Mi a nyavalya ez?  Fene jó kedvem van!   Hol a bánatban voltál?   Francos egy világ ez!    Kitör a frász!   Essen beléd a nehézség!   Te kis bajkeverő!   Rosseb a beledbe!

Csak mondjuk, mondjuk, de valójában azt sem tudjuk miről beszélünk. Annyi hozzászólás érkezett a káromkodásokhoz, hogy végül vettem a fáradtságot és utána olvastam a hajdani betegség megnevezéseknek. Tehát vegyük sorjában!

Baj.

Szláv jövevény szó. Eredetileg a bajvívásra vonatkozott. Tehát a "Vigyen el a baj!" felszólítás annyit jelentett: Pusztulj el az ellenség keze által!

Bánat.

A bán ige származéka a bánt. Ebből képezték a nyelvújítás kotrában.

A "Vigyen el a bánat!" felszólítás annyit jelent: Gyötörjön a lelkiismeret! Legyél depressziós!

Bélpoklos

 Igen, tévedtem, ez vallóban leprát jelenti. Az összetett szóban a poklosság más csúnya külső elváltozásokat előidéző betegségekben is megtalálható. Példáuul: Pokolvar, pokolhólyag.

Régen bőrpoklosnak is nevezték. A bél elő tag a belső szerveket pusztító betegségre utal.

Utóbb, hogy a lepra országunkból kiveszett ezzel a szóval manapság a nagy evőket illetik: pokolbelű.

Bú.

Nyelvészeink szerint az ó-török időkben kerülhetett nyelvünkbe. Melléknévi származéka a bús. Igei származéka a búslakodik.

Kedveskedő, vicces alakja: "Hol a búbánatban voltál?" Hol tekeregtél?

Fene

Származék-szó: fenevad, fene nagy állat, feneketlen, megfeneklik, fenekel.

Más értelemben azonban fekélyes, sebes, gennyes seb. Utóbb inkább már rákfenének mondják. Átvitt értelemben pedig a társadalomra is vonatkoztatják.

Fityfene Tagadást kifejező tréfás szitok szó.

Fertő.

Eredetileg olyan mocsaras hely, mely vízállástól függően van, hogy teljesen kiszárad, máskor meg tóvá nő. Átvitt értelemben erkölcsi szenny.

Ebből fejlődött a fertőz, fertőző, fertőtlenít, fertőződik, stb.

Franc.

Más néven fészkes fene. A franc nép névből ered, mert az európai népek a francia katonáknak tulajdonították a „franc betegség”, vagy is a vérbaj terjedését. Latin neve: morbus Gallicus vagyis: Gall betegség.

Ha valakinek azt mondják: „Menj a francba!”

Ez annyit jelent: Dögölj meg vérbajban!

Frász.

Más néven fészkes fene. Görcs rohammal járó gyerek betegség. A német frais, fraisen szavakból származtatják. Ma inkább szó kapcsolatokban használják: Frászt kap, töri érte a frász, kitör a frász.

A frászkarika a javasasszonyok gyógyító eszköze volt. Erre a célra sütött perecen, vagy szalmakoszorún bújtatták át a csecsemőt, hogy megvédjék a görcsös fulladástól.

Görcs.

Szláv jövevény-szó. Származékai : görcsöl, görcsös.

A „Vigyen el a görcs!” Valószínűleg a görcsös fulladásra, tehát a frász nevű betegségre vonatkozik.

Göthös.

Sok köhögéssel járó betegségekben szenvedőkre mondták. Valójában hang utánzó szó. Ma inkább amolyan viccelődő kifejezés. „Már megint göthös vagy?”

Kór.

13. század második felében került át nyelvünkbe. A Nyugati szláv jövevényszó indoeurópai eredetűek. nálunk a beteg emberre használták. Valószínűleg a nyelvújítás korában terjedt el a kórság: betegség származék.

"Mi a kórság jött rád?"

Kretén.

Tébolyult, elmebajos, hülye, visszamaradt személy. Nemzetközi szó. Német: kretin, angol cretin. A franciából terjedt el, ahol a francia chrétien "keresztyén" származéka. a névadást a gyenge elméjűek iránti szánakozás magyarázhatja.

Nehézség.

Nem ismert az eredete. A szóvégi „z” esetleg képző lehet. Származékai: nehézség, nehezék, nehezít.

Az „Essen beléd a nehézség!” Annyit jelent: Kapjon el a görcs! Bénuljál le!

Nyavalya.

A szláv nevol, vagy a szerb-horvát nevolja szavakból származtatják, amelyeknek inség, szükség, nyomor, és baj, jelentéseik vannak. Eredetileg nálunk is hasonló értelemben használták. Ma inkább: Hozd ide azt a nyavalyát (valamit)!

A „Nyavalya törjön ki!” felszólítás olyasmi: Törjön rád a szegénység! Essél fogságba! stb.

Nyű.

A nyű a légy petéjéből kikelő kukac.

Ha tehát valaki azt kívánja, hogy: „A nyű essen beléd!” Ez azt jelenti, hogy a gennyes sebedre szálló légy, tojja beléd a petéit. Majd a kikelő lárvák rágják szét a testedet!

Ragya.

A rozsda szóból származtatják. Eredetileg a növények bibircsókos levélbetegségét jelentette. Ma az „Üssön meg a ragya!” felszólítással a nehezen gyógyuló bőrbetegséget kívánják a másiknak.

Rák.

A szerb-horvátban, szlovákban, oroszban a rák egyszerre jelent állatot és betegséget. Bizonyára ezek mintájára lett nálunk is a gennyes, burjánzó, gyógyíthatatlan sebesedő betegség neve.  

Rosseb.

Valójában összetett szó: Rosz-seb. ,Jelentése: Vérbaj, fekélyes, rákos betegség. A „rossz” a beteges, rosszindulatú, gyógyíthatatlan voltára utal.

„Egyen meg a rosseb!” Annyit jelent: Kapjál gyógyíthatatlan betegséget!

Szemrehányás.

Ez utóbbi nem betegség, hanem épp egy fajta "gyógy mód" Erdélyben, Tordán hallottam ennek régiesebb változatát: "Miért teszel hányást az én szememre?" A középkorban azt tartották róla, hogy a szembetegségeket gyógyítja, ha a beteg hányadáékával borogatják az.

Torokgyík.

Ezt is a görcsös göhögéssel járó gyermek betegségekre használták. A katólikusoknál a balázs áldással igyekeztek megelőzni. Összetettszó: torok+gyík. A betegségeknél a kölönböző nyelvekben meglehetősen általános a - főképpen visszataszítónak tartott - állat nevek használata. Ennek az az oka, hogy régebben az állatokban különféle természeti erők és tulajdonságok jelképét látták. Ilyenek még a békadaganat, inpók, farkasfene, stb.

Bizonyára hosszan lehetne még sorolni, de nekem most csak ennyi jutott eszembe. Ha másoktól haljátok, mosolyogjatok el rajta! Tudjatok róla, de NE használjátok! Hiszen annyi kedves szó van még a mi gyönyörű magyar nyelvünkben…

Ajánlott irodalom:

Etimológiai szótár. Tinta könyvkiadó, 2006.

Címkék: Baj Frász Bú Bánat Nyű Franc Fertő