Utolsó napunkon egy igazán emlékezetes túrával szerettük volna lezárni a 2015-ös tátrai kiruccanásunkat. Mivel 2014-ben messzemenőleg a Lorenz-hágó tetszett mindőnknek a legjobban, így nem volt kérdés, hogy idén is betervezünk egy hágótúrát. Nagy kínálat sajnos nem volt, így a Rovátkára esett a választásunk.

Reggel újfent kristálytiszta időnek örvendhettünk. A Magas-Tátra fölött alig lehetett egy-két kósza felhőpamacsot látni. A 2014-es kir... Még több

0 hozzászólás Tovább a teljes bejegyzéshez

https://picasaweb.google.com/114194842335483114920/20160123CsergezanraFelLe

0 hozzászólás Tovább a teljes bejegyzéshez

Cserénytől a berényig.

Erdélyt járva gyakorta hallhatunk olyan szavakat, melyeket a szövegkörnyezetből megértünk, de az anyaország nyelvéből már kikoptak. Ilyen kifejezés a tucatnyi helységnevünkben előforduló, számunkra már ismeretlen jelentésű berény is. (Borsosberény, Csákberény, Diósberény, Jászberény, Lovasberény, Balatonberény, stb.) Az előtagok egyértel... Még több

0 hozzászólás Tovább a teljes bejegyzéshez

A negyedik napunkon egy régi nagy hiányomat, a Krivánt vettük célba. Évek óta járok ki a Tátrába változó csapattal, de valahogy ez a nagy klasszikus még mindig kimaradt a sorból.

Most viszont a Csorba-tótól indulva kíséreljük meg a csúcs megmászását. A Csorba-tó és környéke számomra különösen kedves hely. Amikor első alkalommal jártam kint a Tátrában, ezen a helyen volt a szállásom. Egészen pontosan a Hotel Pátriában. Akkor édesanyá... Még több

0 hozzászólás Tovább a teljes bejegyzéshez

Vasárnap reggel a Ferenciek terénél jöttem fel a Metróból. Alig nyolcan, tízen voltunk a mozgólépcsőn. Ahogy az aluljáróba értem, meghallottam a hegedűszót…

…és nem érettem…   …miért most, miért itt? Amikor alig lézeng a környéken valaki? A koldusok, csavargók, hajléktalanok, alkoholisták és u... Még több

1 hozzászólás Tovább a teljes bejegyzéshez