Nos, a reggeleket sosem kapkodom el... Pedig már előző nap kitaláltam, hogy a Jenatsch - Coaz távot, amit korábban két napra terveztem (közben lett volna a tengerszemes sátrazás), megteszem egy nap. Komótosan összepakoltam, majd jött a számlázás - ezt azért említem, mert ez volt az egyetlen hely, ahol adtak valamiféle papírt fizetéskor. Lehet, annyira meglepődtek attól, hogy tagsági kártyát mutattam fel... :)
Ugyanazon úton mentem a Coaz felé, mint amin jöttem... Még több

0 hozzászólás Tovább a teljes bejegyzéshez

Nos, jelentkezem, ahogy azt korábban ígértem, mivel az erre a hétvégére tervezett bükki hússütős-pálinkás* kétéjszakás túra egyik résztvevője indokoltan távollétet jelentett, így most hétvégén kényelmes ágyikómban süthet a hasamra reggelente a nap - persze csak képletesen szólva, ugyanis a hálószobám ablaka nyugatra néz... :)
*: Eddigi túratörténelmemben egyikre, külön-külön sem volt még példa, úgyhogy ezt akár kísérlet jellegűnek is nevezhet... Még több

2 hozzászólás Tovább a teljes bejegyzéshez

Kicsit későn indultunk Győrből, fél 10-kor sikerült autóba ülnünk, a határ után elkavarodtunk, az A2-n dugóba kerültünk, az S6-on meg elterelés volt, így délután 2-re érkeztünk meg az Eisenerz utáni Leopoldsteiner tóhoz. Kicsit későn, de úgy voltunk vele, hogy addig megyünk ameddig biztosan visszaérünk sötétedés előtt.

Már maga a tó is gyönyörű, főleg így hogy ezek az óriási hegyek veszik körül. Sok kocsi volt a parkolóban, de szerencsére ne... Még több

0 hozzászólás Tovább a teljes bejegyzéshez

Grosser Priel 2515m, Totes Gebirge  (Ausztria) 2010.07.31-08.01.
Egy internetes blogban figyeltem fel erre az útra, és a paramétereken fellelkesülve azonnal menni akartam. A hegy ugyanis a maga 2515 méteres magasságával a Holt-hegység (Totes Gebirge) legmagasabb pontja, ahová közel 2000 méter megmászásával lehet feljutni egy 650 méteres, D nehézségű biztosított út közbeiktatásával, ami a csúcskeresztnél ér véget. Túl voltunk már ekkor a Kaiser Franz... Még több

8 hozzászólás Tovább a teljes bejegyzéshez

                      Ugy alakult hogy mindenféle szervezés nélkül nyakunkba pottyant három szabad nap a hét közepén ami igen ritkaság ugyhogy nem is tétováztunk sokat megnéztük az időjárást ami több volt mint biztató igy kedden reggel már uton is voltunk egy régi ismerős az eisenerzi alpok felé azon belül is mooslandl kis településre.

   &nbs... Még több

2 hozzászólás Tovább a teljes bejegyzéshez