, hogy ha az a két fél találkozik, akik persze külön-külön azt gondolják, hogy éppen a másik helyen tartózkodom a másik féllel, előbb-utóbb felteszik a kérdés, hogy na, de akkor HOL vagyok?

Nehogy itt fejlámpával kelljen engem keresni, pár óra és sötétedik, jót aludtam, de az éjszaka ki van fizetve fürgének a táborban, s ez már azért elég indoknak bizonyult az út folytatásához (a döntő érv :D).

 

Egy gyors eltévedés azért még belfért, na nem olyan komoly, csak egy 5-6 km körüli.

Felértem a csúcsra, s mivel senki nem távozott autóval a helyről, elkezdtem futni lefelé az út mentén, de senki nem állt meg az őrült futónak, aki mérgében rá is állt a túra útvonalra.

Azért néha kikacsintottam az útra is, s láss csodát, 3 km-re Sástótól megállt egy szlovák cabrió, aki levitt a célig.

Alig vártam, hogy leérjek, s ahogy ott álltam csurom „vizesen”, koma meglátott, s már nyúltam a pálinkáért, amikor egy hang fentről megszólított, hogy 2 túratárs bajba került, itt az autó kulcsa, menj értük Galyatetőre. Persze, már repültem is, üres gyomorral életem vágya ez volt.

Persze útközben ilyenkor illik vacakolnia a térerőnek és fél óráig állni rossz helyen a járgánnyal az út szélén téves infó miatt, de nagy nehezen sikerült rátalálnunk egymásra.

A kerékpárok felszerelése után indultunk haza… de még hogy: 1 kanyar, 2 kanyar… csatt… és már jött is a kiabálás, hogy állj meg! Leszakadt az egész kerékpártartó, ami már annyira eldeformálódott, hogy használhatatlanná vált, így a 3 fős társaság azt beszélte meg, hogy 2-en maradunk a járgányokkal, míg postafordultával a 3. tag elfurikázza a saját kerékpár tartóját.

 

Szóval kettesben maradtunk a semmi közepén, dézsávúm volt, de szerencsénkre nem csak a kerékpártartó szakadt le, hanem az ég is, s már-már a nyakamban éreztem a vihart, egyszer csak megjelent fél órán belül az autónk, aminek vezetője visszaforult, mert lent már hatalmas felhőszakadás volt, s azt sütötte ki, hogy ott és akkor lezárjuk a kétkerekűeket, s majd valamikor visszafordulunk értük.

Nos, ennyit az első napról, a szép az egészben, hogy természetesen este alvás nem volt… miért is??

 

 

Üdv mindenkinek: Kontroll






Bejegyzések 1 - 10-ig. Összes bejegyzésed: 21


Oldal:  1 | 2 | 3 | Következő >  Utolsó >>

steve67
2010/08/06 23:57:26

jó állapotban ült autóba Peti!

Láttad Rotó, hogy milyen állapotban volt?



remeron
2010/08/01 18:41:32

Jó ember vagy Peti!



steve67
2010/07/31 23:55:14

Peti!

A Tesómmal a segítségnyújtást nem "szimplának" nevezném!

Jó döntést hoztál!

István



talpnyomtalanul
2010/07/31 22:16:55

Hali! 


Sokáig töprengtem, hogy reagáljak-e, végül csak nem bírtam ki! Először is ezen a nyilvános fórumon is megköszönöm Fürgének és csapatának a találkozót. Valóban más szervezni és részt venni. Egyik oldalon a munka, a felelősség , a másik oldalon az élvezet. Persze az sem mindegy, hogy már ismert barátok közé mész, vagy még akkor ismerkednél. Mindent lehet jól és még jobban csinálni a tapasztalatok alapján. Lehet, sőt kell is észrevételeket, javaslatokat tenni, de talán nem megbántva a másikat. Mert ne higgye senki tévedhetetlennek és tökéletesnek magát! Utólag más mindent megítélni, mint az adott, sokszor gyors döntést igénylő pillanatban. Kedves R0t0! Egy fotón fedeztem fel ezt a nevet a TOM alatt, így utólag már be tudlak azonosítani. Azt írtad, hogy „javítónevelő, pedagógiai célzattal” írtad amit írtál. Talán a 14 év korkülönbség miatt érezted így? Én több mint 14 évvel vagyok idősebb nálad, de tudom, hogy ez nem érdem, hanem állapot. Való igaz, a kor növekedésével általában a tapasztalások, és némi begyűjtött tudás is segíti az embert, no és az asszonyt! Mégsem gondolnám, hogy nyilvánosan ostobának és felelőtlennek nevezni egy segítő szándékú fiatalt, még ha talán utólag nem is a legjobbnak látjuk a döntését, semmiképp nem lehet jó pedagógiai módszer! (De ez csak egy öreglány véleménye!) Annyit azért megjegyeznék: ha túra közben elkeveredtem volna, valamiért segítséget kellett volna kérnem..., igazán kakiba kerülök, mert nem volt egy telefonszámom sem. Ez persze lehet az én hibám, mert elkerülte a figyelmem. Hiába az öregek már csak ilyenek. No és egy „nagyember” mondta: a nők és a kétballkezesek találékonysága határtalan!  De nem ragozom tovább! Mindent lehet, csak kellő tisztelettel és szeretettel szóljunk társainkhoz, bármilyen korúak is. Mert csak így érdemes az önként vállalt színes, nagy CSALÁD-hoz tartozni! Szeretettel és üdvözlettel Mindenkinek!



Kontroll
2010/07/31 10:32:04

Aki leostobáz és felelőtlenez egy „szimpla” segítségnyújtás
miatt, arról nem gondolom, hogy a szimpátia legcsekélyebb szikráját is
gyújtottam volna benne… na de utóbbi üzenetedet már valóban békésebbnek ítélem



furge
2010/07/30 15:30:59

Huhh! ....  


Úgy gondolom,hogy ez egy jó írás. JELlemrajz kontroll túratársról. A hozzászólásokban is sok igazság van. Nem tudom,mit tettem volna JELen esetben,viszont sokszor ezek az apró előJELek intő JELek (otthon maradt valami,nem nálam van,stb) mindig JELentéssel bírnak. Igaz ez csak utólag derül ki,hogy mekkora volt a JELentősége. Szerintem.

Ami a segítség nyújtást és a segítő szándékot illeti dícséretes,viszont r0t0nak adnék igazat és legfőképpen azért,mert nem balesethez ,vagy nagyobb bajhoz kellett szaladni. Tehát lehetett volna még egyszer átgondolni az egészet. Nem beszélve arról,hogy talán én is tudtam volna segíteni. Esetleg más táboron kívüli segítséget igénybe véve (ha már addig mindenki ivott). Ez viszont azért nem is volt lehetséges,mert én mindezt csak másnap tudtam meg .


Szerencsére a nagyobb baj elmaradt.


Blogot vasárnap este teszek ki az egész OTT-ről, ötlettől az elbúcsúzásig. Nem fogok nagyon sokat írni,csak úgy hogy a lényeg benne legyen!


Egy röpke JEL entést Sástóról.





repeics
2010/07/30 14:20:10

Hát ezt magyarázom én is... A hétszázát!!



Sierra
2010/07/30 14:13:15

Megy az öreg székely a feleségével szekéren Kolozsvárra. Egyszercsak bele csap a villám a mellettük lévő fába. Megszólal az öreg:

- No!

Mennek tovább, megint lecsap a villám a közelükbe, mire a székely:

- No, no!

Kis idő múlva, egyszercsak belecsap a villám az asszonyba. Mire az öreg:

- No, azért!


A vicc és a blog között nincs analógia... viszont inkább nevessünk, mint komolykodjunk






repeics
2010/07/30 10:20:52

 szegény Peti, sztem legmerészebb álmaiban sem gondolta, hogy ilyen mély gondolatokra fogja ébreszteni túratársait a kis humoreszkjével   ... ami bennem megfogalmazódott: lehet élni mindig megfontoltan, mindent szépen előre megtervezve, minden létező írott-íratlan szabályt betartva, mindig józanul gondolkodva, csak kérdés, hogy érdemes-e...



steve67
2010/07/30 00:12:04

Rotó!

Én kértem a Tesómmal segítséget Petitől. Önzetlenűl, fáradtan jött, hogy visszataláljunk a táborba.Nem törődött azzal, hogy milyen fáradt volt.Tőlem nem kérdezted meg mi történt, csak hallomásaid lehetnek, akkor hogyan is ítélkezhetsz?

Kevés ilyen túratárs létezik, aki ezt megteszi.Nem minden megy gördülékenyen, a kerékpár se akart felfelé gurúlni az úton.Én mosolyogva gondolok vissza az egészre, hálával tartozom Petinek!

István





Oldal:  1 | 2 | 3 | Következő >  Utolsó >>


*** Túratárs.com - Túra és Túratárs kereső közösségi oldal ***

Rendszerünkön keresztül a túrát és egyéb outdoor programokat kedvelő emberek megismerkedhetnek egymással, közös túrákat szervezhetnek melyet a túranaptárban helyezhetnek el vagy együtt csatlakozhatnak egyéb szervezett túrákhoz. Az oldalon lehetőség van saját profil kialakítására, melyen keresztül a tagok bemutatkozhatnak egymásnak, illetve feltölthetik kedvenc túrafotóikat. A kapcsolatfelvételről üzenőrendszer és chat gondoskodik.