Nálatok hogy zajlik egy szülinap?  

Összejön a szűkebb család, úgy 12-16 fő, nagyszülők, testvérek, unokák, férjek, feleségek, stb, körülülitek az asztalt, végigeszitek a strapás ünnepi menüt, és olasz család módjára egyszerre beszélve, vagy a mindig domináns 2-3 családtag hangját hallgatva eltelik két-három óra, a család hölgytagjai végiggályázzák a délelőttöt az étkek előállításával, majd a délutánt a romok eltakarításával; egyik ünnep olyan mint a másik. Ismerős?

Ha igen, és valami újat szeretnétek, érdekelhet az alábbi ötlet  - az alap könnyen adaptálható a család összetételére és személyes igényeire szabva; ez amúgy az siker titka: hogy mindenki olyan feladatot kapjon, amiben jól érzi magát. 

A dolog úgy indult, hogy a gyermekem kijelentette, hogy ő nem szeretne szülinapi ebédet egyáltalán, de az jó volna, ha együtt "felmennénk a hegyre". Egy hetem volt rá, hogy az alábbiak összeálljanak. 

Az egész dolog végül a legjobb álmaimat is felülmúlta, korra és nemre való tekintet nélkül mindenki bedobott apait-anyait, és végig fülig ért a szája. (Annyira, hogy a legkisebb (13 éves) unoka, aki közismert a pókokkal és más apró jószágokkal kapcsolatos fóbiájáról, ezekről teljességgel megfeledkezve szedte össze a kincseket pókhálós odukba és kövek alá benyúlkálva)

A játék:

Versenyzők (2 fős csapatok) feladata megtalálni az erdőben egy meghatározott területen és magassági sávon (talajszint+2 méter)  belül elrejtett kincseket. Az a csapat nyer aki a legtöbb kincset találja meg az összesből. Kincskeresésre egy kérdés helyes megválaszolása után lehet indulni, és egyszerre csak egy kincsért; a megtalált kincs leadása után lehet a következő kérdésre jelentkezni.  

A játék szereplői: 

Koboldok - valójában ők a Versenyzők; ők a család mozgékony tagjai,akik szívesen futkosnak, kúsznak-másznak, ha kell.

Az Erdő Bölcse - lehet például a Nagypapa, aki (elképzelt) barlangjában üldögélve rendezgeti a főzeteit, és ha kincskereső kopogtat be hozzá, találós vagy tudós vagy furangos kérdéseket tesz fel nekik. Ha a a kérdés kifog a Koboldokon, mentőkérdésért fordulhatnak még a

Jótündérhez is; aki nálunk a Nagymama volt,és aki az egyébként karácsonykor használt arany-piros szatén függöny árnyékában egy kempingszéken üldögélve várta a Koboldokat, és tett felnekik mentő kérdéseket (pl. mi kell a palacsinta tésztájához),  tartotta szemmel a kincskeresőket a maga magaslati "palotájából"; volt még két fontos feladata: ő gyűjtötte a csapatok által odahordott kincseket, csapatonként elkülönítve, valamint nála dőlt el a versenyzők sorsa is: egy sapkából húztunk kockás, pöttyös és csíkos korongokat, és így lettek a Pöttyös, a Kockás és a Csíkos csapatok; továbbá a varázssapkából húzott kártyák (erdős, báránykás, gyümölcsös, stb. ártalmatlan kártyák húzásával) szabták meg, hogy az Erdő Bölcséhez mehetett az adott csapat a következő kérdésért. Ha balszerencséjükre kóborlovagos kártyát húztak, akkor a

Lovagvárba (fekete szatén függöny az ágakon, 2 kempingszék, és egy kicsiny asztal a söröknek)  kellett menniük, ahol két kóbor lovag üldögélt, iszogatta a sörét, és beszélgetett autókról, mobiltelefonokról, és más fontos dolgokról, amíg egy-egy kobolt csapat meg nem zavarta társalgásukat.  A lovagos kártyák aránya kb. egyharmada volt a "bölcses" kártyákénak, és arra biztattuk a Lovagokat, hogy keltsenek zavart, bizonytalanítsák el a koboldokat, vagy akár kifejezetten legyenek félrevezetőek.  A lovagokhoz lehetett fodulni még "bünti"-kérdésért is, ha a koboldcsapat annyira szerencsétlen talált volna lenni, hogy még a Jótündér kérdésére sem tudta a választ. 

A kérdező-kártyákból pont annyi volt a varázs-sapkában, amennyi kincs volt eldugdosva az erdőben.

Kincs gyanánt apró cellofán-szütyőkbe varázskavicsokat tettünk ( kemény cukormáz kívül, belül csokitöltetlék) , fehér szalagocskákkal átkötve. Ezzel lehetett kicsi támpontot adni a szemnek, mert csak a gondosan kutató szem találta meg az avar alól, a fakéreg repedéséből sziklák közül alig kikandikáló szalagokat. 

22 kincset rejtett az erdő, meg is lett mind kerek egy óra alatt (egy két nehezen fellelhető kincsnél segített a "hideg-meleg-forró" verbális távirányító; a koboldoknak nem nagyon kellett egymásra várniuk a Bölcs, a Jótündér vagy a Lovagok előtt, gyakorlatilag folyamatosan mozgásban voltak. A Bölcs ugyan a keze ügyében tartotta az újságját, de nem igen maradt ideje belenézni, mert egy csapat mindig téblábolt előtte. 

A Lovagok pont annyira vettek részt a játékban, amennyire középkorú apukáktól ez elvárható, és nem is esett nehezükre :)

A győztes csapat díja végül egy dicsőítő óda volt, amit a két másik csapatnak az ebéd végi porhárköszöntő keretében kellett elzengenie (gyönyörű volt, mondhatom)))

Az ebéd kosarakból került, hideg sültek és saláták formájában. 

Alapelvek, amiből a saját verzió könnyedén összerakható:

1. "Menjunk fel a hegyre" - ez zöld erdőt jelent, hegyet, dombot, rétet, ahol otthonosan mozogtok, és távolabb esik forgalmas túraútvonalaktól. És jó levegőt, mozgást. 

2. Játsszunk - olyat, ami annyi mozgással jár, amiből mindenki annyit vet be, amennyit igényel. 

3. Legyen benne agymunka is - ne csak futkossunk fel-alá, mint a mókusok; lehet előre összeállított kérdésekkel is készülni; - mi ezt rábíztuk a négy érintettre (a nagyszülőkre és az apukákra)

4. Szerepek, szereplők - ha csak kicsit is ismerjük a többiek habitusát és igényeit, nem lesz nehéz kiosztani a szerepeket :)

5. Legyen benne versengés - ez necces, ki versenyezzen kivel (a mi sorshúzásos megoldásunk egy a számos lehetséges közül)

6. Nincs verseny fődíj nélkül... de mi legyen az?  - ld. fent - ez amúgy az utolsó pillanatban állt össze, számos elvetett ötlet után, mint teljesen általános változat. A versenyzők korától, nemétől függően lehet bármi más is; olyasmi, ami motivál és/vagy még vicces is. 

7. Hadtáp  - ha van egy kis erdei kunyhó (mint nálunk), ez még akkor is komoly logisztikával jár, hát még, ha mindent a puszta hegyoldalon kell megoldanunk;  használjunk listákat, nehogy valami fontos kellék elmaradjon, és vonjunk be pár segítőt is (aki nem fog versenyezni).

8. Időbeosztás - A kincsek elrejtése és a terep előkészítése kb. egy órányi munka, ezt is be kell tervezni, amikor a többiek érkezését ütemezzük. 

Jó mulatást mindenkinek! 

Címkék: Szülinap Család ünneplés Játék Erdő Rét Hegy