Az Etnográphia folyóirat 1926-ból közöl néhány esküvői kurjantós rigmust Baranyából:

 Ha szegények:

           Hosszú bunda bőrtarisznya, Gyalog mentünk mind a kutya.

Amikor nincs rendben a menyasszony szénája:

           Alig menünk három házig, A menyasszony megbabázik

Aki özvegyet vesz el:

           Vőlegénnek bajsza nincsen, Menyasszonnak foga nincsen.

A mikor két idősebb kel egybe:

           Öreg asszon rossz, vén kóró Szegin légin szomoréttó.

           Eje, huja napkeletnek Örül a vén az öregnek.

De a násznép sem hagyja ám magát s ugyancsak csattanósan felelget:

A ki miránk bámészkodik, Am mi hozzánk kívánkozik

Sárgarépa, réztekenü, Ne csahó' te csúcsos fejii.

A ki kigyün a zucczáro, Birkaharang a nyakábo,  

Cseréptányér törgy összü, Csempész szádot fogd összü

Igen, ezt a tanulmányt érdemes lenne mindenkinek átolvasni, akiket a téma érdekel. Igen távoli felvidéki rokonaim tótoknak valják magukat. Ő szerinük a felvidék nem a magyaroké volt, hanem az egykori Magyar Királyság egyik tartománya.

3x3deci kétszer, és a hujjogató megy magától is....a határok és a történelem megértésében talán segít ez: http://www.hhrf.org/xantusz/mv_bevezeto_tanulmany.html

Tudod ilyen a "kettős könyvelés"  Ők másra, és máskép  emlékeznek...

Hajdani vezetőnk azt is elmondta, hogy a trianoni békeszerződés bizony nagyon igazságtalan volt, mert Románia határát a Tisza vonalában kellett volna meghúznia!?

Természetesen beszélt nekünk a dákoromán kontinuitás elméletről is. Miszerint ők a rómaiaktól származnak. Így hát megkérdeztük, vajon mi a véleménye a római provinciáról, Panóniáról (a mai Dunántúlról)? Azt nem kellene esetleg Romániához csatolni? - Ez bizony érdekes kérdés! - Mondta eltűnődve. Ez után tovább faggatuk, hogyan gondolkozik észak-Itáliáról és Rómáról? Ő egy darabig némán ránk meredt, aztán legyintett és megértve, hogy hülyét csináltunk belőle,  ott hagyott minet,

Mielőtt még valaki a blog, és a kommentek alapján messze menő következtetéseket vonna le Erdélyről és Kalotaszegről, el kell mondanom, hogy népdal gyűjtőink az ország számos más tájegységében is lejegyeztek hasonlóan szókimondó szövegeket. De ezeket nem tartották közlésre alkalmasnak, így csak kéziratban maradtak fenn. A kalotaszegi hujjogatósok a táncház mozgalommal váltak ismertté. Az alábbi népdalt a Duna-Tiszaközén jegyezték le:

„V” betűben repülnek a darvak,

Boglya tövén vagy szarnak, vagy basznak.

Gyere rózsám a boglya aljába,

S tedd a lábad „V” betűformába!

lassan blogolvasóvá válok, pedig nincs finom papírillata :)

kösz

Az még a jobbik eset, ha békát akarnak vele etetni. De aki a Budapesti Közlekedési Vállalat valamely járművén jegy nélkül utazik, és találkozik a gonosz ellenőrrel, azt könnyen  BéKáVé  változtathatják

Az "egyen békát " egész komoly szitokszó arrafelé,  a béka nem számít ennivalónak.

Csak alja ember lehet, ha sehol nem kap egy tál ételt és sárban élő , csúszómászót kell ennie,:)

Ja franciák és a románok is szeretik a békacombot, ez csak úgy eszembejutott.:)

Az a helyzet, hogy az intim testrészek emlegetése csak a városba szakadt, gyökerüket vesztett, mezőgazdasági dolgozók ajkán lett durva kifejezéssé.

Korábban úgy gondolkoztak, hogy az ember szerelme az Úr legcsodálatosabb ajándéka. Soha el nem fogyó, mindég megújuló örömök forrása. És a mi szép, az miért is ne jelenhetne meg a dalokban is? Nem kertelnek. Tömören, nevén nevezik a dolgokat. Ezek a kifejezések csak a földtől eltávolodott, városi ember kifinomult fülének hatnak durváknak. 

Mások a virágénekek, és mások a hujjogatók. A tánc önmagában is intenzív, fárasztó mozgással jár. Akközben csak rövid, velős sorokat lehet bekiabálni. Ezek a dalok csak a párkapcsolat beteljesedéséről szólnak. Nem keverik bele a mamáját, az ördögöt, vagy a Teremtőt. Így nem is válhatnak káromkodássá.

Tudod Paya a béka pecsenye tápláló inyenc falat! De meg is kell érte keményen dolgozni. A jéghalászat sem könnyű mesterség, a kétéltűeket azonban az iszapból kell kikotorni.

Nyáron valamivel könnyebb a békászok dolga. Olyankor a fűzfák hegyibe kell a kecskebékák után mászni,  annak is a legmagasabb ágára.

Az "Egyen békát tavaszig!" felszólítás tehát az egészséges életmódra nevelés egyik módja. Azt jelenti, hogy szaunázás után ne csak lubickoljanak a tóban, hanem szedjék ösze a minennapi betevő békájukat is!