Túra és Túratárs kereső közösségi oldal
Üdv a Túratárs-on, jelenleg Vendégként vagy itt. Jelentkezz be vagy Regisztrálj itt <<<
TÚRATÁRS CHAT | RAKJ A KEDVENCEKBE
TÚRABLOGOK  
 

Csúcspanorámák, kilátások (Magyarország 5./Pilis, Gödöllői-dombság, Cserhát 1.)
2012/05/17 17:45:33 Küldte: Ervin

Ez a cikk a http://www.turatars.com/blog/view/id_3464/title_Csucspanoramak-kilatasok-Magyarorszag/%20title= blog folytatása.


Pilis

Budapest és Esztergom között húzódó hegyvonulat, morfológiailag viszonylag egyszerű szerkezetű, hiszen lényegében egy hosszú, sasbércekből álló gerincvonulatból és egy délről hozzákapcsolódó sasbércvonulatból áll, ami leér a Piliscsaba-Pilisvörösvár vonalig. Valójában persze ennél egy picit bonyolultabb szerkezetű. Itt található az egész Dunántúli-középhegység legmagasabb pontja is, a 756 m magas Pilis-tető. Mészkőhegység lévén barlangok mellett természetesen kilátóhelyekben is bővelkedik.

Nagy-Kevély (534 m): Budapestről is nagyon jól látható, jellegzetes hegycsúcs Budakalásztól nyugatra. Az egykori kilátónak sajnos már csak az alapja van meg, de azért kilátás így is nyílik róla:

A közeli, jelzéssel el nem látott Kis-Kevély (461 m) csúcs is remek kilátóhely.

Egy kép is a Nagy-Kevély (534 m) csúcsról:

A képen lent Pilisborosjenő látható, távolabb a Budai-hegységhez tartozó Hármashatár-hegy (495 m) tömbje, aminek a jobb széle az Újlaki-hegy (449 m), Csúcs-hegy (452 m), Kálvária-hegy (384 m) gerince, még távolabb a Sváb-hegyJános-hegy (527 m) gerince, az utóbbitól jobbra kicsit közelebb pedig a Nagy-Hárs-hegy (454 m) látható. Bal oldalon távolban a Gellért-hegy (235 m) is megfigyelhető.

Oszoly-csúcs (328 m): Csobánka melletti sziklamászófal, amelynek a tetejéről többek között a Pilis és a Visegrádi-hegységet elválasztó Dera-patak völgyére van rálátás:

Csúcs-hegy (352 m): az előbbitől délre, szintén Csobánka feletti csúcs, amelyről nyugatra, Csobánkára, Ziribárra (410 m), Hosszú-hegyre (489 m), és a Pilis-tetőre (756 m) nyílik szép kilátás:

Hosszú-hegy gerincén is van egy kilátópont déli irányba a Ziribár-hegyre (410 m), a Kevélyekre (képen balszélen) valamint a Budai-hegységre:

Pilis-tető (756 m): az egész Dunántúli-középhegység legmagasabb pontja, amelyen a geodéziai toronyból végre kilátót csináltak, ahonnan a kilátás szinte majdnem kristálytiszta időben full-HD minőségben:

Pilis-tetőről délkeleti irányba (is) káprázatos kilátás nyílik a Pilis keleti részére, valamint a Budai-hegységre:

A képen bal oldalt előtérben a Hosszú-hegy (489 m) gerince, utána picit jobbra a Ziribár-hegy (410 m), távolabb pedig a Kevélyek (534 m) emelkednek, az utóbbinak a bal oldali nyúlványa a Csobánka fölötti Oszoly-csúcs (328 m) és a Csúcs-hegy (352 m). Jobb oldalt a Budai-hegység vonulatai láthatóak, a képen középtől picit balra a Hármashatár-hegy (495 m) tömbje, középtől picit jobbra a János-hegy (527 m), Széchényi-hegy (482 m) gerince, jobb oldalt távolabb a Fekete-hegyek csoportja a Nagy-Kopasszal (559 m), közelebb meg a Nagy-Szénás (550 m), Kutya-hegy (558 m) vonulata. A Budai-hegység előtt pedig Pilisvörösvár és Pilisszentiván településeket láthatjuk.

Egy másik kép a Visegrádi-hegység délkeleti részének a szemléltetése céljából:

A képen Pilisszentkereszt település fölött a Kopasz-hegy (563 m) gerincét láthatjuk, amelyen túl balra a Bükkös-patak völgye felett a Dobogó-kő gerince, jobbra a Lom-hegyi-nyergen túl a Lom-hegy (589 m) és a Bölcső-hegy (588 m) emelkedik. Az utóbbitól is jobbra (délre) a Nagy-Csikóvár (556 m, képen a jobb oldali nagyobb kiemelkedés) és a Kis-Csikóvár (475 m) láthatóak. Még távolabb a Sikárosi-medencén túl balról jobbra az Urak-asztalát (593 m), a Szent László-hegyet (590 m), a Rózsa-hegyet (549 m), a Málnás-hegyet (534 m), a Boglya-hegyet (549 m, képen jobb oldalán meredek "leszakadással"), a Szentendre feletti Nyerges-hegyet (558 m), továbbá az utóbbiak előtt a Cser-hegyet (531 m) és a Kapitány-hegyet (508 m) vehetjük ki. Pilisszentlászló a Szent László-hegy alatti völgyben helyezkedik el a képen takarásban. A Málnás-hegy (534 m) mögött a Teknős-hát (564 m) is felismerhető, távolban balközépen meg a Cserhát legmagasabb hegyét, a Naszályt (652 m) látjuk.

A Pilis-tető oldalában ezenkívül még számos természetes kilátóhely található (Pl. László kúpja), de a Pilishez délről kapcsolódó sasbércvonulatot (sasbérc=vetődéssel kialakult rög, lényegében az egész Dunántúli-középhegység sasbércekből épül fel) felülnézetből talán a plató egyik déli névtelen kilátóhelyéről lehet a legjobban belátni:

A képen legközelebb a Barina (420 m), majd a Szirtes-tető (439 m), végül a Nagy-Kopasz-hegy (447 m), az utóbbiaktól jobbra meg a Nagy-Somlyó (366 m) csúcsokat látjuk.

Nagy-Kopasz-hegy (447 m): Piliscsaba feletti, a Pilisnek az előbb említett déli oldalgerincének a legmagasabb hegycsúcsa, amelyen nemrégiben épült egy kilátó is, amelyből a kilátás:

Kémény-sziklaKlastrompuszta fölött az egyik kedvenc kilátóhelyem:

A képen lent Klastrompuszta, távolabb bal oldalt lent pedig Piliscsév települések láthatóak. Az utóbbi falu felett Nagy-Somlyó (366 m), attól jobbra pedig Felső-Somlyó (305 m) emelkedik. Még távolabb már a Budai-hegység nyúlványai figyelhetőek meg. Nyugati irányba eltekintve meg a Dorogi-medencét láthatjuk...

...bal oldalt a Nagy-Gete (456 m), jobb oldalt a Tábla-hegy (304 m, távolabbi), a Kétágú-hegy és a Fekete-hegy gerince emelkedik.

Fekete-kő (592 m): ez a másik kedvenc kilátóhelyem, amely a hegytömb túloldali elhelyezkedésének köszönhetően az eddigiektől eltérően északnyugati irányban láthatunk el:

A kép bal oldalán Pilisszentlélek települést, valamint a Pilist és a Visegrádi-hegységet elválasztó Szentlélek-patak völgyét, illetve a föléje magasodó, már a Visegrádi-hegységhez tartozó Maróti-hegyek déli csúcsait láthatjuk a Fehér-sziklák (462 m), Ráró-hegy (488 m), Felső-Ecset-hegy (478 m), és az utóbbiból kiágazó Alsó-ecset-hegy (452 m), Hirsch-orom (414 m) csúcsokkal. Távolabb az Esztergom melletti Vaskapu-hegy (403 m) hegy tömbje és a Szlovákiához tartozó Helembai-dombság is szépen felismerhető. Jobb oldalon szemben a Szentléleki-tető (509 m), mögötte a Visegrádi-hegységhez tartozó Malom-völgy látható, amelytől keletre (jobbra) meg a Szakó-hegy (570 m) gerincének vége tűnik fel. Egy videó is innen:

Kis-Strázsa-hegy (233 m), közvetlenül Dorog fölé magasodó hegy, ami a Pilis legnyugatibb csúcsa lévén a
Pilis előfutárának is tekinthető. A tetején van egy épített kilátó is, de azt még soha nem láttam nyitva, de szerencsére anélkül is van onnan kilátás mind Esztergomra, mind a Gerecsére.

A képen lent Dorog városát, mögötte meg a Keleti-Gerecse vonulatát láthatjuk balról jobbra a Nagy-Gete (455 m), a Hegyes-kő (311 m), a Kőszikla (297 m), az Öreg-kő (374 m), valamint a Központi-Gerecséhez tartozó a Pisznice (545 m) és a Nagy-Gerecse (633 m) csúcsokkal.

Folytatás a Visegrádi-hegység irányában: http://www.turatars.com/blog/view/id_3476/title_Csucspanoramak-kilatasok-Magyarorszag-5/.

Gödöllői-dombság

Budapesttől keletre elhelyezkedő dombvidék, annak ellenére, hogy közvetlenül a 2 milliós főváros mellett található, mégis meglehetősen gyér a turistaforgalma. Több, egymással párhuzamos észak-déli irányú vonulatokból áll, ebből a legjelentősebb a Margita és a Bajtemetés csúcsokat is tartalmazó vízválasztó vonulat.

Bajtemetés (300 m): Péceltől délkeletre lévő kiemelkedés, amelyen az egykori szovjet bázis bunkereiről gyönyörű körpanorámás kilátás nyílik tiszta idő esetén 6 hegységre is (bár a videóban a Mátra épp nem látható):

Egy kép is innen, ahonnan a Budai-hegységet, a Pilist és a Visegrádi-hegységet együtt beláthatjuk keletről:

A csúcson geodéziai torony is épült, de azt sajnos teljesen kibelezték. 

Somlyó-hegy (Gyertyános326 m): Mogyoródtól délre helyezkedik el, a csúcson épült kilátó az M3-as autópályáról is jól látható, ami elviekben az állapota miatt lezárt (pedig nem is olyan régen épült), de gyakorlatilag néhány évvel ezelőtt az ablakán könnyen be lehetett jutni, ahonnan főleg északi irányban nyílt szép kilátás:

Lent Mogyoród település, felette a fóti Somlyó-hegy (268 m), távolban balról jobbra a Kevélyek, a Pilis-tető, a Visegrádi-hegység, a Börzsöny(halványan) és a Naszály láthatóak.

Margita (344 m): a Gödöllői-dombság legmagasabb pontja Szadától keletre, a csúcson lévő geodéziai toronyból tiszta idő esetén beláthatjuk a Budapest és a Mátra közötti területet:


Cserhát

Börzsöny és a Mátra között elhelyezkedő dimbes-dombos-hegyes vidék, túlnyomó része az ún. Palócföld területe. Részben andezithegyek alkotják, de a nyugati részen a Naszály (652 m) és a Romhányi-hegy fennsíkja mészköves.

Cseke-hegy (300 m): Vácduka felett emelkedő füves tetejű domb, ezáltal remek kilátóhely is:

Naszály (652 m): Cserhát legmagasabb pontja, Vác fölé magasodó, mészkő alkotta hegytömb, tulajdonképpen még a Dunántúli-középhegység szerves folytatása. A csúcson egy geodéziai torony található, a hegytömbben ezen kívül még két természetes kilátóhely is van, a főcsúcstól nyugatra lévő Látó-hegy, és a főcsúcstól keletre lévő Kopasz-tető (527 m).

Full-HD-s körpanoráma a geodéziai torony tetejéről:

Visegrádi-hegység és a Dunakanyar a Naszályról (652 m) nézve:

Visegrádi-hegység bal oldalánál a felénk eső első vonulat a Szentendre feletti Nyerges-hegy (556 m), Vörös-kő (521 m), Kenézakla-tető (511 m) gerinc, a Kalicsa-völgyön túl lévő második vonulat meg jobbról balra a Visegrádtól emelkedő Nagy-Villám (377 m), Urak asztala(593 m), Szent László-hegy (590 m) gerinc, még távolabb a képen jobbközépen felismerhető még a Szent Mihály-hegy (484 m), viszont a Pilis-tetőDobogó-kőPrédikálószékMaróti-hegyek már eléggé egybefolynak.

Börzsöny a Naszályról (652 m) nézve:

A képen bal oldalt a Dél-Börzsönyt látjuk a Szokolyai-medencével,  illetve távolban a Nyugat-Börzsönyt is, középen a Magas-Börzsönyt a Csóványossal (938 m, középtől jobbra a legmagasabb csúcs), jobb oldalon meg az Észak-Börzsönyt a Kámor (662 m), Kőember (610 m) és a Karajsó (524 m) csúcsokkal láthatjuk. Közvetlenül lent Szendehely települése helyezkedik el, amely föléje a Nagy-Hársas-hegy (327 m), illetbe a Kis- (377 m) és Nagy-Kőhegy (383 m) alkotta tömb emelkedik.

Cserhátot és a Mátrát a csúcstól keletre lévő Kopasz-tetőről (527 m) talán jobban beláthatjuk:

A képen megfigyelhető bal oldalt a Homok-hegy (326 m) gerincén túl a Romhányi-hegy fennsíkja, középen távolabb a Szanda-hegy (529 m) kettős csúcsa, és a Berceli-hegy (477 m) egészen távol meg a Mátra vonulata a Kékestetővel (1014 m), jobb oldalt középen pedig a szemben lévő Háló-berek (371 m) vonulatán túl a Keszegi-hegy (361 m).

A gyönyörű erdővel borított Romhányi-hegy Kecske-kő (421 m) nevezetű csúcsán nem régiben adták át a Prónay-kilátót, amelyről gyakorlatilag szintén körpanorámás kilátás nyílik:

 

Cserhát vulkanikus része

Vas-hegy (358 m): Nézsa és Csővár települések közötti vonulat legmagasabb csúcsa, ami majdnem körpanorámás kilátást nyújt:

Ennek a vonulatnak a fő-fő látványossága a főcsúcstól délre lévő Csővár (333 m) romjai.

Szanda-hegy (529 m): nagyjából a Cserhát közepénél lévő kettős hegycsúcs, a keleti csúcson várrom is van, ahonnan a körpanorámás kilátást csak a nyugati csúcs gátolja:

Egy kép is innen, amelyen keletre láthatunk el a Rimóc és Vanyarc között húzódó 400-as csúcsokból álló Központi-Cserhátra, a mögötte lévő Kelet-Cserhátra (Tepke vonulatára), valamint a Mátrára:

A képen előtérben a Peres-hegy (402 m), mögötte pedig a Sas-bércen (469 m) lévő kilátó is felismerhető.

A kép jobb szélén lévő Nagy-Mulató-hegytől (408 m) délre található a következő kilátóhely (videón látható), a Nagy-hegy (403 m): Bér településtől nyugatra magasodó csúcs, amely alatt Európa-szerte is kuriózumnak számító andezitoszlopok helyezkednek el, a tetejükről pedig remek rálátással az előbbi Szanda-hegy (529 m) kettős csúcsára:

A képen bal oldalt a Berceli-hegy (477 m), balközépen a Szanda-hegy (529 m), előtte a Szép-hegy (395 m), jobbközépen a Peres-hegy (402 m) gerince, jobb oldalt meg a Nagy-Mulató-hegy (408 m) látható.

Folytatás: http://www.turatars.com/blog/view




Bejegyzések 1 - 9-ig. Összes bejegyzésed: 9

maba
2014/10/16 16:50:43

Remek a leírásod!

Néhány szép kilátóhellyel én is bővíteném:

A Nagy völgytől északra azzal párhuzamosan fut egy girbegurba erdészeti út melyről kb. Deszkáspuszta fölött nagyon szép kilátás nyilik a Hegyhátra és különösen a Bakos hegyre.

A Hegyháton nagyjából a Dosnya völgy magasságában a Sárga jelzésről le kell térni kb. 50-100 métert a Kemence völgy felé. Ott egy letisztult hegyoldal részről végig lehet látni a fokozatosan kanyarodó Kemence völgyön Disójenő felé. Kicsit Grand kanyon-szerű érzés, szerintem a Börzsöny legszebb kilátópontjai közé tartozik, annak ellenére, hogy nincs túl magasan (450-500) méter.

A Pljeska szikláról is van némi kilátás észak felé, az alacsony Tátrát is látni.

Pogányvárról lefelé az erős kanyarban le lehet térni a jelzésről mintegy 100 métert az alattunk lévő picike tisztás felé. Onnan közelről szemből remekül rá lehet látni a Nagy Mánára és a Rózsás patak völgyének Királyháza felöli részére. Erre a részre a Nagy Mánáról nem is látunk rá.

A Nagy Oros bérc egy pontjáról szép kilátás nyílik Kemence felé. Ezt a bércet nem sokan látogatják, ahogy a Dobogó bércet sem, pedig az is nagyon szép.

A Szecskő bérc mellett a Kilátó bércet is érdemes megnézni, bár itt könnyű elkeveredni és összekeverni őket.

Az leírás végén megemlített Rakottyás bércen van egy igen szép kis kilátópont a piros háromszögön a Sasfészek bérc "hátsó" oldalára. A Kőember valószínűleg a legvadabb-legveszélyesebb kilátópontok egyike a Börzsönyben, hatalmas alattunk a mélység, a sziklapárkányon én igencsak óvatosan mászkáltam.

Elég kevesen mennek a Nagy Hideg hegyre a Kis Hideg Hegy felől, pedig a Pintér bércről nagyon szép a kilátás nyilik a Kovács patak mélyen bevágódott kanyarodó völgyébe.

A Csóványosról Kemence felé leereszkedő zöld jelzés régi vonalán is van egy kilátóhely, úgy emlészem a Godó rét közelében.

Talán majd még eszembe jut néhány. Mindenesetre nagyon szép a gyüjteményed.


Üdv. Balázs



kisscsaba
2013/04/14 13:32:40

Szép képek, nagyon jó leírások! Remélem személyesen is eljuthatok majd az általad megörökített helyekre!

Köszönöm!

Üdv.: Csaba



Kekturas
2012/11/27 23:54:08

Remek összeállítás! Javaslom, hogy nézd át a Magosfától Északra és Nyugatra lefutó gerinceket, völgyeket! Szerintem a Börzsöny legvadabb része. Ezeket a G-pont házból (remélem még megvan) könnyen el lehet érni. A másik ingyenes szállás a Vasedény kh. tetőtere. Onnan pedig a szintén izgalmas NHH és Nagybörzsöny közötti részt lehet felfedezni. Jó túrát



materika13
2012/11/19 18:07:01

Lenyűgözött! 18 évig úgy éltem mellette, hogy fogalmam sem volt, mi mindent rejt és mutat, nemrég fedeztem fel újra, visszajárva, visszavágyva az Alföldről. Egyszerüen nem tudok betelni vele! Amit Tőled kaptam, képekben és élményekben, az elmondhatatlan! Szinte ott éreztem magam a hegyek-völgyek között. Remélem megadatik, hogy eg-egy kilátóról személyesen gyönyörködhetek a lenyűgöző látványban. Köszönöm!



Ervin
2012/05/22 17:03:33

Köszönöm, ahogy végig néztem a galériádat, a Kőember is elég jó helynek tűnik, ha legközelebb erre túrázok, akkor fel fogom keresni az előbb említett hegyet is.


petour írta:

Nagyon jó, szinte teljeskörű összeállítás, kevésbé ismert helyekkel és remek fotókkal! Gratulálok!

A ZsZsolt által ajánlott útvonal valóban végigvezet a Börzsöny legromantikusabb, legjáratlanabb bércein. Félelmetesen vad vidék, nem véletlen, hogy már a régi emberek teleaggatták misztikus nevekkel a környéket: Sátán, Farkas, Sárkány, Drinó (=ördögfióka), stb.

S hát ezen a részen volt a pogánykori szertartások színhelye is, az Oltárkőnél...




petour
2012/05/21 20:29:37

Nagyon jó, szinte teljeskörű összeállítás, kevésbé ismert helyekkel és remek fotókkal! Gratulálok!

A ZsZsolt által ajánlott útvonal valóban végigvezet a Börzsöny legromantikusabb, legjáratlanabb bércein. Félelmetesen vad vidék, nem véletlen, hogy már a régi emberek teleaggatták misztikus nevekkel a környéket: Sátán, Farkas, Sárkány, Drinó (=ördögfióka), stb.

S hát ezen a részen volt a pogánykori szertartások színhelye is, az Oltárkőnél...




repeics
2012/05/18 17:42:42

Köszi, hogy megosztottad, nagyon szép helyek!



Ervin
2012/05/18 14:57:31

Köszönöm szépen a tippet, írtam is a blogomban, hogy ez a terület még felfedezésre vár előttem. Ahogy a térképemen nézem, elég ígéretesnek tűnik az általad javasolt útvonal, ezt feltétlenül végig fogom még járni.



ZsZs
2012/05/18 14:02:49

Szia, mivel még a fizetős rendszer is enged írni, ajánlhatok egy gyönyörű (végig) jelzetlen útvonalat:

Az utolsó jelzett pont a Magas-hidi rét, innen fel a Tűzkigyulladt rétre, Viski-bérc, Sas-kő, Magyorós-bérc. Innen nem nyugatnak lemenve, noha az adja magát, de akkor a kiindulópontunkra jutunk, hanem a Sárkány törés, Vadálló, Halyagos vonalon, majd le a Csarna és a Drínó patak öszefolyásához (ez amúgy a legjobb felmeneteli út a másik irányból a Halyagosra).

A Sátán-bérc és a Magosfa oldalába a Köpű gödröknél a meredek omladékos hegyoldalban nem túl élvezetes oldalazni, érdemes nem arra menni, de a Sátán bércen a réten szintén gyönyörű kilátás van.

A környéken a GPS használhatatlan tájolásra (épp csak helyzetmeghatározásra jó) a poziciódat át kell vinned a hagyományos térképre, de az se tökéletes. Tájoló alapfelszerlés (a használatához szükséges tudással együtt... :) ). A Vadálló és a Sárkány-törés között levő mély völgy kanyarja(i) még úgyis erősen eltévedés-esélyesek, mivel a völgyben semmilyen tájolás nem végezhető, egyforma szinte azonosíthatatlan hegyek mindenfelé. Szóval érdemes nem a nap végére hagyni... :) de megéri, álomszép, és a Börzsöny egyik legelhagyatottabb vidéke, aki nem járt arra annak egy hegy-labirintus.


És köszi a leírást sokfelé jártam, de mondtál további felfedezésre váró helyeket!




*** Túratárs.com - Túra és Túratárs kereső közösségi oldal ***

Rendszerünkön keresztül a túrát és egyéb outdoor programokat kedvelő emberek megismerkedhetnek egymással, közös túrákat szervezhetnek melyet a túranaptárban helyezhetnek el vagy együtt csatlakozhatnak egyéb szervezett túrákhoz. Az oldalon lehetőség van saját profil kialakítására, melyen keresztül a tagok bemutatkozhatnak egymásnak, illetve feltölthetik kedvenc túrafotóikat. A kapcsolatfelvételről üzenőrendszer és chat gondoskodik.