Túra és Túratárs kereső közösségi oldal
Üdv a Túratárs-on, jelenleg Vendégként vagy itt. Jelentkezz be vagy Regisztrálj itt <<<
TÚRATÁRS CHAT | RAKJ A KEDVENCEKBE
TÚRABLOGOK  
 



Hajszabarna
2014/12/06 22:25:08 Küldte: Gejza

Ilyen helynevet a Bakonyban és a Vértesben is találunk. Jelentésére eddig nem leltem kielégítő magyarázatot. Most azonban olvastam valamit, és összeállt bennem egy valószínűsíhető magyarázat.

Neves vadász írónk „Vaddisznóhajsza” című történetét ezzel kezdi:

„Középkori, vagy romantikus ábrázolásokon gyakran látható kissé színpadias jelenet: hatalmas szelindekek leállították a vaddisznót, a hősvadász pedig lándzsával leszúrja, társai nagy helyeslése közepette. Úgy hiszem, ez nem különösebben etikus, bár nem vagyok ebben biztos.”[1]

Gyanítom, hogy a török kiűzetését követően, lehetett nálunk főúri szórakozás a „vadászatnak” ez a meglehetősen kegyetlen módja. Koraközépkori királyaink feltehetőleg még medvére vadászhattak hasonló módon, csak amikor a királyi erdőkben megritkult e nemes vad fanyalodhattak a disznókra. 

A Záborszky család történtében olvastam, hogy nemességüket 1263-ban IV. Bélától kapták. Történt ugyan is, hogy egy vadászaton a sebzett állat a királyra támadt, s a mellette álló vitéz egyetlen lándzsaszúrással mentette meg az uralkodó életét. A király hálából nemesi rangra emelte, és a közeli hatalmas fára mutatva neki adta mind azt a hegyet, völgyet, erdőt és ligetet, mely a fa tetejéről belátható. A család címere ezt mondja el képekben:

Kék mezőben, zöld téren, jobbról vörös ruhás és kalpagos vitéz egy (balról szemben álló) medvébe döfi lándzsáját, középen lombos fa. Sisakdísz: vörös ruhás magyar vitéz növekvően, jobbjában lándzsával.”

Jó, de akkor miért nem medvehajsza van a térképeken? - Kérdezhetné valaki.

Honfoglaló őseink közül az Árpád nemzetségnek a turul volt a totem állata. A korábban betelepülteknek pedig – mint azt Arany Jánostól tudjuk - a csodaszarvas. Itt álljunk is meg egy gondolatra.

Hogy a gonosz szellemek ne árthassanak a nemzetséget védő lénynek, soha nem mondhatták ki annak nevén. Ha kérdezték, így feleltek: A mi családunkra egy olyan állat vigyáz, melynek fején szarv nő. Ezért mondták szarvasnak.

 A másik ezt mondta: A miénknek pedig farka van. Ebből lett a farkas.

A harmadik pedig: A miénk mézet eszik. Ehhez tudni kell, hogy a szláv nyelvekben a mézet med-nek mondják. A méz evő tehát a med-ve. Magyar ember persze nem mézevőnek mondaná, hanem, mondjuk barna állatnak. Mint ahogy Erdélyben ma is gyakran így emlegetik a kerteket dézsmáló, kukákat kiborogató hívatlan vendéget.

Persze ilyen alapon a „Hajszabarna” lehetne éppen bölény is, mint ahogy a Pilisben van is Bölényes rét, én mégis inkább valamely királyunk sikeres medve vadászatára gyanakszom.

Szádeczky-Kardoss Géza szkgeza51@gmail.com




[1] Studinka László: Egy marék vadászemlék. 150. Budapest, 1984.

Címkék: Bakony Vértes Vadászat Helynevek





Bejegyzések 1 - 2-ig. Összes bejegyzésed: 2

szilaci
2014/12/08 11:59:51

Etymológiával kapcsolatban legkedvesebb

(emlékem) storym...régebben, egy miniszteri tisztséget is betöltő előadó mondata volt:

"Nem azt mondtam, hogy így volt, hanem azt, hogy lehetett akár így is...."

....lehet, hogy a "barnahajsza" nem is .........



gwynturin
2014/12/07 16:36:15

Szerintem mindenképpen
a hajsza szóból kell kiindulnunk.

 Hajszának nevezzük,
amikor az eredményes vezetékmunka végén elérjük, utolérjük a sebzett vadat,
majd a vezetékről elengedve és hajszára biztatva a kutya a vad nyomába ered.
Ideális esetben már a nyom felett, a vad megpillantása előtt is ugat. Ez
jellegzetes, rövid ugatások sorozata, hiszen a nagy akarattal futó ebnek nem is
telik a tüdejéből többre. Ha a vad megáll a kutya előtt, mindjárt megváltozik a
hang: egy helyben mély hangon és teli torokból szól.

 Hazánkban két
kutyafajtát használnak leginkább utánkeresésre: a bajor hegyi vérebet és a
hannoveri vérebet.

 A hannoveri véreb,
mint elnevezése is mutatja, németországi kitenyésztés eredménye. Középnagyságú,
nyújtott testalkatú, széles mellű, feltűnően erős csontozatú kutya. Fejét
lógatva hordja. Felső ajkai szélesen lelógnak, lógó fülei középnagyságúak.
Szemei barnák, lebeny nélküli száraz nyaka erős. Mellkasa mély. Mancsa erős,
farka hosszú, vastag. Rövid, sűrű szőre a világossárgától a feketebarnáig
minden árnyalatban megengedett, sőt vannak szarvasbarna alapon fekete
harántcsíkokkal tarkázott (úgynevezett tigristarka) egyedek is. Pofája
többnyire sötétebb, szinte kormos színt mutat.

 Bodor Sándor:

A véreb bemutatása és
vezetése

 Hajsza a szarvasbarna
vérebekkel, vagy is „hajszabarna”. Szerintem ez lehet a szóösszetétel
magyarázata. 




*** Túratárs.com - Túra és Túratárs kereső közösségi oldal ***

Rendszerünkön keresztül a túrát és egyéb outdoor programokat kedvelő emberek megismerkedhetnek egymással, közös túrákat szervezhetnek melyet a túranaptárban helyezhetnek el vagy együtt csatlakozhatnak egyéb szervezett túrákhoz. Az oldalon lehetőség van saját profil kialakítására, melyen keresztül a tagok bemutatkozhatnak egymásnak, illetve feltölthetik kedvenc túrafotóikat. A kapcsolatfelvételről üzenőrendszer és chat gondoskodik.