TELJES VERZIÓ MEGTEKINTÉSE: Link
Cím: Via ferrata retry
Címkék: Ferrata Tatabánya
Blog Beljegyzés: Via Ferrata retry   Az első ferrátás szárnypróbálgatásom tavaly ősszel volt Cseszneken. A tériszonyom leküzdése volt a cél, úgy gondoltam, hogy talán ez a fajta próbatétel segíthet a dolgon. A kezdeti (minden túlzás nélküli) sokkterápia után, viszonylag hamar sikerült túllépnem a rettegésemen, az elhatározásomnak, és a segítőimtől kapott támogatásnak köszönhetően. (részletesen egy korábbi blogban: https://tinyurl.hu/NkX9/ ) Majd Csesznek után voltunk a Raxon a Teufelsbadstubensteig -en(minden tiszteletem annak, aki ezt ki tudja mondani, én leírni is csak másol-beilleszttel :D ), ami ugyan technikailag jóval könnyebb volt szerintem mint a Futrinka utca, ellenben a magasság az teljesen más élmény adott. Hatalmas élmény volt, ami a kedvemet csak tovább növelte, hogy igggeeeen, kell nekem a ferrata élmény :D Bár sem a testalkatom, sem a kondícióm nem igazán támogatja ezt a fajta mozgásformát, mégis szerelem lett :) Így elhatároztam, hogy tavasszal újra megpróbálom, addig ráedzek. Az időjárásnak köszönhetően nem kellett tavaszig várnom, február 16-ára csodás időt ígértek, és mi elhittük :D, így páran megbeszéltük, hogy elmegyünk Tatabányára. Nagy lelkesedéssel, de némi félelemmel indultam neki, mert nem tudtam, hogy a retry az vajon folytatás lesz, vagy újrakezdés ilyen hosszú idő után. Budapesten találkoztam Gyulával, és Enikővel, majdnem sikerült is a megbeszélt helyre mennem…így rögtön némi késéssel indultunk…utólag is sorry, sorry. Átültem az autójukba, és irány Surány :D Ja nem…Tatabánya :) Meg is érkeztünk, Krisztián már ott várt minket, magunkra aggattuk a felszerelést, és neki is indultunk a Junior pályának(azt hiszem ez volt a neve). Kicsit izgultam, de nem volt vészes, meg is érkeztünk a beszállóhoz, és elindultunk. Nagy meglepetésemre minden viszonylag simán ment :D Egy darabig…egészen addig, amíg eljutottunk a vietnámi hídig…hát, a hidakról eddig más fogalmam volt…egy sodronyt semmiképpen nem neveznék annak :D Ott kicsit rezgett a léc, de elindultam. Enikő és Krisztián igyekeztek kicsit stabilizálni a kilengést a drótkötél két végén. Átmentem…túléltem :D Izgalmas volt, de mégsem félelmetes. Mire a pálya végére értem, rendesen elfáradtam :D Amíg én pihentem, addig a többiek másztak egy Turult.   A következő próbálkozás az Ötvezér volt. Itt több olyan szakasszal találkoztam, amilyennel korábban nem – bár ez az én esetemben bármelyik ferrata útvonalrészre elmondható a „hatalmas” mászó múltamat tekintve :D – de most konkrétan a keskeny sziklapárkányon történő vízszintes haladás…időnként gondolkodóba estem, hogy akkor most hogyan is tovább :D, de a többiek bíztatására mindenhol túl jutottam, ahol először azt gondoltam, hogy nem biztos, hogy menni fog. Előfordult, hogy annyira koncentráltam, hogy hogyan is másszak fel, hogy közben átakasztani elfelejtettem, azt hirtelen nem értettem, hogy miért nem tudok tovább haladni….jah…akkor kicsit vissza…:)A kiszállót kihagytam, azt még nem javasolták nekem, én pedig hallgatok a tapasztaltabbakra :) Majd megint jött egy kis pihi napfürdőzéssel, és utána a harmadik kör. Úgy terveztük, hogy legyen még egyszer Öt vezér. A többiek elindultak a Hét vezéren, én bevártam őket az Öt vezérnél, de mire odaértek, már úgy éreztem, hogy lehet nem kellene erőltetni még egyszer az Öt vezért, így inkább még egy Juniort másztam, vagy valami olyasmit, mert több helyen kereszteződnek az utak. A végére már hulla voltam, és én ott el is engedtem a további történetet :) Az ujjaim már nagyon fájtak, mindenképpen szükséges beszereznem egy hosszabb ujjú kesztyűt, mert a sodrony eléggé kikezdte, de lehet egyébként is erősebben kapaszkodok a kelletétnél :D összeszedtem pár kék foltot, és éreztem, hogy a karjaim is kellőképpen elfáradtak, és sejtettem, hogy holnap ez fájni fog…Hát fájt is…dehogy minden porcikám???? :D Deréktól felfelé nem volt olyan testrészem, ahol ne lett volna izomlázam…a hasamban, a hátamban, a karjaimban :D Hát még erőnlétben, és kondícióban is van hova fejlődni :D Igazán remek mozgásforma, tényleg minden porcikádat átmozgatja :) Csodás élmény volt! Köszönet még egyszer a jelenlevőknek :) Tuti biztos, hogy folyt.köv :D   szÁgi