Túra és Túratárs kereső közösségi oldal
Üdv a Túratárs-on, jelenleg Vendégként vagy itt. Jelentkezz be vagy Regisztrálj itt <<<
TÚRATÁRS CHAT | RAKJ A KEDVENCEKBE
TÚRABLOGOK  
 



Vár-, és templomromok a Balaton-felvidéken
2018/07/17 08:11:41 Küldte: Gejza

Mennél több templomot, vár-, és templomromot járunk be, és mennél többször megyünk el újra egy-egy már jól ismert romterületre, annál több apró megfigyelésre tehetünk szert. Ezekből mondok el most párat, hát ha másokat is érdekel.

A palánkvár[1] kifejezés gyűjtő fogalom. Számos fából és/vagy földből készült erődítés típust foglal magában. Legegyszerűbb formája a latorvár, vagy latorkert. Itt egy 80-100 centi mély árkot ásnak, majd abba a vissza temetés előtt, 30-50 centiméterre egymástól 8-20 cm átmérőjű, 3-5 méter hosszú, lekérgezett oszlopokat állítanak. Az fagerendák földbe kerülő részét 0,5-1 centiméter vastagságban megégetik. Az így elszenesített fa nem korhad el a talajban. Az ilyen oszlopokkal körülvett épülethez sem szekérrel, sem lóháton nem lehetett odamenni. Egyedül a lóról leszállva, a leásott oszlopok között átbújva gyalogosan tudták megközelíteni. A középkorban a várfalon kívüli szőlő és gyümölcs kerteket vették ilyennel körbe a fosztogató katonák ellen. Mert a lóról leszállt martalóccal már könnyen elbántak a kapával, kaszával vasvillával felfegyverzett paraszok

Ha a faoszlopokat hajlékony ágakkal összefonják, sövénynek nevezik. Erre a célra az Alföldön és a dombvidékeken fűzvesszőt, a magasabb helyeken mogyoró-, vagy somvesszőt használtak. A sövény szó a szőni igéből származik. Tehát valójában szövény, vagy régebbi kifejezéssel szövevényről kellene beszélnünk. Ha ezt a sövény-szövevény falat két oldalról agyagba kevert korpával betapasztották, patics falat kaptak. A kőben szegény vidékeken egyaránt használták házak, templomok és véd művek építésére.

Ha egymástól 2-3 méterre két sövényt készítettek, majd ennek közét földdel töltötték fel, a fűzvesszők ebbe belegyökeresedve élő-sövényt alkottak. Az Alföldön ezek tetejére még líceum, vagy tamariska bokrokat is ültettek, így a tűzfegyverek megjelenése előtt áthatolhatatlan akadályokat hoztak létre. (Erről kapta nevét az Alföldön Sövényegyháza.)

Kasnak nevezzük, minden vesszőkből fonott és szőtt eszközt. Földdel megtöltve ilyet helyeztek az ágyúállások elé. Más esetben a várfal tetejére tették, hogy az ellenség ne lássa a falakon mozgó katonákat. Ők viszont a kasok résein ki tudnak lőni.

Ha a leásott oszlopokra hasított fát, vagy deszkát erősítettek, már palánknak nevezték. Ha pedig vastagabb oszlopokat ástak le, és arra keresztbe kötéllel, vagy láncokkal gerendákat erősítettek, akkor ezt boronafalnak nevezték. Ennek megértéséhez tudnunk kell, hogy a szántó-vető földműves ősszel megszántotta a földjét. Télen a fagy szétmállasztja a hantokat. Tavasszal aztán a lovak mögé keresztbe egy gerendát kötve elboronálta (elsimította) a rögöket, így előkészítve a vetéshez a talajt. Ezért hívják a gerendát más néven boronának, s a belőle készült falat boronafalnak. (Ilyen boronafalat építettek Csobánc várában a labanc ostrom alatt kidőlt kőfal helyére, mivel a hidegre fordult időben nem kötött volna már meg a kövek közötti habarcs.)

 

Régészekkel folytatott beszélgetések során számomra nehezen értelmezhető kettősséget vélek felfedezni. Ha egy középkori templomot földsánc vesz körbe, (pl.: a Bakony-alján Gyepükaján határában) akkor azt erődítésnek nevezik. Ha azonban megásva leomlott kőfalat találnak benne, melyről nem bizonyítható volt-e rajta lőrés, vagy körbeárkolták-e, akkor egyszerű kerített falú templomként kezelik. Ugyan akkor a fából vesszőkből készült tákolmányokat (palánk)várnak nevezik. Ahol pedig a vár körüli hegyperemre kőfalat rakták, azt alsóvárnak, vagy tarisznyavárnak mondják. (Pl.: Csobánc, vagy Sümeg)

Azt gondolom, ha ezeket erődítéseknek nevezzük, akkor a templomainkat körítő kőfalak még inkább azok. Legalább is passzív védelmet biztosítottak.

Így aztán megkülönböztethetünk kerített falú templomokat, ahol nincsenek lőrések és árok. Ilyen lehetett Révfülöp határában az Ecséri templom (rom).

 Erőd templomokat, ahol árokkal, sánccal, lőrésekkel ellátott kőfallal erődítették meg az Istenházát. A Balaton-felvidéken ilyen a ma már Balatonalmádihoz tartozó Alsóörs református temploma.

Végül pedig templomerődökről, ahol magát a templomot látták el különféle lőrésekkel és védművekkel. Ez utóbbiakhoz sorolom Felsőörsön a templomot, ahol még kőfal sem vették körbe, de a torony első emeletén két oldalt látható résablak aligha a belsőtér megvilágítását szolgálta. Harmonikusan beleilleszkedik az épület homlokzatába, de egyértelműen látszik, hogy a zavaros időkre készülve lőrésnek építették azokat.

 

 

 



[1] Aki többet is szeretne ezekről tudni olvassa el Tolnai Gergely: Palánkvárak Magyarországon című 2013-ban megjelent könyvét.

Címkék: Csobánc Sümeg Alsóörs Felsőörs Révfülöp





*** Túratárs.com - Túra és Túratárs kereső közösségi oldal ***

Rendszerünkön keresztül a túrát és egyéb outdoor programokat kedvelő emberek megismerkedhetnek egymással, közös túrákat szervezhetnek melyet a túranaptárban helyezhetnek el vagy együtt csatlakozhatnak egyéb szervezett túrákhoz. Az oldalon lehetőség van saját profil kialakítására, melyen keresztül a tagok bemutatkozhatnak egymásnak, illetve feltölthetik kedvenc túrafotóikat. A kapcsolatfelvételről üzenőrendszer és chat gondoskodik.