Reggel laposan süt még a nap. Délben függőlegesen érik a föld felszínét a sugarak. Így általában kora délután van a legmelegebb. Domb-, és hegyvidékeink napsütötte oldalaira már a délelőtti órákban is meredekebb a fénysugarak beesési szöge. Így itt gyorsabban melegszik fel a levegő. A meleg levegő felemelkedik. A feláramlás helyébe más légtömegek érkeznek. Ez a lejtőszél. De ez is jön valahonnan, így alakul ki a völgyszél. Ez a légáramlat a délelőtti óráktól folyamatosan erősödik. Általában du. kettő- fél három körül a legerősebb, de késő estig kitart. Erejét a nap beesési szöge, az évszak, az időjárás, a növényzettel való fedettség, és a domborzati elemek befolyásolják. Általában 10-30 km/ó sebességű. A lapos, széles völgyekben lassabb, a keskeny, mély völgyekben gyorsabb. Feltehetően, ahogy a folyókban a sodor vonalban a leggyorsabb a víz, ugyan úgy a völgyekben is, - a földtől távolabb - a magasban gyorsabb a levegő áramlása. De a völgyszorosokban akár viharossá is fokozódhat. (Ezt magam is tapasztaltam.)

Éjjel aztán megfordul az áramlás, és a magasabb területeken lehűlt levegő a völgyek felé halad.

A vadászok ismerik ezt a jelenséget, ezért a hajnalban, a völgyekben lentről, felfelé – a légáramlattal szemben - cserkelnek. Délután, és este pedig a völgyfőben elhelyezett lesekről figyelik a vadak mozgását.

Nekünk, turistáknak is hasznos ismerni ezt, mert napközben a gerinceken vezető ösvényről jobbra-balra tekintve gyakran láthatunk őzeket, szarvasokat, vaddisznót, vagy muflont a nyiladékokon.

Magas-hegységekben, ahol meredekebbek a hegyoldalak, és mélyebbek a völgyek, hamarább beindul ez a légáramlás. Az erdőhatár felett – ahol már a fák sem akadályozzák, a nyári melegben kellemesen hűsít. Csapadékos időben azonban kellemetlenné válhat. Amíg felfelé haladunk, még nem olyan gond, de ha szemből kapjuk, akkor már a hószemüveg sem sokat segít.

A Dolomitokban kell erre főleg odafigyelni. Az olaszok ugyan is nem szeretik a hideget. Hegyeiket csak július elseje és augusztus 20. között járják. Az - egyébként kitűnő minőségű - útjelzéseiket is ehhez alakították. Szemben a Magas-Tátrával és a Kárpátok gerinceivel, náluk csak a jelzés elágazásokban vannak oszlopok. Így már néhány centis hó eltünteti a sziklákra felfestett jelzéseket, ösvényt, de még a mi nyomainkat is. Ha ennek tetejébe a szél a havat is a pofánkba hordja, nem biztos, hogy megtaláljuk a lefele vezető utat. Velem is többször előfordult, hogy csak a gerinc csorbáján, vagy csúcson át a szomszéd völgybe tudtam lemenekülni. Ezért aztán jó, ha előre gondolkozunk. Indulás előtt megnézzük az időjárás előrejelzést, és a lehetséges menekülési útvonalakat.

Hegyszél, lejtőszél, völgyszél, hegy-völgyszél. A sárkány-repülők, paplanernyősök jól ismerik ezeket a kifejezéseket. Akit bővebben érdekel a dolog, keressen rá a világhálón! Angol nyelven komoly irodalma van. (Kelly Farina videoit)

Szádeczky-Kardoss Géza

Címkék: Dolomitok Magas-hegyek Hegyszél