„Es muss nicht immer kaviar sein”, azaz nem kell mindig kaviálni – ahogy a művelt svájci mondja.

Valahogy úgy kezdődött, hogy a Tigrisnek még a múlt évezredben, Miskolcon lett egy karatés barátnője, a Jucus. Ez a Jucus egyszer, egy karate edzés után elhívta a Tigrist a hegymászókhoz, így lett a Tigrisből is hegymászó. Teltek-múltak az évek, Jucusból Frau Jucus lett s közben megmászott mindenféle hegyeket a Matterhorntól a Mont Blancon át a Grossvenedigerig. Meg azóta – idén augusztusban – a 7105m-es Korzsenyevszkaja is a trófeái közé került, a Pamírban. Szóval Jucust egyre jobban izgatta a Berni-Alpokban levő Schreckhorn (4078m) megmászása. Ez nem egy híres hegy, nem lehet vele villogni, nem közismert csúcs: rohadt messze van és nagyon nehéz a legkönnyebb útja is. Viszont gyönyörű. Frau Jucus valami 13 évig vágyott oda, míg végül úgy döntöttek a Tigrissel, hogy akkor most megpróbálják.

A Tigris aztán megkérdezett, nem megyek-e velük? Én azonnal egy megfontolt igent válaszoltam, csak aztán kérdeztem, hogy hol az a Schreckhorn? Így lett ez a kirándulás. Negyven felett az embernek már legyen stílusa, nem igaz? Két nővel az Alpokban… Ha én ezt a klubban egyszer elmesélem?!...

Alsó sorban Pavluxek, Jucus, Tiger, a felső sorban Eiger és Mönch

A nulladik nap reggelén aztán rajozós Skodámmal kilövőpályára álltunk. Csaknem ezer kilométer várt ránk, Ausztrián, Németországon, ismét Ausztrián és Lichtensteinen át, Svájcba. Jobbára autópályán, de néha nem…

A Berni-Alpokban Grindelwaldba mentünk. Itt az Aspen fogadó kempingje lett a törzshelyünk, s ha visszatérünk, akkor is itt lesz a szállásunk, mert pénztárcabarát, jó hely, gyönyörű kilátással. Ráadásul alig 50 méterre van a Jägerstübli! Aki tudja, mi ez a fáradt turista számára, annak nem is kell mondanom, hogy ez mit jelent…

És ránk virradt az első nap. Egy kisebb akklimatizációs túrát terveztünk be, ami távban 25 km-t, szintkülönbségben 1500m-t jelentett… Végig az Eiger északi fala mellett, fel a Kleine Scheidegg nyergébe, ahol vasúti csomópont is van (2061m-en), majd innen fel, a 2472m magas Lauberhornra.

A baloldali hegy a Lauberhorn (2472m), oda megyünk. A jobb oldali a Tschuggen 2521m magas.

Hűtőszekrény, gázpalackról üzemel, felügyelet nélkül. Benne a havasok terméke: különbözőfajta beárazott sajtok. A dunsztos a becsületkassza.

A Kleine Scheidegg vasúti csomópontja. Grindelwaldból és Lauterbrunnenből (tulajdonképpen Interlakenből, két irányból) jön föl ide vonat. Itt lehet átszállni a Jungfraujochbahnra, ami – míly meglepő – a Jungfraujochra (3571m) visz. 100 evróért. Másokat… Jobbára japánokat.

A bal oldali hegy az Eiger (3970m), a középső a Mönch (4107), a jobb oldali a Jungfrau (4158m). Ez utóbbi kettő közötti nyereg a Jungfraujoch, épp a kép közepén van. Na, ott a végállomás. A vonat egyébként oda jobbára a sziklába vájt alagútban megy. Csak retúrjegy van – szerintem.

Tiszta Balkán…

A Kleine Scheidegg vasúti csomópontját elhagyva rövid húsz perc alatt fel lehet érni a Lauberhornra. Páratlan a kilátás: szemben velünk az Eiger (3970m), a Mönch (4107), és a Jungfrau (4158m).

A Pókasszony köt. 2472 méteren, Szupermen-pulcsit a Tigrisnek. Mert a Tigrisek nem tudnak kötni…

Szado-mazo tehén

Cirbolyák

Az Eiger északi fala, esti fényben

A második nap a grindelwaldi gleccserszurdokhoz (Gletscherschlucht, 1014m) autóztunk. Ez gyakorlatilag a Schreckhornhütte nevű turistaházhoz és magához a csúcshoz vezető völgy bejárata.

A Gletscherschlucht

Előbányásztuk a csomagjainkat……felmálháztunk……aztán elindultunk fölfelé.

Az itteni klímában egyébként az a jó, hogy egyszerre érik a szamóca, a málna és az áfonya. És még nagyon nem is kell lehajolni értük, mert fölhajlik a Föld.

A Bäregg fogadó (1652m). Eddig vezet a piros turistaút a völgyben. Ezután már kék, alpesi út következik. Eddig sem volt könnyű a nagy zsákkal, de aki továbbhalad, kösse fel a gatyáját, erősen! 6 – 8 olyan vadvizes kuloár van, ahol nem könnyű az átkelés (pláne, ha azt száraz lábbal szeretnéd abszolválni, és nincs nálad combig érő gumicsizma).

Élvezzük a panorámát.

A Grindelwaldgletscher

Fent a Schreckhorn (4078m), lent a Tigris (1,55m)

Rázd meg magad, te berbécs!

Innentől Jucus töri az utat!

Végre! A Schreckhornhütte (2530m). Este fél nyolckor értünk ide. Egyébként nem akarunk itt aludni, 35CHF/kopf/éjszaka. Inkább sátrat vernénk valahol a közelben.

A házat Mormogi apó (Hans Balmer, figyelemre méltó havasi eleganciával) és családja üzemelteti júliustól szeptemberig. Az öreg elénk jött, hogy elmagyarázza, hol találunk jó bivakhelyet lent a gleccsermorénán, illetve távolabb, egy néhai turistaház romjainál.

Mire a táborverésre került sor, nagyon elfáradtunk. Ebben élen jártam. Kellett vagy 10 perc, míg regenerálódtam, mert amint leraktam a hátizsákot, lemerült bennem az elem is. Mindig én vagyok a leggyengébb láncszem, de nem baj, a barátaim is tudják ezt. Ahhoz képest, hogy 6 éve már próbafekvésre jártam a temetőbe, jól tartom magam...

Ráadásul azt estével a hideg is beállt, hiszen a vékony réteg kőzettörmelék alatt itt jég van, az Obers Ischmeer. Gyorsan elkezdtünk hát beöltözni.

Készül a lencsefőzelék. Én később a kitaccsoltam a komplett adagomat. A kimerültség... Vacsorázhattam mégegyszer...

Mindazonáltal jó társaság és jó tábor volt itt. Alattunk a gleccser, körülöttünk négyezresek, átlag negyedóránkén egy-egy lavina dübörgése. Egyedül a hideg volt zavaró, de az sem elviselhetetlen.

Figyelemmel a feljövetel elképesztő fáradalmaira, még az este úgy döntöttünk, hogy a harmadik napon nem lesz csúcstámadás hajnalban, hanem pihenünk, kajálunk és feljebbvackolunk, a romnál levő táborhelyre. (Az elképesztő szó úgy értendő, hogy a Hüttét a kalauzok és az újelző táblák 4-5 óra járásnyira tartják. Ja… helyi vagány csávóknak, pakk nélkül. Egyébként van az 9 óra is. Pedig a térképen mért táv csak 9km, no de azalatt a pár kilométer alatt történt azért egy s más…)

A tervnek megfelelő optimizmussal nézünk ki, a nagyvilágba.

Ez valami zermatti szobor élőkép-másolata. Ennek a címe: A Schreckhornra tekintők.

Vizet gyűjtünk a gleccseren. Mire megtelik a flakon, csontig hatol a hideg.

Reggeli.

Továbbindulás előtt felnézünk a Schreckhornhüttébe, hátha le lehet szedni valami infót az útvonalról. A csomagunk összepakolva az oldalmorénán marad. Megvár...

Az Obers Ischmeer gleccser a Schreckhornhüttétől (2530m)

Bal oldalon a Finsteraarhorn (4274m) és az Agassizhorn (3946m). Középen az Ochs (Kleines Fiescherhorn 3895m) és a Grosses Fiescherhorn (4049m). Jobb oldalon, távol a havas Mönch (4107m) és a csupasz Eiger (3970m) hátturul. A Finsteraarhorn a Berni-Alpok legmagasabb csúcsa. A helybéliek olyan szépen, valahogy szárazon ejtik a nevét. Kicsit orrhangon, mégis szép.

Emberek az Obers Ischmeeren.

A hüttében pitét majszolunk. A lyányok gyümölcsöset, én sonkás-sajtost. Nagyon drága és nagyon finom. A kóla darabja 5 CHF (lent, a boltban 1 CHF). Ide minden helikopteren érkezik. Még Kovács Lajos mosógépszerelő is. (Van bent mosógép, a konyhán, láttam.)

Szupervumen menni Srekkhorn!

Tovább!

Felértünk az egykori Strahlegghütte platójára.

A Strahlegghütte 1910-ben épült és 1976-ban rombolta le egy lavina. Helyette épült – biztonságosabb helyen – a mai Schreckhornhütte, 1980-ban. Jobb képet nem találtunk róla a neten sem, ezt a Schreckhornhüttében fényképezett egyik tablóról van. Mellesleg ez a ház nagyon messze volt már a völgy bejáratától, igen emberes lehetett ide felhozni a régi nagy és dögnehéz cuccokat. A maiakat sem könnyű…

A romok közül előhalászták a ház tábláját, ez ma a Schreckhornhütte tálalójában van kiállítva.

A lemálházás boldog pillanatai. A baloldal füves placcon fogjuk felállítani a sátrat.

A csajok gusztálgatják a hegyet.

A hegy gusztálgatja a csajokat

A helyi lakosság bemutatója

Lakberendezés: a Tigrissel asztallapnak valót cipelünk.

Tábori konyhánk kétplatnis tűzhellyel

A Tigrisnek meg féktelen jókedve vagyon.

Ahogy közeledik az est, a csajok egyre inkább befelé fordulnak, készülnek a holnapi kihívásra: megküzdeni a heggyel, önmagukkal. Én csak egyszerű bakancsos turista vagyok, nekem eddig a táborig tart a mandátumom. Ők holnap mászni mennek.

Este nyolckor aztán lefekszünk aludni. Nagyon korán lesz az ébresztő…

Jägerstüblit mindenkinek!

Folyt. köv.

Címkék: Svájc Berni-Alpok