TELJES VERZIÓ MEGTEKINTÉSE: Link
Cím: Novemberi éjszaka a hegyen
Címkék:
Blog Beljegyzés: Normal 0 21 false false false MicrosoftInternetExplorer4 /* Style Definitions */ table.MsoNormalTable {mso-style-name:"Normál táblázat"; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; mso-style-noshow:yes; mso-style-parent:""; mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-para-margin:0cm; mso-para-margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:10.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-ansi-language:#0400; mso-fareast-language:#0400; mso-bidi-language:#0400;} 2018. November Ismét csináltam egy jó kis kintalvást az erdőben. Előző este már a teraszon aludtam, ruhában, csak takarózva egy hálózsákkal. Simán aludtam reggel 6-ig, akkor a világosság miatt felébredtem, átmentem a befűtött szobába, és ott még aludtam tovább 11-ig : - ) Ezen a napon, délben felmentem az egyik közeli hegyre, ahová rendszeresen járok és ott aludtam. Kemping bicajjal mentem, hátamon a nagy hátizsákkal, a kormányon meg a hálózsák felkötve, jól nézhettem ki, szerencsére nem sokan láttak. Útközben megálltam egy forrásnál, megtöltöttem az üresen hozott pillepalackomat, és elbeszélgettem ott egy helyi emberrel, aki sok kannát töltött meg, vitte haza inni. Sokan járnak ide a helyiek, van, aki csak ezt a vizet issza. Azt is mesélték már, hogy meggyógyult a rákos tőle, meg a 90 éves is 80 évessé vált a forrásvíz hatására. Erről az emberről kiderült, hogy szomszédom, mert bár pár km-re lakik tőlünk, de nincs más ház közöttünk, tehát szomszéd. Meg is beszéltünk, hogy egyszer meglátogatom egy pálinkára. Az erdészeti aszfaltúton 500méternél közelebb tudom megközelíteni a hegyet. Persze végig emelkedő, és pár helyen nagyon rossz állapotban van a burkolat. Azért így is gyorsabban ott vagyok, mint gyalog. Az összecsukható kemping bicajt szétnyitottam középen, a csavart kivettem a zárból, így hatástalanítottam, mert a csavar nélkül nem lehet összecsukni és használni. Ezután az úttól vagy 50méterre az erdőben, egy árokban egy fához lakatoltam és teljesen betemetem avarral, hogy kis sem látszott (avargyűjtésre mindig van nálam nagy sittes nejlonzsák, azzal gyorsan megy). A lakat kulcsát és a kiszedett csavart 10-20 méterrel odébb egy kő alá rejtem el (azt nem árulom el, hogy melyik alá : - ) Innét már, igaz, hogy csak 500métert kell gyalog mennem, de ez alatt majdnem 200m szintemelkedés van a hegytetőig. Felvittem a nagy hálózsákomat (ami extrémben -37-ig jó, és már aludtam benne a teraszon -14-ben is), tehát az nem volt kérdés, hogy fogok-e fázni, hiszen ezen az őszön/télen még nem voltak mínuszok, még reggelente sem. Fent tüzet raktam, fát gyűjtöttem estére, farigcsáltam, és felderítettem a közvetlen környéket (inkább csak ellenőriztem, mert ismerek már itt mindent), és elkészítettem az alvóhelyemet. Rég óta fentem a fogam egy jó somfa botra, most azt is sikerült megtalálnom egy szél által kidöntött sombokor egyik ága képében. Kiástam az elrejtett tartalékaimat is. Volt még 3liter ivóvizem (6x0,5L pillepalackos ásványvíz), amit, még pár hónappal korábban, egyszer ejtőernyővel dobtam le ide. Egy későbbi idelátogatásom alkalmával pedig elástam. Ebből melegítettem 0,5L forró vizet és csináltam egy kínai poharas garnélás tésztalevest. Hoztam két főtt tojást is (amit tegnap este otthon a szabadtűzön főztem), meg két almát, meg pár müzli szeletet. Ja, meg egy csomag puffasztott rizsem is volt, kenyér helyett, erre csöpögtettem a 10cm –es kolbászom zsírját, sütögetés közben. Szóval, jól bekajáltam. Nagyon hosszú volt az éjszaka, hiszen 16-kor lement a nap, 17-kor már tök sötét volt, reggel meg 5-6 körül világosodik. Ez 12-13 óra. 17-től este 20-ig még ültem a tűz mellett és az élet dolgain gondolkodtam, 20-kor meg elmentem lefeküdni. A várban az egyik gödörbe hordtam vagy 3-4 zsák avart, jó puha fészkem lett. Oda, egy sátorponyvára tettem a hálózsákot, amin volt még egy külső vékony védőborítás is. Csak alsónadrágban aludtam benne. Nagyon szép csillagos egem volt, már nincs lomb a fákon, szépen látszik az ég, láttam 5-6 hullócsillagot is mielőtt elaludtam. Éjjel egyszer-kétszer felébredtem, de amúgy tökéletesen aludtam reggel 5.30-ig. erős szél fújt egész éjjel, zúgtak a levélnélküli fák. 6-ra állítottam a telefonom ébresztőjét, de már világos volt, korábban ébredetem kicsit. 6-ig még pihengettem. A legrosszabb a reggeli felkelés volt. Nem sütött a nap, mert felhős volt azon a részen az ég, fújt a szél, és minden nagyon vizes, harmatos volt. Ki kellett jönni a jó meleg hálózsákból és felöltözni. A ruhámat éjjelre a hálózsák tároló tasakjába tettem, és a fejem alatt volt párnának. Sietnem kellett haza, mert egy másik programra, 9-re kellett odaérnem. Elástam az itt maradó dolgokat, otthagytam a most felhozott alumínium edényt is. Nagyon szép volt a reggeli táj, a völgyekben mindenhol köd ült. Fotózgattam is párat. Hamar lent voltam a bicajnál, kiástam, üzemképes állapotba hoztam és most jött a legjobb rész: szinte tekerés nélkül gurulhattam hazáig. A forrásnál még gyorsan megtöltöttem a palackomat és gurultam tovább. Kevesebb, mint egy óra alatt otthon voltam. Volt még időm fürödni is egyet, reggelizni, majd 8 után nem sokkal, mehettem is tovább a dolgomra. Jó volt, nagyon tetszett. Az is érdekes volt még, hogy milyen gyorsan lehűlt a levegő. Napközben annyira meleg volt, hogy mindent le kellett vennem felülről, egy szál pólóban matattam, hordtam a fát, stb. még melegem is volt. Aztán, ahogy ment le a nap, felugrott a két melegítő felső, meg a vastag kabát, kötött sapka, kesztyű, és még úgy is fáztam a tűz mellett (a tűzzel ellentétes oldalamon, mert akkor a jól átmelegedett kövek már kellemesen sugározták a hőt). Állatot egyet sem láttam, csak pár madarat, embert csak egyet, odafelé a kútnál a „szomszédot”. Legközelebb már mínuszban fogok menni, és azt hiszem, hogy ismét lepényt fogok sütni. Tűzörző