TELJES VERZIÓ MEGTEKINTÉSE: Link
Cím: Gyalogtúra Zsérétől Nyitráig a Zobor hegyeken át...
Címkék:
Blog Beljegyzés: Gyalogtúra Zsérétől Nyitráig a Zobor hegyeken át...    A Tribecs-hegység déli részét képező Zobor-hegység Nyitra városánál található. Gránit alapzatát mészkő borítja. Legmagasabb csúcsai a 617 m tengerszint feletti magasságot elérő Zsibrica és az 588 m magas Zobor-hegy , melynek déli lejtőin fekszik Nyitra Zobor elnevezésű városrésze. Erdeit főként tölgyesek alkotják. Természeti és kulturális öröksége figyelemkeltően gazdag, ezért sokan keresik fel turisták, természetbarátok, geográfia- és történelemkedvelők egyaránt.   A Zobor-hegyről az ember évszázadok óta ellenőrizni tudta a környező vidéket. Ezt bizonyítják az itt előkerült bronzkori maradványok is. A 9. században a Nagymorva Birodalom idején Nyitra várának előváraként kis vár állt ezen a helyen.   Több egyházzal kapcsolatos értékes összefüggés is megtalálható ebben a vadregényes hegységben és közvetlen környezetében a hegyaljai falvakban.    Egyik legjobb barátommal, Pócsik Istvánnal úgy döntött ü nk, hogy gyalogtúra keretében végigbarangoljuk a Zobor hegyeket. Zsibricát és a Zobor-csúcsot érintve t ö rténelmi ismereteink nyomába eredt ü nk. Utunk első állomása Zsére község volt.   1. Zsére története Zsére ( Žirany ) község a Nyitrai járásban Árpád-kori keletkezésű magyar település a Zoboralján , a Zobor és a Gímes hegyvonulatait elválasztó Zsérei-szorostól keletre, 250 m tengerszint feletti magasságban Nyitrától 14 km-re északkeletre fekszik.        Az élet legősibb nyomát e vidéken a mintegy félmillió évvel ezelőtt honos ősló maradványai és bölénycsontok tanusítják, amelyek a falu feletti kőfejtőből kerültek felszínre.    Zsérét első ízben a Zoboron lévő Szent Hippolit kolostor birtokának a vagyonösszeírási okirata említi Sire néven. Ez 1113-ból származik. Szent Miklós tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1939 -ben épült, a korábbi 1734 -ben barokk stílusban épített templom helyett. A templom egyhajós építmény, sokszögűen záródó szentéllyel.      Közvetlen ü l a templom mögött elvonuló út mentén fedezt ü k fel a piros szín ű turistajelzést, melyen elindultunk sokadik természetjáró utunkra a zobori hegyekbe. Kiérve a falu határából mindjárt lomblevel ű erd ő s ű r ű növényzete fogadott minket, ahol a leggyakrabban eloforduló fa a kocsánytalan tölgy és a gyertyán, de b ü kk,   juhar és vadcseresznye is található.    A kanyargós erdei kitaposott turistaösvény   kezdetben mérsékelten, majd mintegy 40 percnyi kellemes tempó után hirtelen felfelé emelked ő meredek szakasszá változott,   melyen 239 m-es emelkedést kellett leküzdeni további 35 perc alatt.        Megérkeztünk a csúcsra, Zsibricára, mely 617 m magasságával legmagasabb a Zobor hegyekben.    Itt találkoztunk éppen a hegycsúcsról egy lefelé induló 60 év k ö r ü li házaspárral, akik a hegyen található turisták számára itt tartott és irandó krónikában olvasott bejegyzés szerint is megelőztek minket (valójában a k ö nyvb ő l kiderült, hogy t ö bben is jártak e nap folyamán ezen a helyen). Jellemző a turistákra, hogy nemcsak köszönnek másoknak, hanem egypár mondatot is váltanak egymással. Így volt az iméntiekkel is, akik kedvességükkel, tapasztalatukkal példával járhatnak mások számára is, miként lehet szellemileg és testileg is a rendszeres túrázásnak köszönhetően idősebb korban is egészségesen, tevékenyen, jókedv ü en élni, ha természetbarát-lelkiség lakozik az emberben.       2 A zsibricai erődítmény                                                                                                                                  A Zsibrica-hegyen egy régi erődítmény nyomai figyelhetők meg. Történeti feljegyzések szerint Marcus Aurelius idejében a római „legio fulminatrix” a Zsibrica-hegyen körülsáncolta magát és hosszabb ideig védekezett a markomannok ellen. A 4,5 ha területű, szabálytalan ovális alakú, őskori sáncvárat   1929-es kutatás szerint az őskori időkön kívül a 9-10. században   (tehát az Árpád-kor kezdetén)   is használták. 2000-ben a bronzkorból és a vaskorból származó leletek mellett a vár területéről előkerült több 13.-14. századi, valamint egy 16. századi edénytöredék is. Ennek alapján valószínűsíthető, hogy a középkor folyamán a környék népe a vár sáncait felújítva mentsvárként használhatta a zsibricai erődítményt.                                                                                                                                3. A zsibricai természeti rezervátum    A Zsibrica-hegy déli lejtőit 1954-ben nyilvánították természeti rezervátummá, melynek ter ü lete 24,5 ha . A mészköves talajon melegkedvel ő lomblevelű erd ő k vannak. Alcsonyabban lejt ő hullámos ter ü letein az eredeti erd ő s részek helyén rétek, mez ő k értékes növényzetei a tarka lednek, sallangvirág és a   murok.      Gyalogtúránk ezután a hegygericen folytatódott tovább a Zobor-csúcs felé. E hegyeket nemhiába nevezi Kodály Zoltán csitári hegyeknek, mivelhogy itt található Alsócsitár község, majd közvetlen ü l a Zobor-csúcs alatt Nyitragerencsér zoboralji telep ü lés, ahol népdalgyűjt ő útján a zeneszerz ő ma már világszerte ismert népdalokat gy ű jtött. Kodály Zoltán a Zobor-hegyet közvetlen ü l érint ő további falvakban is járt, mint például Zsérén vagy az északi oldalon található Menyhén és Darázson, ahol további népszerű népdalokat jegyzett fel.    A Zobor-csúcsot mintegy 60 perc eltelével ért ü k el egy további meredek útszakasz lek ü zdésével. Ez a hely már sokkal ismertebb, népszerűbb, (ezt észlelt ü k is) hiszen jóval több turistával találkoztunk errefelé, mint a korábbi útvonalon.   4. Zobor-csúcs    A Zobor hegyek Nyitra városától nagyon szépen láthatóak, s a város és környékének jelképévé váltak. Sokan tévesen a városhoz közelebb álló Piramis-csúcsot vélik Zobor-csúcsnak.   A Piramis-csúcson 1896-ban a honalapítás ezredik évfordulója alkalmából millenniumi emlékmű épült fehér gránitból négy turul madárral Huba vezér emlékére. A húsz méter magas emlékoszlopot 1896. augusztus 30-án avatták fel, de 1921. február 9-én cseh légionáriusok ledöntötték. Napjainkban már csak a hengerszerű talapzat maradt meg belőle.    A Zobor-hegyen   elid ő ztünk egy picit, a turista-krónikába bejegyeztük ottlétünket, s már újra úton voltunk. Ezúttal a z ö ld, majd a kék turistaúton haladtunk lefelé a Szórád-forrás irányába, amelyet a legt ö bb turista ivóvize miatt szivesen felkeres.           Szent Zoerard-András ( Szórád , szlovákul Svorad ) az első magyarországi szentek egyike, remete, bencés rendi szerzetes. Nyitra városának védőszentje .                                                        Az els ő magyar legenda szerint, (amit   Pécsi Boldog Mór bencés szerzetes , később pécsi püspök írt meg) Szent Szórád remete Szent István király idejében a 10. század végén vagy a 11. század kezdetén ker ü lt a zoborhegyi bencések kolostorába, ahol felvette az András nevet. Bizonyos ideig a kolostorban élt, majd remeteségbe vonult, továbbra is fenntartva kapcsolatát a kolostorral. Lakóhelyéül a kolostor közelében lévő kis barlangot választotta a Zobor hegyen. Tanítványa, szerzetestársa Benedek volt, aki időnként felkereste őt. András 1010 körül (más források szerint 1030 körül) halt meg. Nyitrán a Szent-Emmerám templomban temették el.    A remete lakóhelyéül szolgáló kis barlang   a forrástól 10 percnyi távolságban megtalálható, ill. megtekinthető.      Gyalogtúránk befejező szakasza a Zobor-hegy tövében található gyógyszanatórium közelében ért véget, ahol az egykori   Szent Hippolit kolostor romjai is láthatók.   6. Szent Hippolit kolostora    A kereszténység magyarországi meggyökeresedésében és terjesztésében a bencés szerzetesrendnek volt legnagyobb szerepe. A bencések Szent Hippolit kolostora a 10. században létesült, valószínűleg a környék régóta itt élő remetéi, szerzetesei alapították. A Szent István korában alapított zoborhegyi bencés apátság, egyike Magyarország legkorábbi szerzetesi közösségeinek. A kolostorban élt Szent Zoerard-András , az első magyarországi szentek egyike, aki Fülöp apát engedélyével remeteségbe vonult a környékbeli erdőségbe. Szent István birtokadománya következtében az apátság jelentős földbirtokkal rendelkezett.    Az apátság 1111 . és 1113 . évi birtokleveleiből kitűnik, hogy Szent István király a Vág folyón szállított áruk vámjának, valamint Nyitra és Trencsén vásárvámjainak harmadát és Dovár birtok egy részét az apátságnak adta. Kálmán király a sorozatos cseh betörések miatt megerősítette az apátság védelmét. 1471 -ben Kázmér lengyel herceg, Mátyás ellenfele, Nyitrát elfoglalta és a szerzetesek elmenekültek. Az apátság helyére épült 1695 -ben a kamalduliak kolostora, mely a szerzetesrend tulajdonában volt 1782 -ig a rend feloszlatásáig, amikor a kamalduliak elhagyták a kolostort, melynek mára már csak romjai tanuskodnak az egykor igen nagy jekentőséggel bíró bencések Szent Hippolit kolostor létezéséről.      Barátommal ezen a gyalogtúrán, mely kb. 5 órát vett igénybe nagyszerű élményeket szereztünk: végigbarangoltuk az elsősorban tölgyesekkel borított messzitájról is jól felismerhető Zobor hegyek csúcsait és lankáit. Felfrissítettük a történelmórákon tanult, elődeinktől sokat hallott eseményeket, legendákat, melyek e hegyekhez kapcsolódnak. Láttuk korábbi korok kiemelkedő kulturális és vallási nevezetességeit, s újra elmondtuk, hogy tájainkon is van mit látni, szemlélni.          Fizikailag kissé fáradtan, de lelkiekben gazdagodva, felfrissülve váltunk el a varázslatos természeti és elődeink kulturális örökségétől, mely ebben a nyitrai régióban ránkmaradt irányjelzőként a következő nemzedékek számára is. Aki megteheti, bárkinek ajálható a pontos turistajelekkel kijelölt útszakaszok mentén végigjárni a Zobor hegyeket.