Viszonylag jól aludtam magaslati szálláshelyemen, a Keszthelyi-hegység, Láz-tetői kilátójában.
Megreggelizem, összepakolok mindent, majd visszaindulok a tegnap már érintett, egy kilométerre lévő
Vállus falu felé. A tegnapi kemény emelkedő amin feljöttem, mára kellemes lejtővé alakult át. Mivel fent
minden vizemet megittam, ezért a falu közepén lévő kútnál megmosakszom, és elindulok a kék jelzésen Tapolca felé.
Kellemes szél fújdogál... Még több

2 hozzászólás Tovább a teljes bejegyzéshez

Ébredés után, fekszem még egy kicsit a kocsimban. Jól esik nyújtózkodni és heverészni. Közben, úgy
döntök, mégiscsak tovább megyek autóval Zánkáról Tapolcára. Onnan vonattal Keszthelyre, majd gyalog
vissza Tapolcára két nap alatt. Kikászálódom, felveszem túraruháimat a kocsi mellett és reggelizni
kezdek. Közvetlenül a Balaton partján ücsörgök, valami beton kockán, és rágcsálom a tegnapról meg-
maradt kissé száraz pizzámat. Reggel hét �... Még több

1 hozzászólás Tovább a teljes bejegyzéshez

23. nap

   Abból a szempontból nem volt túl szerencsés a táborhely megválasztása, hogy meglehetősen közel volt a főúthoz. Ennek a városnak pedig irtózatosan nagy a gépjárműforgalma, egymást érik a kamionok, még éjszaka is. Hiába, itt mennek át külhonba. Éppen ezért elég gyakran felébredtem, de legközelebb majd figyelek erre... Még több

1 hozzászólás Tovább a teljes bejegyzéshez

A vasárnap éjjel, inkább forgolódással telt a kocsimban, mint alvással. Mivel korán felébredtem,
5 körül, úgy döntök a korábbi busszal megyek Jásdról Zircre, hogy mégse legyen annyira neccesen
kiszámítva az idő. Álmosan bepakolok mindent a kisebbik hátizsákomba, fogat mosok a kocsi mellett,
majd beállok a buszmegállóba. Néhány perc múlva, már a buszon zötykölődöm. A terv az, hogy Zircről
még át kell gyalogolnom, pár km-t, Borzavárra, ahol... Még több

1 hozzászólás Tovább a teljes bejegyzéshez

Szúró napsütésben indulok útnak. Vasárnap délután van. A Nap megmutatja még erejét, a nyárutón.
Kocsival haladok, a Veszprém megyei Jásd felé. Itt fogom tölteni az éjszakát a
kocsimban, hogy másnap korán reggel elbuszozzak Zircre, majd onnan gyalog vagy
stoppal eljussak Borzavárra, ahol találkozom Tónival.
Becsületes nevén, Puskás Antal.
Látássérült. Majdnem teljesen vak.
Úgy döntött, egyben lenyomja az Országos Kéktúra ezerszázakármen... Még több

1 hozzászólás Tovább a teljes bejegyzéshez