Szeretem az állatokat. Ők is részesei a természetnek. Most, mikor épp ezt pötyögöm be a gépbe, alig 80 centire, az ablak túloldalán egy királyka keresgél a cinkék számára kitett dióhéjjal vegyes törmelékben. Napkelte után fél órával érkeznek, s délig csapatostól jönnek a kitett eleségre. Panelban lakom, a hetediken, de egy magasra nőtt jegenye ágai biztonságot adnak számukra. Az imént megszámol... Még több

6 hozzászólás Tovább a teljes bejegyzéshez

Miután a hosszú hétvégére a Kelemen-havasokba tervezett túra nem jött össze (rajtam kívül mindenkinek közbejött valami, egyedül pedig nem mertem nekivágni),  elgondolkoztam, hogy mivel lehetne kicsit kárpótolni magam. Hosszas rágódás után (mármint hogy menjek-e egyedül Erdélybe), úgy döntöttem, hogy a józanabbik eszemre hallgatok, és a Börzsönybe megyek. Ehhez a túrához se volt társaságom, de... Még több

7 hozzászólás Tovább a teljes bejegyzéshez

Sokszor megesik az emberrel, hogy amíg nem próbál ki valamit, addig nem is szereti. Ám mikor belekóstol a „jóba”, akkor rabjává válik.

1 hozzászólás Tovább a teljes bejegyzéshez

Itt a nyár! Válság ide, árfolyam emelkedés oda, több tízezer hazánkfia fogja szabadságát tenger mellett tölteni. Az utazási irodák prospektusaiból sok minden megtudható, de hogy a gondtalan pancsolásnak veszélyei is vannak, erről legfeljebb a búvár tanfolyamokon ejtenek egy-két szót.

0 hozzászólás Tovább a teljes bejegyzéshez

Reggel kicsit agresszívebben indítottam, mint 24 órával korábban. A szúrófával biztatgatásra azért nem volt szükség, de minden egyes sátorba hangosan beköszöntem, hogy „Jó reggelt, csellengők!” (Természetesen a minden sátor szakkifejezés csak a hozzánk tartozókat érinti, nem akartam reggeli frissítőként egyhu... Még több

10 hozzászólás Tovább a teljes bejegyzéshez