A hét végén a gyári természetjáró szakosztállyal túráztam.
Pénteken átutaztuk az egész napot míre Sirokba, a szálláshelyünkre értünk. Pedig nagyon szép idő volt. Háromkor leváltunk a szálláson tollászkodó csoportról, és felmentünk a Siroki várba.... Megmutattam a barátnőimnek gyermekkorom egyik emlékét, a várromban lévő barlangokat, és gyönyörködtünk a kilátásban....
A Siroki vár az egyik legromantikusabb várromja Magyarországnak, és a panoráma is páratlanul szép. Talán Salgó vára vetekszik vele....
Mellette van két jellegzetes kő.képződmény, mégpedig a barát és az apáca kettőse, valamint a török asztal. Természetesen az asztalról is meg kellett nézni a környező hegyeket és a falut, és gyönyörködni a lenyugvó nap fényében a várromban....
Szombaton Bélapátfalváról gyalogoltunk vissza Sirokba... Reggel nagyon hideg volt, jól be kellett öltözni.
Nagyon szép az erdő, rozsdás, fűszerezve a sárga mindegyik árnyalatával, és persze ott a zöld és a vörös is.... Szarvaskőn volt csipke.fesztivál, kicsit vásároztunk is... Nagyon finom mákos rétesre csábultam el.... Nem volt nehéz túra, a 30 kilométer meg sem kottyant... Szelíd lankák, dombok, aranyló erdő, barátságos táj....
Este boroztunk kicsit, és volt közös vacsora a motelben (Sirok motel) ... Öten voltunk egy szobában, de a szobatársak kedvemre valók voltak... Az ágy kicsit fapados, a derekam szétment rajta... Nem sokat aludtam...
Vasárnap Sirokból indultunk, és egészen úgy nézett ki hogy szép napnak nézünk elébe.... Nem volt hideg, és a Nap is erőlködött kisütni.... Aztán mint kiderült nem sikerült neki... :-( De azért túrázáshoz szép idő volt....
A kékesi TV-adó fogpiszkálónak tűnt Sirok határából..
A Mátra nem kispályás terep... Mint a lift, olyan a kék túra útvonala..... Fel, le, fel, le, de számtalanszor.... Megszámoltam: Tízszer voltam a csúcson aznap.... (10 hegymenet volt az úton) Olykor meg kellett állni egy kis oxigénért, mert eléggé ritka a hegyi levegő... A Gazoskőnél szédületes látvány fogadott bennünket... Szívesen maradtam volna még egy kicsit, de a csapat indult tovább... A másik jellegzetes hely az Oroszlánvár maradványai voltak, állítólag már a tatárjárás előtt is volt itt erődírmény. Az Aba nemzetség építtette a várat, amit Tinódi is megemlít. Valószínűleg a törökök rombolták le az 1600-as években. Nagyon romos, és minden fantáziámat be kell vetnem hogy elképzeljem hogyan élhettek itt. Olyan ici-pici az egész.... Kékes előtt pár szem eső meg akart bennünket ijeszteni, de nem nagyon sikerült neki... Hiába hűlt le a levegő, hegyre fel még mindig izzadtunk... Annyit öltöztünk, mint egy manöken: hol a pulóvert, hol az esőkabátot vettük fel, vetettük le...
Közvetlenül Kékes előtt, a nagy fekete sziklák sötét birodalmában űgy feltámadt a szél, hogy ijesztő volt még hallani is. Süvített, és majd levitte a kabátot. Téli hideget csinált pillanatok alatt, Szerencsére a fogpiszkálóból már méretes torony lett, és közel volt az önkiszolgáló étterem is. A finom húslevesnek és a csirkemájnak nem lehetett ellenállni...
Aztán lesétáltunk az 1800 m hosszú sípályán, és hamarosan Mátraházán felszálltunk a buszra.... A nap végére a derekam is helyrerázódott... Két óra alatt hazaértünk Dorogra...
Van egy túratársunk, aki idén lesz 63 éves... Hát, végigjárta Ő is a hosszú túrát ügyesebben mint néhány fiatal... Így kell ezt csinálni... A csapat nagyobbik fele mindkét nap rövid - túrázott, mert elég sok senior volt most velünk... De legalább mozogtak...
Címkék: Mátra Kék Túra ősz Sirok