Túra és Túratárs kereső közösségi oldal
Üdv a Túratárs-on, jelenleg Vendégként vagy itt. Jelentkezz be vagy Regisztrálj itt <<<
TÚRATÁRS CHAT | RAKJ A KEDVENCEKBE
TÚRABLOGOK  
 



Várak a Zemplénben: Fony, Amadé-vár É 48 27.333 K 21 19.617
2017/04/24 23:15:09 Küldte: Gejza

A jelvényszerző túramozgalmak közül az Országos kék-túra után a legtöbben a Zemplén-hegységben, a Sárospataktól füzérig vezető, piros jelzésű Rákóczi turistautat járták be, s így jutottak el Telkibányán és a Potács-házon át a címben szereplő Amadé-várba is.

A Potács-ház a két háború között az erdei munkások nyári szállása volt, melyet a hatvanas években a turisták kulcsos házává alakították át. A névadás két féle képen is magyarázható, és mindkettő igaz:

1.    A német pottaschenhütte az egykori funkciójára utal. A ház a XVII-XVIII. században a hamuzsírégetők szállása volt.

2.    A latin potation jelentése viszont ivás, ivászat, dorbézolás, mivel a kulcsos házban gyakran tartottak ivászatba torkolló névnapokat, születésnapi bulikat.

Akik bejárták már az Országos kék-túra mentén a Pengő-kő, és a Boldogasszony-magasa, vagy Regéc felől érkezve a Süllyedt-Bán-hegy sziklatornyait és azok kőfolyásait, képet tudnak alkotni, milyen lehetett a Gönctől DK-re, 4 km-re, a Zempléni hegység Ny-i vonulatai között található Téglás-kő nevű hegytető É-i irányba lejtő keskeny, természetes sziklahasadékokkal tagolt, sziklás gerince még a vár megépítése előtt.

A sziklatornyokra hajlamosak vagyunk úgy tekinteni, mint amik örök idők óta változatlanul ott állnak és ott is maradnak. A dolog azonban nem így van. Az elmúlt néhány ezer év alatt a szomszédos völgyekbe folyamatosan bevágódó Kis-patak, és a Gönci-patak (Nagy-patak) a sziklagerincet alámosva egyre újabb sziklatömbök leszakadását eredményezte. Erre utalnak a Kis-, és Nagy-Amádé-hegyek párkányai, a sziklagerinc É-i és Ny-i meredek leszakadásai és a tornyok közötti mély hasadékok. Ugyanakkor a sziklának ez a természetes tagozottsága tette rendkívül alkalmassá a gerincet az 1270-es években a kor haditechnikája által szinte bevehetetlen vár megépítésére. Az építkezéshez bőséges anyagot szolgáltattak a fagy hatására a tornyok közötti hasadékokban felgyűlt sziklatömbök, és a Ny-i oldal kőfolyása. A vár építésével azonban a folyamatosan mozgó kőgörgeteg utánpótlása lelassult, így a Ny-i oldal mára vissza erdősült.

Mivel Füzér határjárásában még nem említik valószínű, hogy a várépítés csak 1270 után indult meg. Első említése 1288-ból való.[1]  Vencel uralkodása idején az ifjú Károly Róbert egy ideig, Amédé nádornál, Göncön tartózkodott. 1304 körül Lokietek Ulászló lengyel király is Amádénál talált menedéket, aki később katonai segítséget is ad trónja visszaszerzéséhez.[2] 1391-ben – már, mint királyi várat – adja Zsigmond Bebek Imrének és Detrének adományul. A terület később is utódaiké, de a várról nincs többé adatunk.[3]

A kirándulók többnyire Telkibánya, vagy Gönc felől a Ny-i oldal meredek kapaszkodóján jutnak fel a sziklagerincre, és első látásra csak a négyzetes alaprajzú, omladozó öregtorony falait látják meg, s a nagy-szikla tetejéről nyíló kilátásban gyönyörködnek. Ha azonban kicsit több időt szánunk rá, az apró részletből összeáll a 250 x 70 m kiterjedésű, a kor igényeit teljes mértékben kielégítő hegyi vár képe.

A vár eredeti útja a Hernád-völgyéből, a Potács házon át, szintén a Kis-patak mentén jöhetett fel, de a meredek kaptató helyett, D-i irányba tovább haladva a Cicés-rétre[4] jutott, ahová a Regéc felől felkapaszkodó út is érkezett. Innen a Téglás-kő[5] Ny-i oldalában É-nak fordulva ért a 735 m magas platóra.[6] (Itt csatlakozik az egykori várútba a D-ről érkező piros Rákóczi turista jelzés.) A kanyarokban több helyen látható még az egykor 3,5-4 m széles, mára a lemosódó föld által részben betemetődött jól megépített út fél méter magas, terméskőből rakott támasztó fala.

Innen az út a gerincen haladva 960 m után érkezett az elővár kézzel kiásott D-i árokhoz és sánchoz, ahonnan – talán felvonó-híd és kapubástyán keresztül, a D-i gerinc Ny-i oldalának tetejére épített 3-5 m magas támfal tetején haladt tovább. Ez a támfal az út alátámasztásán kívül, az elővár Ny-i védelmét is biztosította.

A D-i szikla alatti, szintén mesterséges árok melletti kőhalom feltehetően egy újabb kaputorony omladéka. Az egykori út mintegy 50-60 méteres szakaszának párkánya ma is megfigyelhető a piros sáv jelzésű út Ny-i oldalán. Feltehetőleg ennek folytatásában a két újabb természetes hasadék Ny-i oldala alatt tovább haladva jutott a D-i sziklaperemen át a belsővárba. A jelzett útból itt válik ki jobbra a piros „L” romjelzés és feltételezésem szerint ide érkezhetett egy újabb kapubástyán és felvonóhídon át a 4-6 m magas támfallal megtámasztott egykori várút is, amely szintén két felé ágazhatott, jobbra, K-i irányban az öregtorony alatti részben mesterségesen kimélyített harmadik sziklahasadékba, és előre, É-ÉNy-i irányba az alsó udvarra.

A sávjelzés innen ÉNy-i irányban egy 2-3 m magas sáncnak látszó domborulaton halad tovább, amely valójában a vár egykor 5-6 m magas DNy-i fala lehetett. Mi azonban az É-nak tartó romjelzésen tovább haladva átkelünk a már említett mesterségesen ki mélyített sziklahasadékon és az egykor 4-5 emeletes, 2,5 m falvastagságú 5,5 x 5,5 méteres belméretű öregtoronyhoz érünk. Innen a torony omladékán leereszkedve a felső udvarba torkolló újabb 6-8 m széles természetes sziklahasadékon átkelve már a gyönyörű kilátást nyújtó Nagy-sziklára kapaszkodhatunk fel. A Nagy-szikla és az Északi-szikla között volt egykor a vár legvédettebb területe, ahol a 3-4 szintes palota álhatott. Azért nehéz az avatatlan szemnek felismerni a vár egyes részeit, mert az egykor kb. 15 x 40-45 méteres felső-, és a 10-12 x 70 méteres alsó udvar területének javát a leomlott falak törmeléklejtői fedik.

Ahogy a bevezetőben is már említettem a vár építésével a sziklák alatti kőfolyás mozgása lelassult, de nem állt meg. Ez a lassú mozgás okozhatta az alsóudvar DNy-i falának megrogyását, s ezért kellett azt még az 1400-as évek elején két vaskos támfallal megtámasztani. Ez a lassú mozgás lehet az egyik oka annak is, hogy az alátámasztásukat vesztett falakból mára alig maradt valami.

A Nagy-szikláról leereszkedve a romjelzés a felső-, és alsó-udvarokon áthaladva Ny-nak fordul és a DNy-i fal omladékáról ide érkező piros sávjelzésbe csatlakozik. A Ny-i gerincen lefelé haladva, ahol a piros sávjelzés élesen balra fordul, egy 30-40 m széles, enyhén kifelé lejtő, kövektől megtisztított tereplépcsőhöz érünk, melynek É-i folytatása a Kis-Amadé-hegy. Ez is a vár ellátását szolgálta, talán zabot, vagy hajdinát termeszthettek itt.

A várról talán Gajdos Csaba építészmérnök készítette a legrészletesebb felmérést. Az ő leírása 2010-ben a világhálóra is felkerült,[7] így ma már bárki hozzáférhet. S az ő felmérési rajza alapján az én leírásom is könnyebben értelmezhető.

 




[1] HOFMAN A. 1896. 103.

[2] CSOMA J. 1897. 26.

[3] ZSO. I. 1296. ENGEL P. 1977. 114.

[4]A cice, más néven cicorlencse, egy a bükköny félék családjába tartozó növény. A Cice-réten tehát feltehetően a vár lovai számára termesztettek takarmánynak valót.

[5] Az itt található réteges elválású riolitkőből készülhettek a vár dongaboltozatai.

[6] A plató peremét övező sövény feltehetőleg a vár lábasjószágainak karámja volt.

[7] jupiter.elte.hu/gonc/amadevargajdos.pdf

Címkék: Zemplén Vár Potács-ház Amadé-vár Gönc Fony





Bejegyzések 1 - 2-ig. Összes bejegyzésed: 2

Gejza
2017/04/26 09:34:53

Köszönöm  a részletes kiegészítéseket!

Az általad ajánlott irodalomban Feld István, a kiválló régész professzornak egy korai tanulmányát olvashatjuk. Tavaszi képeket közöl, de tanulmányában sűrű erdőről ír. Tehát valamikor nyáron járhatta be a belsővár romterületét. A ledőlt Ny-i falat szárazon rakott kövekből épített sáncnak tartja, s az alsóudvar omladékkal kitöltött területét annak árkaként írja le. A vár bejáratát pedig a csak gyalogosan járható Ny-i gerinc tetejére valószínűsíti.

Más szemmel nézi a  várakat a régész, mást lát meg az építész, és megint mást az ökológiai szemléletű ember.



FZoltan
2017/04/25 08:03:04

Nagyon jó írás! Nagy kedvencem a maga elpusztíthatatlanságával.
Ha ott járok mindig megcsodálom és elgondolkozom azon mi lehetett
az indoka a vár helyének választására. Hogyan élhettek itt. A
Telkibánya irányában található Pálos kolostort is Amadé vagy a
Drugethek által alapíttatott.


Az én általam leginkább elképzelhető "vár élet út"
választási szempont elsődlegesen a nem nagy emberi erővel történő
megvédhetőség volt. Napjainkban a gerinc szerintem már sokkal
lágyabb és járhatóbb. Az erózió, a fák növekvő gyökerei a
keleti oldalon nagy méretű leszakadásokat eredményeztek. A
nyugati oldal irányában ez inkább feltölthette a völgy oldalt.
Úgy gondolom virágzási idejében kivághatták a fákat egyrészt
mert kellett magához az építkezéshez, másrészt mert kellett
fűteni és főzni.


Téli túrák során lehet igazában megfigyelni milyen fontos
volt megfigyelő ponti helyzete. A belső Zemplén mellett Füzér és
Kassa irányába is el lehet látni. Ha végig gondoljuk a kor SMS-e
a füst és annak milyensége lehetett. Kis füst kemence, nagy füst
harc.


Az Öregtorony falazott oldalában található még látható szép
kerek ablak idén januárban már szinte földszínéig felrakódott
volt.


Ha az elhagyatottság több száz évét tekintjük is elismerendő
a kor kőműveseinek tudása.


Életében többször is megpróbálták elfoglalni, mindannyiszor
sikertelenül a Drugeth Fülöp által vezetett ostromig. Ehhez azt
hiszem nagyban hozzájárult, hogy Amadé ekkor már nem élt, a
Kassaiak elunták sanyargatásukat és felkoncolták.


A vár elfoglalása annyiban megkérdőjelezhető, hogy Csák Máté
segítséget küldött ami felmentette a várat. Ezért valószínűbb,
hogy a Rozgonyi csatában vereséget szenvedő Kis királyok elbukása
után adományozta Károly Róbert Drugeth Fülöpnek.


"A két sereg 1312.  június 12-én Rozgony mellett
ütközött össze.  Az Amadé fiak és Csák csapataival
szemben a király csapata válságos helyzetbe került és a királyi
zászlótartó is elesett.  A király ezután a Johannita
lovagok zászlaja alatt irányította az ütközetet.  Végül a
szepességiek és a kassaiak oldaltámadása a király javára
döntötte el az ütközetet. "


A következő 200 évben megerősödő Királyi vár láncolat, a
kialakuló állami élet pecsételhette meg sorsát. Fen tarthatósága
nehéz volt. Szerepe az értékek megvédésében csökkent. Így
mint építményt magára hagyhatták.

http://epa.oszk.hu/02000/02030/00020/pdf/HOM_Evkonyv_22-23_059-073.pdf ez is nagyon jó feltáró kutatás leírás.

Elnézést a hosszú elmélkedésért!




*** Túratárs.com - Túra és Túratárs kereső közösségi oldal ***

Rendszerünkön keresztül a túrát és egyéb outdoor programokat kedvelő emberek megismerkedhetnek egymással, közös túrákat szervezhetnek melyet a túranaptárban helyezhetnek el vagy együtt csatlakozhatnak egyéb szervezett túrákhoz. Az oldalon lehetőség van saját profil kialakítására, melyen keresztül a tagok bemutatkozhatnak egymásnak, illetve feltölthetik kedvenc túrafotóikat. A kapcsolatfelvételről üzenőrendszer és chat gondoskodik.