Túra és Túratárs kereső közösségi oldal
Üdv a Túratárs-on, jelenleg Vendégként vagy itt. Jelentkezz be vagy Regisztrálj itt <<<
TÚRATÁRS CHAT | RAKJ A KEDVENCEKBE
TÚRABLOGOK  
 



Monte Rosa
2011/01/26 23:40:38 Küldte: Dzseni

Sziasztok! :)

Néhány túratárs kérésére úgy döntöttem dióhéjban összefoglalom a nyári Monte Rosa túránkat. Próbáltunk előzetesen felkészülni, információkat gyűjteni, de sajnos egyetlen leírás sem pontos, ezért nehéz felkészülni rá.

Hárman vágtunk neki a nagy kalandnak: Marcsi, Józsi és jómagam, na meg persze Pötyi, a plüss zsiráf, aki mindig a hátizsákomba kapaszkodva jut fel kölönböző csúcsokra.

http://www.turatars.com/user/gallery/view/name_Dzseni/id_75457/title_Potyi-es-Monte-Rosa/

 

Autónkat Tasch városban egy parkolóban hagytuk, és vonattal mentünk Zermattba. Itt rövid időre elcsábultunk a helyi csokiboltban, aztán a fogaskerekűvel Riffelhorn állomásig utaztunk. Itt becsatlakoztunk a Monte Rosa házhoz vezető útra. Panoráma kirándulásnak is nevezhető ez a szakasz. Hatalmas gleccserek, fölöttük tornyosuló csúcsok, a pipáló Matterhorn lesúlytóan néz a túristákra.

A gleccseren piros zászlók jelzik az utat. Találkoztunk néhány gleccsertúrázó csapattal, többségük 70 és a halál között. Csupa pirospozsgás jókedvű idős ember hágóvassal, jégcsákánnyal mankó és járókeret helyett. Mennyivel jobb választás!

A 2795 méteren épült új Monte Rosa ház lenyűgözően modern és természetbarát. 

Éjjel/hajnal kettő körül (megfelelő rész aláhúzandó) indultunk a 4634 méteres csúcs meghódítására. Azt reméltük, hogy valamely helyi vezető csapatának a fényei után rátalálunk a becsatlakozásra. Nem egészen így történt, ugyanis némi technikai malőr miatt (Józsi tekerős fejlámpája az oka) elmaradtunk az előttünk induló csapattól, és mire felnéztünk a hegyre, már a kis fejlámpák fényei ezernyi csillagként szóródtak szerteszét. Valahogy mindenki más irányt vélt helyesnek. Végül az ösztöneinkre hagyatkoztunk. 

A gleccseren való átjutás az első igazi nehézség, néhol be-beszakadtunk, de szerencsére csak derékig.

A hajnal fényei már megkönnyítették a dolgunkat, világosban mégis bátrabb az ember...vagy mégsem?

Tempósan haladtunk fölfelé, amíg el nem értük a sziklás taréjt. Nagyon meredek, nehezen mászható havas sziklák. Az ember önkéntelenül is felméri, hogy mekkorát repül egy esetleges csúszás, félrelépés következtében. Ez után egy naggggyon kitett, meredek havas gerinc következett.

http://www.turatars.com/user/gallery/view/id_75539/name_Dzseni/

Előttünk volt egy páros, aki bepánikolt, és telefonos segítséget kért. Nem sokat kellett várni a piros helikopterre.

 Aztán ismét egy sziklás taréj következett. Ennek már fele sem volt tréfa! Még Józsi barátunk is (akiből gyártás során egyszerűen kifelejtették a félelemérzetet) felsóhajtott, hogy most akkor átgondolja az életét. Végül úgy döntött becsatlakozik a kötelünk végére. Lépésről lépésre biztosítottuk egymást. Nem kizárt, hogy azon a napon, azon a helyen elhangzott néhány ima is.  

Az előttünk haladók nagyon lassan mozogtak. Ezzel nem számoltunk, és ruházatunk kevésnek bizonyult. Ellilult szájjal, fogvacogva tartottuk magunkban és egymásban a jókedvet. Pájinkára gondolni sem mertünk, pedig az jól felmelegíthetett volna.

Végül szerencsésen felértünk a csúcsra.

http://www.turatars.com/user/gallery/view/name_Dzseni/id_75447/title_Monte-Rosa-csucsan/

Itt kissé melegebben sütött a nap, símogattak a napsugarak. Jó volt időzni, ellazulni, csúcs csokizni, csodálni a távoli csúcsokat, a hatalmas Matterhorn kicsinyke háromszögét a távolban.

Lefele egy másik út van kijelölve, amiről szintén nem olvastunk a leírásokban. Nem értettük miért állnak a csapatok...pontosabban nem álltak, hanem kapaszkodtak a majdnem függőleges sziklafal oldalán. A csúcsról takarásban van a lefelé vezető "út", ezért nem értettük, míg meg nem tapasztaltuk mi vár ránk.

Egy rögzített kötél várt ránk- nagy örömünkre, hiszen a függőleges falat kemény jég borította, nem igen fogott rajta a hágóvas és jégcsákány. 

A kötél segítségével viszonylag könnyen haladhattunk volna, ha nem kellett volna várakozni. Már beremegett a karom az erőfeszítéstől (nem igen szoktam kötélen lógni ), amikor végre ráláttunk az alattunk haladók küzdelmeire. Az a helyzet, hogy ez a rögzített kötél elfogy a sziklafal felénél. Innen kell kreatívnak lenni, hogy kitaláld hogyan tovább.

Nekünk marha nagy mázlink volt, mert Marcsi barátnőnk mint egy varázsló megpörgette a jégcsákányát a levegőben, elmormolt egy varázsigét, és elővarázsolt egy reversot. Így történt, hogy nem kellett a mélybe ugranunk, esetleg kipróbálni tíz köröm, és húsz hágóvas tüske súrlódásának lassító erejét. Szóval lementett minket, aztán magát is- köszönet érte még egyszer!

Innen nagyon vidáman folytattuk utunkat, elkészítettük a ezerháromszáznyolvankilencedik fotónkat, és már- már szánkban éreztük a vacsora ínycsiklandó ízeit, aminek következtében kellően meg is szomjaztunk, és megittuk az utolsó korty vizünket. Nagy hiba volt!

Elérkeztünk a gleccser széléhez, de hála a hétágra sütő napnak a nyomok teljesen eltűntek. A gleccserhasadékok kinyíltak, mint a rózsa szirmai. Ami ez után következett, nehezen leírható. Ugrottunk, kapaszkodtunk, beszakadtunk, kimásztunk, imádkoztunk, szomjaztunk, följebb mentünk, vissza jöttünk, ugrottunk, beszakadtunk, kimásztunk ... sokáig fogok emlékezni az érzésre.

Nagyon küzdelemesen sikerült végül mindhármunknak szerencsésen átérni. Rögtön utunkba került egy gleccserfolyócska, amelynek vízhozama igencsak megcsappant találkozásunknak köszönhetően.

A szerencsés visszatérést hatalmas vacsorával ünnepeltük meg! Örömömben még a vegetariánus Marcsinak is húst rendeltem, és azt sem bántam, hogy nem kéri! Megettük a Józsival.

 

 

 

Címkék: Monte Rosa





Bejegyzések 1 - 10-ig. Összes bejegyzésed: 13


Oldal:  1 | 2 | Következő >  Utolsó >>

Dzseni
2012/07/21 20:32:15

A kalandok valahogy nem maradnak ki a mászásaimból. :)



Tiger
2011/05/02 19:42:10

Hát igen, így volt. 

Egyébként az óta sikerült a Monte Rosa-ról egy viszonylag jó beszámolót, leírást szereni, történetesen az 50 legújabb hegymászóút a könyv címe. Ajánlom mindenkinek. 



pavluxek
2011/04/20 14:03:38

Azér' ekkora hegyeket már nem árt több oldalról szemlélni, úgyhogy én most megmutatom, hogy a Tigris hogyan látta, illetve írta meg a dolgokat annak idején. Hogy okuljunk:


"Hát akkor kedves feleim kezdjük az elején.


Frau Jucus idén a Kommunizmus csúcsra készült, ehhez mivel ez egy jócskán 7 ezres csúcs, szüksége volt valami akklimatizációs túrára, erre szolgált volna aztán a Monte Rosa, avagy német neve szerint Dufourspitze a maga 4634 méteres magasságával.


Aztán az élet mást hozott Frau Jucusnak szabi okán nem jött össze a Monte Rosa. ebben a helyzetben (mikor is nekem már január 10-ig meg kell határozni a nyári szabi időpontját) hívott fel egy kedves ismerősöm, barátom Garas József, hogy mit tervezek nyárra. Aztán ahogy kell, mivel céljaink egy felé mutattak, megbeszéltük, hogy együtt megyünk.


 2010. 07. 07.-én indultunk útnak a svajci Zermatt városka avagy ékszerdoboz felé hárman s. Garas József, Egyed Genovéva barátunk, és én. Az olasz autópályák felé vettük az irányt. Sajnos végül ez nem bizonyult jó döntésnek mert ahogy kell Milánó előtt baleset miatt elterelés, nagyon sok időveszteség, emiatt a Garda tónál töltöttük az éjszakát.


 2010. 07. 08-án értünk Zermattba, ahol tekintettel arra, hogy a városba benzin/gázolaj üzemű járművel nem lehet behajtani, Tasch városban az autót hátrahagyva a helyi vasúttal utaztunk fel. Itt szinte azonnal átszálltunk a fogaskerekűre és irány a Riffelhorn állomás, és innen kb. 4 órás gyaloglással a Monte Rosa ház, 2795 méteren. ( Sokat fotóztunk. )


 2010. 07. 09-én hajnali 02.30 órakor elindultunk a csúcs felé, rajtunk kívül még talán 5-6 parti vágott neki a csúcsnak.


 A Monte Rosa nehézsége abban van, hogy az utólsó ház a MR ház 2795 méteren található innen mész fel 4634 méterre a csúcsra, aztán ez még vissza. Amellett meg kell jegyeznem, hogy régi jó svajci szokás szerint sem fix biztosítások nincsenek a falban, sem korrekt leírás. Szóval amit a svájciak közepes nehézségűnek vagy kicsit nehezebbnek írnak, az a valóságban


nehéz.....


 Szóval szépen sötétben kapaszkodtunk fel a MR ház fölötti sziklafalon előttünk kígyózott a többiek lámpája. Majd jöttek a gleccserek szépen sorban, itt ért végül minket a hajnal.


 Emelkedett az oldal és a többiek egyre gyakrabban kérdezték hogy látjuk e már ugye a csúcsot. .... hát nem, gyakorlatilag akkor lehet a csúcsra rálátni amikor már ott vagy.... és nem egy táncparkett.


 Elérkezett az első sziklás taréj ahol kb. egy max 50 cm széles jobb bal oldalán pár ezer méter mélységet tartalmazó térben másztunk. De szépen írtam ... tér....


Majd jött az első komoly vagyis még komolyabb szint egy hóoldal, ami kb. 75% körüli meredekségű, ennél kicsit meredekebb a bal oldalunkon a jobb oldalunkon meg sziklás szakadék. Itt egy előttünk haladó parti tagja olyannyira bepánikolt, hogy csak elég körülményesen tudtunk elmenni melette, végül a hegyimentők helikoptere vitte le.


 Na itt jött aztán az első technikailag is és nem csak fizikálisan kihegyezett rész, egy újabb szikla taréj. Nem akarom ismételni magam, de szédülősök ne próbálják ki, igen nagyot lehet innen esni, bármelyik oldalra.


Itt elkezdtük a szükségbiztosítást, és innen mindig csak egyikünk mozgott a többiek biztosították.


 Nagyon szépen együtt dolgozott a csapat, és így együttes erővel elértük a csúcsot. Fantasztikus látvány tárult elénk a mintegy egy négyzetméteres csúcson. Leírhatatlan, és még a képek sem tudják teljesen vissza adni.


Csodálatos napsütéses időnk volt és mivel a lefelé út másfelé vezet, és ott az előttünk haladók belefulladtak a problémába hogy kell lemenni, hosszasan időztünk a csúcson kiélvezve a napsütést.


 Lefelé fix kötelek segítségével plussz biztosítás mellett ereszkedtünk lefelé, és mivel a fix kötelek elfogytak, a többieket a nálam lévő reverso-val leeresztettem, majd önmentés technikájával én is utánuk mentem.


 Itt még közel sem voltunk a mászás végén, mert jött egy nagyon hosszú és nehéz út lefelé, vissza a Monte Rosa házba. Annyit tennék hozzá, hogy a ház fölötti gleccser spaltniknál eléggé gondba is kerültünk mert nemhogy a reggeli nyomokat de az egy órával előttünk járókét sem lehetett már látni, és bizony nagyon rizikós az átkelés. Ezek rejtett és látható gleccser hasadékok, és a rejtett hasadékokkal van ugye a baj.


 Este 20 órára értünk vissza a házhoz. Itt töltöttük az éjszakát és másnap reggel mentünk le Zermattba, és onnan még aznap átutaztunk Cortinába, ahol a Dolomitokban akartunk via ferrátákat mászni…"



Tiger
2011/02/03 21:25:41

Geni!


Máskor is szivesen. Az én fülemet is tövig rágták többen hogy legyen már végre beszámoló. Aztán a képeket azért már összeraktam hozzá, végül nekiduráltam magam és felraktam picassába. Ekkor írtad meg a beszámolót. Mintha gondolatot olvastál volna. Úgy hogy azt hiszem épp és ismét jól összedolgoztunk. Jó a csapat!

A jakuzzi azért ütős volt.... nagyon....



Dzseni
2011/01/31 23:33:08

Köszi Tiger!!!!!!!!!!!  Jó csapat vagyunk, összehozzuk a beszámolót is.


A jacuzzizást már majdnem elfelejtettem. Pedig megrázó élmény volt, a szó szoros értelmében! 


Még most is libabőrös leszek, ha eszembe jut a tengerszem hőfoka. Csodálkoztak is rajtunk az arra járó túristák.  


 



Tiger
2011/01/30 21:13:53


pavluxek
2011/01/27 23:27:48

http://www.turatars.com/forum/posts/id_27/title_Kepek-es-videok-beszurasa/



Dzseni
2011/01/27 22:44:49

Bevallom őszintén, hogy fogalmam nincs hogyan lehet képeket beiktatni a szöveg közé, de az albumomban van néhány fotó Monte Rosa címszó alatt.


Szívesen beíratkozom egy továbbképző tanfolyamra, hogy megtanuljam a fotók beaplikálásának csínját- bínját. Van valaki, aki tudna ebben segíteni?


Pavluxek! Egy próbát megér, szívesen befizetek rá! Ha netán nem lennél elégedett, ígénybe vehetsz néhány székely nyelvleckét bennszülött tanártól. :) A nőket meg ne riogasd, még akkor sem, ha Tigrisről van szó! Nem hiszem, hogy megijedne egy probléma ,megoldása előtt! Nála bátrabb nőt nem ismerek!


Megyula! Egyetértek veled, minden fejben dől el. Ahogy mondani szokták: mindegy, hogy hiszel egy dolog sikerében, vagy sem, előbb utóbb igazad lesz. Én inkább hiszek!



Tiger
2011/01/27 19:15:13

Pavluxek!

De elvetted, azért nehéz most rábeszélni. 


Pietrele!

Arra meg nem lesz nehéz rábeszélni, vagyis hogy vigyetek. Vagy menjünk. 

Szó mint szó nem halvány ígéret volt hanem konkrét, csak annyi volt a kikötés, hogy előtte még másszunk kicsit együtt, de simán megoldjuk. Pavluxeknek meg különben is megigértem. 



pavluxek
2011/01/27 10:33:09

Magyarul klassz lett? Legközelebb kipróbálom székelyül.


Hümm... az érdekes volna. (Hangi is azt írta, hogy: Székelyül is érdekes lenne, Dzseni lefordíthatná!)Érdekesebb csak az volna, ha én próbálnám székelyül...


A Tigrist amúgy én riogattam, hogy milyen átkozottul bonyolult dolog egy képes blog, de most (is) bőszen kapacitálom, hogy csak csinálja meg, segítek neki mindenben! Remélem, nem vettem el a kedvét?!




Oldal:  1 | 2 | Következő >  Utolsó >>


*** Túratárs.com - Túra és Túratárs kereső közösségi oldal ***

Rendszerünkön keresztül a túrát és egyéb outdoor programokat kedvelő emberek megismerkedhetnek egymással, közös túrákat szervezhetnek melyet a túranaptárban helyezhetnek el vagy együtt csatlakozhatnak egyéb szervezett túrákhoz. Az oldalon lehetőség van saját profil kialakítására, melyen keresztül a tagok bemutatkozhatnak egymásnak, illetve feltölthetik kedvenc túrafotóikat. A kapcsolatfelvételről üzenőrendszer és chat gondoskodik.