Túra és Túratárs kereső közösségi oldal
Üdv a Túratárs-on, jelenleg Vendégként vagy itt. Jelentkezz be vagy Regisztrálj itt <<<
TÚRATÁRS CHAT | RAKJ A KEDVENCEKBE
TÚRABLOGOK  
 



Fagyalos-Szvidovec 2. rész
2010/12/13 23:07:53 Küldte: pavluxek

 

A Csornahora az Ikerhavasról. Bal oldalon a Hoverla (2061m) és a Kőhavas (Pietrosz, 2020m), középen az Ősztető (Gutin-Tomnatik, 2018m) és a Kökörcsines (Brebeneskul, 2035m), jobbra a Pop Ivan (2020m).

A távolban bal oldalt a Toronyága (Toroioaga, 1930m), jobbra a Várkő (Farcau, 1959m), a Máramarosi-havasokban, de már Románia területén … vagy valami ilyesmi…

A visszaút különösebb izgalmak nélkül telt. Kissé összegyűltek a felhők, zengett az ég, de az albán légvédelem által kifejlesztett klasszikus módszer alkalmazása (bot rázása az ég felé, némi kiabálással nyomatékosítva) meghátrálásra kényszerítette a felhőket, így ezen a napon - kivételesen - nem áztunk el.

 
A Szaniszló-patak völgyfője az Asztaggal

Nagy-Katlannál

 

Kígyógyökerű keserűfű

Trikolor

Kisvártatva visszaértünk a táborba

Barátaink jól vigyáztak a holminkra, senki nem nyúlt hozzá, csak ők. Szűk volt tán a hely egyszerre 3 lónak a két sátor között, így mindkét sátor egy-egy merevítőjét eltörték. De ennyi bőven belefért a lovas romantikába, a sátortulajdonosok különösebben nem sopánkodtak, a hibákat - amennyire lehetett - megjavítottuk...

A tó egyébként a havasi emberek találkozóhelye. Létezik ugyan hucul havasi kürt, de ezt mi nem láttunk-hallottunk, így valószínűleg mobil telefonon egyeztetnek, mindenesetre minden délután, vagy este összejött 2-3, különböző irányból érkező pásztor, hogy a tó feletti napsütötte hegyoldalon megbeszélje a megbeszélni valókat, aztán mentek a dolgukra. Olyan is előfordult, hogy valaki lóháton érkezett. Fent, a hegygerincen a lovait elengedte, lejött, megfürdött a tóban, fogott magának egy másik lovat, kantárként a ló szájába tette a derékszíját, s szőrén megülve a paripát, felvitette magát a hegygerincre, aztán ezt a lovat is elengedve gyalogosan folytatja útját. Ezek a kistermetű, nyugodt hucul lovak kedvelt katonalovak voltak a XIX század közepéig.


Az ötödik napon észak felé vettük az irányt, hogy felkeressük a Fekete-Tisza forrását. A feladat egyszerű: Fel a Vadászkára (1761m), onnan át a Hármas-bércre (1702m), onnan a Tatárkára (1707m),tovább, le az Aklos-hágóba (1193m), onnan fel a forráshoz (1251m), aztán az egészet megmászni visszafelé is. A szintkülönbség jelentős, a táv 23 km, úgyhogy: Hajrá!


Jobbra az Apsinec-völgye, balra a Hármas-bérc (Troias'ka, 1702m), középen a Tatárka (Tataruka, 1707m), jobbra hátul a Csorna Polonina

Tatárkán (1707m). A karón stílusosan egy lókoponyának kellene fehérlenie, ez azonban csak egy lyukas tejeskanna.

Ereszkedés a Tatárkáról az Aklos-hágóba.

 

Medvegyanús a hely, úgyhogy - elkerülendő a meglepetéseket - mindenféle marhaságokat éneklünk (pl." 'zéletem egy autópálya")

 

Elhagyott, pusztuló kulcsosház az Aklos-hágóban

Ez pedig a gyönyörűséges Aklos-fennsík tisztása, a Fekete-Tisza forrása felett. A szemközti vonulat az 1788m maga Csorna Polonina. Tetején húzódik az "ezeréves határ" a Magyar Királyság és Galícia (Halics, Gácsország) között. A neve (magyar neve nincsen) "Fekete Havas"-t jelent, mivelhogy csaknem a gerincig erdők borítják, így jelentős magassága ellenére messzire feketéllik a napsütésben szinte világító gyephavasok között.

Régen - a magyar időkben - menedékházként is működő erdőőrház állt a tisztáson, hozzáépített kilátótoronnyal.

Társaimat azonban jobban érdekli a bőséges feketeáfonya termés

Tűzrakó hely, pihenő és - Ukrajnában unikum számba menő - szemétgyűjtő a tisztásnak a forrás felőli végén. A környéket a körösmezői magyarok tartják rendben és ezt az anyaország egyes civil társadalmi szervezetei finanszírozzák.

 

A Fekete-Tisza forrása

A forrásnál kiránduló szegedi tájfutókkal találkoztunk. Jól jött ki a dolog, mert a forrás és környékének rendbehozatalát éppen a szegedi tájfutók vezetőjének kezdeményezésére kezdte el egy ottani cég, míg a mai arculat úgy jött létre, hogy a Pécsi Mecsek Egyesület tavaly az egész forrást felújította: újra foglalta és fedett pihenőhelyeket is létre hozott - ahogy az régen volt. S most a földijeink keze munkáját élvezhettük egy távoli hazában.

Kiadós ebéd és alapos nekifohászkodás után megkezdtük a visszamászást a havasra, némileg más útvonalat követve, mint ahol jöttünk.
Mellettünk a Légiós- illetve Pántor-hágótól a Tatár-hágóig, az "ezeréves határon" húzódó Csorna-Polonina. Ilyen szép nevű csúcsokat látunk, mint (balról jobbra) Bolond (1704m), Godros (1758), Barátka (1788), Oroszka (1677), Fekete ág (1719m).

Elhagyott pásztorszállások a Ripta-mezőn. Ideális helyszíne lenne holmi vérfarkasos horrorfilmek forgatásának. Brrr...

Fiatal pár a Tatárka csúcsa előtti nyereg oldalában. Egy kicsit meglepődtünk rajtuk, mert az Aklos-hágó és a főgerinc közötti 8 km gyalogosan is nehezen járható, nemhogy kerékpárral. Egy ötven kilométeres kört mehettek a Körösmező-Feketetisza-Aklos-Tatárka-Főgerinc-Dragobrat-Körösmező útvonalon. Ebből a legnehezebb szakaszon felfelé kellett tolniuk, vagy vállon vinniük a bringát (közben 4km-en 500m emelkedés volt), de biztos megérte. Végül is sport ez is.

A János vitézben a lovukat cipelik a huszárok a hegyen. Ez mégis csak könnyebb lehet...

Mire visszaértünk a főgerincre, az eső is odaért. Most volt időnk, szépen beöltöztünk, s úgy mentünk tovább, tóparti táborunkba.


És lőn este és lőn reggel: hatodik nap

Lehet, hogy ma elmesélem, szerintem mitől fagyalos a Fagyalos?

A Kaszó-patak vígan meanderezik. Szuverén lény, saját erőből jut el a Tiszába, 50 km utat tesz meg addig.

A napsütés előcsalogatja a tó tündérét is. (Hétvége van, mások is táboroznak a völgyben.)

Búcsúzunk a völgytől, a lovaktól. Nem is tudom, hogy fogunk majd lódobogás, nyerítés nélkül aludni?

Délelőtti futók. Dragobratról futnak el a Vadászkáig minden reggel, aztán vissza. Ez 14-15km, különösebb szintkülönbség nélkül, 1650-1700m tszf. magasságon. Délután nem futnak. Délután esik.

Mi visszamegyünk a Padosig – ahol a második éjszakánkat töltöttük, – s annak az oldalgerincén megyünk a Barlabércig, így a Fagyalos összes havasi gerincét bejárjuk a kirándulás során. Aztán leereszkedünk az oldalban az Almás-patak völgyébe, s ezen megyünk a Tarac völgyéig, s tovább, Királymezőre.


Megyen az nyáj.

Visszatekintés a Pados oldalából a főgerincre

Ortodox kolostor az Almás-patak rengetegében.

 

Az egész Fagyalosban egyedül a Barlabércen található törpefenyő. A havasok növényzete egyébként az egész hegység területén a kevéssé legeltetett helyeken - a feketeáfonya mellett - a törpeboróka (Juniperus communis ssp. nana), és a havasi (vagy törpe-) éger (Alnus viridis). Ez utóbbi különösen a sziklás helyeken, a katlanok falában jellemző. Erről, a látványosabb részeken gyakori havasi égerről nevezték el a hegységet - tulajdonképpen pontatlanul – Fagyalosnak. A fagyal (Ligustrum vulgare) amúgy a száraz, meleg termőhelyeket kedveli, így itt, a Kárpátok legcsapadékosabb, zord klímájú hegységében soha nem élt.

A törpeboróka viszont Svájcban a Monte Rosán 3700m-en is megél! És – mint kinyomoztuk - ez vált ki allergiás tüneteket Andrisból. A borókamentes napokon semmi baja nem volt, a teljesen és kizárólag törpeborókás Tatárka kétszeri megjárása után viszont dagadt. Szerencsére már eleve felkészülten, a megfelelő gyógyszerekkel felszerelkezve jött, így a probléma most nem okozott aggasztó tüneteket.

 Törpefenyő (Pinus mugo) a Barlabércen (Berliászka, 1565m)

Esztena a Barlabércen

Az Amerikai-ház nevű elhagyott kulcsosház a Szvidován (1424m). Eredetileg itt töltöttünk volna még egy éjszakát, tekintettel azonban a hely kihaltságára, úgy döntöttünk, hogy inkább megyünk még 15km-t, lemegyünk a völgybe, a civilizációba.

Szóval, lekanyarodunk a gerincről a völgybe.

Hosszan gyalogoltunk lefelé a szerpentinen, aztán az Almás-patak völgyében, keresztül Almáson, ...

Bruszturán, ...

és a Tarac völgyében.

40 kilométer után aztán Matyi, meg én "befutottunk" Királymezőre, habár kívülről nézve lehet, hogy az inkább vánszorgás volt. Halfdan barátom meg a GPS készüléke elakadt Brusztura határában, hogy az Andris sebes lábára vigyázzon. Végre egyszer nem én lettem a leggyengébb láncszem!

Visszamentem értük autóval, majd... este tízkor Királymező határában, a táborzásra kijelölt helyen - a Lengyel légiók nyomán - tábort vertünk. Összesen 100 kilométert túráztunk a Fagyalosban, rettenetesen élveztük és nagyon elfáradtunk. Vége a kirándulásnak.

Utóirat: Hétfőn keltünk útra. Ez szünnap a Beregvidéki Múzeumban, így akkor nem is tettük tiszteletünket ott, hazafelé tartva azonban - vasárnap - útba ejtettük Beregszászon a múzeumot is. Nem voltunk bejelentve, nem tudták, hogy érkezünk, így aztán meglepő volt és nagyon jól esett, hogy mikor még az udvaron vonultunk, már az ablakból integettek nekünk, nagy örömmel, széles mosollyal. Hihetetlen az ottani emberek a ragaszkodása mindenhez, ami az anyaországhoz köti őket. Jó lenne, ha ennek a felelősségét mindenki átérezné!


* * *

 

Meseország határa
 
"Az egymás háta mögött három, négy sorban fokozatosan emelkedő hegyek, havasok fehéren csillognak a téli napfényben, míg a tavaszi és nyári meleg napokban sötétzöld és távolabb kéklő hegységeken pihen meg a szem. Rendkivűl nagy ezeknek a havasoknak a száma, mivel Máramarosban minden hegységnek az a magasabb része, a hol az erdőség megszűnik és csak fű tenyészik, havas nevet kap. Ezek közűl a nevezetesebb magaslatok: éjszakon a Popágya (Papné) 1.742 méter, a Nigrovecz (Fekete) 1.712 méter, a Mencsul 1.481 méter, a Szvidovecz 1.883 méter." - írta Várady Gábor az Osztrák Magyar Monarchia Írásban és Képben könyvsorozat 1900-ban megjelent XVIII. kötetében.
 
A
ki a fenti blogot térképen követi, azt tapasztalja, hogy a magyar Máramarosi-havasok turistatérképen az útvonal (illetve a Fagyalos) fele-harmada nincsen rajta...

Mintegy a magyar kiadású Máramarosi-havasok (Szvidovec, Csornahora, Rahói-hegyek) turistatérkép folytatásaként 2009. decemberében a csehek kiadták
Gorgánok, Kraszna-havas, Szvidovec címmel a magyar térkép által ábrázolt területtől északnyugatra eső hegységrész ötvenezres turistatérképét. Szinte -tól/-ig azokét a hegyekét, amelyek a fenti 110 éves idézetben szerepelnek.

A kétoldalas térkép kb. 2500 négyzetkilométernyi területet ábrázol, rajta a Fagyalos (Szvidovec) az Ikerhavastól (1881m) kezdve, aztán a Fekete-Tisza forrásvidéke, a teljes Kraszna-havas (1564m), a Szinevéri-havasok a Negroveccel (1709m) és a Gorgánok több helyen 1800m fölé tornyosuló gerincvonulataival. Ez utóbbin fut az "ezeréves országhatár" a körösmezői Tatár-hágótól a Toronyai-hágóig. Ennek a gyönyörű kárpáti gerincnek 99%át ábrázolja a térkép, olyan méretes hegyeket sorra véve, mint a Fekete-ág (1719m), a Barátka (1788m), Szivulja (1836m), Berettye (1666m), Puszta-havas (1666m), Pap-Ágya (1740m), Negrovec (1709m), Gorgány (1578m). A térképen ábrázolt, a gerincen kanyargó egykori határszakasz a Fekete-Ágtól a Gorgányig éppen 98km hosszú (nem voltam rest, s lemértem), a végigjárása pedig - gyanítom - életre szóló élmény. (A határkövek számozását a térképen feltüntették, ami nagyban leegyszerűsíti a választ a "vajon hol is járunk?" gyakran felvetődő kérdésére.)

A térkép itthon – tudtommal – kereskedelmi forgalomban nem kapható. Beszerezhető Prágában a Kiwi Outlet térképboltban (Jungmannová u. 23) 129 koronáért, illetve legálisan letölthető (kevésbé jó minőségben) a következő címről:

http://www.podkarpatskarus.net/images/mapy/mapa-Horhany-2500.jpg

A kirándulás során ezt a cseh (papír alapú) térképet és a magyart egyszerre használtuk.


Címkék: Máramarosi-havasok Fagyalos Szvidovec Ikerhavas Bliznica Fekete-Tisza





Bejegyzések 1 - 4-ig. Összes bejegyzésed: 4

BaloghP
2010/12/14 22:51:56

meseszép környék, ide el kell jutni!



pavluxek
2010/12/14 16:53:39


Tudtommal nincsen más
térkép a cseheknél sem. Jövőre terveznek kiadni egy csornahorai
lapot, 2012-ben pedig az ukrán-lengyel-szlovák hármashatár
környékét – az ukrajnai területre koncentrálva – adják ki
turistatérképen.


Létezik egy vázlat a
Borzsa-havasban a közelmúltban felfestett jelzésekről:




ez azt hiszem, egészen
jól használható, ha összekombináljuk ezzel a térképpel:


http://www.podkarpatskarus.net/images/mapy/borzava_vojensky_zem_praha.jpg



Gejza
2010/12/14 15:36:03

Köszönöm a részletes beszámolót és a sok hasznos infót! Jövő júliusban éppen erre a vidékre szervezek túrát. A bemutatott térképen kívül más kárpátaljai területről van-e cseh kiadású térkép?



Ginci
2010/12/14 09:50:52




*** Túratárs.com - Túra és Túratárs kereső közösségi oldal ***

Rendszerünkön keresztül a túrát és egyéb outdoor programokat kedvelő emberek megismerkedhetnek egymással, közös túrákat szervezhetnek melyet a túranaptárban helyezhetnek el vagy együtt csatlakozhatnak egyéb szervezett túrákhoz. Az oldalon lehetőség van saját profil kialakítására, melyen keresztül a tagok bemutatkozhatnak egymásnak, illetve feltölthetik kedvenc túrafotóikat. A kapcsolatfelvételről üzenőrendszer és chat gondoskodik.